Összesen 107 találat (81 - 100) : Erdélyi Lajos.
Forrás: Népszabadság 2008. május 3. / Kőszeg Ferenc A hatnapos háborút követő Izrael-ellenes dobverés 1967-ben Magyarországon nem szélesedett antiszemita kampánnyá. Éppen akkor talán az igény sem volt meg rá, hiába fejtegették szakértők és újságírók (részben Izraelből visszaköltözött, … Tovább »
Forrás: MTI / ECHO TV 2008. február 28. A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet az idén újabb 16 magyar embernek ítélte oda a Világ Igaza kitüntetést, melyet Budapesten csütörtökön adott át Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykövete és Tomi Lapid, a Jad Vasem Intézet elnöke. A rendezvényen … Tovább »
2007. augusztus 21. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben (Tanulmányok a transzcendensről V.) szerk. Pócs Éva, Balassi Kiadó, 2007. 615 oldal + 32 oldal képmelléklet 4.000 Ft 2005 májusában Siklóson gyűltek össze az immár 12 éve rendszeresen … Tovább »
2007. július 6. Wass Albertnek lesz, Kósa Lajosnak nem lesz szobra Debrecenben, bár ez utóbbiról is szavazott csütörtökön a városi közgyűlés. Wass Albert szobrának felállítását egy civil szervezet, a Polgári Casino Egyesület kezdeményezte, a szándék már a közgyűlés előtt … Tovább »
A Vészkorszak szobrász krónikása
2004 februárjának első napjaiban Marosvásárhelyen, kilencvenéves korában elhunyt Izsák Márton, Erdély kiemelkedően jelentős szobrászművésze, és a XX. század erdélyi, székelyföldi képzőművész nemzedékeinek tanítómestere. Magyarországon, … Tovább »
Peremiczky Szilvia: Az dzsihadista áfium ellen való orvosság
Ungváry Krisztián: Olvasóink írják
Bódi Eszter: Zsidó identitás az új Európában
A poszt-cionizmus tetszhalott?
Csáki Márton: „Politikai újságíró vagyok, ez nem kérdés…”
Elfogultságok
Szántó T. Gábor: Az örökség
Várnai … Tovább »
Magyar nyelvű jiddis irodalom?
(Kaczér Illés: Ne félj szolgám, Jákob. Göncöl Kiadó, 2003, 591 oldal, 2990 forint)
Kaczér Illés monumentális regényét olvasva két kérdésre kerestük a választ. 1. Kapedliben írta-e a művet a szerző? 2. Létezik-e magyar nyelvű jiddis irodalom?
A … Tovább »
Zsidó út és szellem
(Zsidó szellem ma. Intetjük, Múlt és Jövő, 1999, 248 oldal, 1450 forint; A zsidóság útja, Múlt és Jövő, 2000, 463 oldal, 2400 forint)
A Zsidó szellem ma című interjúkötetben Kőbányai János beszélget egy sor zsidó filozófussal, költővel, … Tovább »
Zsidó sorsok magyar színpadon
Konferencia-összefoglaló
1999. december 4-5-én rendezte meg szerkesztőségünk a Zsidó sorsok magyar színpadon című konferenciát. Tizenöt előadást hallgatott meg a rendkívül heterogén közönség: a publikum soraiban újságírók és színházi szakemberek … Tovább »
Exkluzív Sorozatunkban politikusokkal, művészekkel és más ismert személyekkel beszélgetünk. Érdekes emberekkel, akikben talán csak annyi a közös, hogy valami módon zsidók, bár ez különböző hatással van életükre, eltérően vállalják származásukat, a közösséghez tartozást. … Tovább »
Őrségváltás előtt, őrségváltás után
Zsidóság a magyar filmiparban és a magyar játékfilmben (1930-45)
A vásári mutatványként induló film az első világháború éveiben került először közeli kapcsolatba a politikával. A kormányok ekkor használták fel először a … Tovább »
Török Petra
Zsidó könyvkiadás 1945 előtt
A fenti bejegyzés olvasható a Bánóczi József és Gábor Ignácz szerkesztésében megjelenő Népszerű Zsidó Könyvtár sorozat Blau Lajos: A Talmudról című értekezésének belső címlapján. A könyv hátulján … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva … Tovább »
(Erdélyi Lajos: Az élők háza. Héttorony Kiadó, 147 oldal, 980 Ft)
Mikor a száműzetés prófétájától, Nehemjától megkérdi Artaxerxszész, a babilóniai király, vajon miért szomorkodik, ő így válaszol: „Miért ne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol atyáim sírjai … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
1993 őszén jelent meg Szabolcsi Lajos az Egyenlőség, a II. világháború előtti legnagyobb példányszámú zsidó lap egykori főszerkesztője memoárja. Immár hagyományos rendezvényünk, a Szombat Szalon keretében, október 23-án kerekasztal-beszélgetést szerveztünk a Magyar Zsidó Kulturális … Tovább »
A mellékelt plakát eredetije, a hatalmas menóra és a kékbetűs szöveg függött az Erdei Ferenc Művelődési Központ bejáratánál, belül pedig, a város elmúlt évtizedekben emelt legrangosabb kulturális intézménye termeiben, egy hét alatt közel kétezren fordultak meg. Ilyen közérdeklődést … Tovább »
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
Mert Ciont választotta ki az Örökkévaló, azt kívánta lakóhelyéül:
Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom!
(Zsolt.132,13-14.)
„Adjanak nekünk szuverenitást … Tovább »
Scheiber Sándor magyar zsidó sajtóbibliográfiája elé
Vannak tudósok, akiknek életműve évekkel, évtizedekkel haláluk után is gyarapodik. Korábban megjelent munkáik újabb kiadásai, idegen nyelvű fordításai, elszórtan megjelent írásaik gyűjteményei mellett gyarapodik kéziratban … Tovább »