Összesen 118 találat (101 - 118) : Erdélyi Lajos.
Exkluzív Sorozatunkban politikusokkal, művészekkel és más ismert személyekkel beszélgetünk. Érdekes emberekkel, akikben talán csak annyi a közös, hogy valami módon zsidók, bár ez különböző hatással van életükre, eltérően vállalják származásukat, a közösséghez tartozást. … Tovább »
Őrségváltás előtt, őrségváltás után
Zsidóság a magyar filmiparban és a magyar játékfilmben (1930-45)
A vásári mutatványként induló film az első világháború éveiben került először közeli kapcsolatba a politikával. A kormányok ekkor használták fel először a … Tovább »
Török Petra
Zsidó könyvkiadás 1945 előtt
A fenti bejegyzés olvasható a Bánóczi József és Gábor Ignácz szerkesztésében megjelenő Népszerű Zsidó Könyvtár sorozat Blau Lajos: A Talmudról című értekezésének belső címlapján. A könyv hátulján … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva … Tovább »
(Erdélyi Lajos: Az élők háza. Héttorony Kiadó, 147 oldal, 980 Ft)
Mikor a száműzetés prófétájától, Nehemjától megkérdi Artaxerxszész, a babilóniai király, vajon miért szomorkodik, ő így válaszol: „Miért ne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol atyáim sírjai … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
1993 őszén jelent meg Szabolcsi Lajos az Egyenlőség, a II. világháború előtti legnagyobb példányszámú zsidó lap egykori főszerkesztője memoárja. Immár hagyományos rendezvényünk, a Szombat Szalon keretében, október 23-án kerekasztal-beszélgetést szerveztünk a Magyar Zsidó Kulturális … Tovább »
A mellékelt plakát eredetije, a hatalmas menóra és a kékbetűs szöveg függött az Erdei Ferenc Művelődési Központ bejáratánál, belül pedig, a város elmúlt évtizedekben emelt legrangosabb kulturális intézménye termeiben, egy hét alatt közel kétezren fordultak meg. Ilyen közérdeklődést … Tovább »
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
Mert Ciont választotta ki az Örökkévaló, azt kívánta lakóhelyéül:
Ez lesz lakóhelyem örökre, itt fogok lakni, mert így kívánom!
(Zsolt.132,13-14.)
„Adjanak nekünk szuverenitást … Tovább »
Scheiber Sándor magyar zsidó sajtóbibliográfiája elé
Vannak tudósok, akiknek életműve évekkel, évtizedekkel haláluk után is gyarapodik. Korábban megjelent munkáik újabb kiadásai, idegen nyelvű fordításai, elszórtan megjelent írásaik gyűjteményei mellett gyarapodik kéziratban … Tovább »
,,Itt élünk mind
s az életünk medrébe ágyazta a kor,
melyben jövendő
és letűnt idők örvénye forr.”
A brassói származású magyar-zsidó költő, Brassai Viktor írja a közös hazáról, Erdélyről. Hogy megértsük, mit jelent a Brassóban, a végeken élő, egyre gyérülő … Tovább »
1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »
Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez
Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »
Hamburger Mihály és Várdy Péter beszélgetése Fejtő Ferenccel
– Téged, életed folyamán többször és huzamosabban foglalkoztatott a zsidókérdés: személyes ügyed is, tudományosan is vizsgáltad. Hogyan foglalnád össze mai véleményedet erről a kérdésről?
– Most tervezek … Tovább »
Hozzászólás Szőcs Zoltán írásához
Szabó Dezsővel – személyesen is – 1941 decemberében ismerkedtem meg. A nemrég meghalt Máté Iván, e kitűnő és sokat szenvedett újságíró vitt el hozzá nemcsak engem, de a nálam idősebb Gonda Imrét, a későbbi történészt is. Szabó … Tovább »
ELEMÉR MONDTA egyszer: Lacikám, írjál szépirodalmat. Csillogott a szeme, teljesen átszellemült. Hidd el, csak szépirodalmat érdemes írni.
Akkor megkapott ez a mondása. Elemér jó fiú volt és nagyon gyenge író. Igazában véve nem is volt író, se történész, aminek egy időben … Tovább »
KÖNYVEK:
ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Marietta
= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.
Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak elsősorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.
BRADÁNYI Iván … Tovább »