Az 1989-1990 telén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (december-február)

KÖNYVEK:

ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Ma­rietta

= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.

Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak első­sorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.

BRADÁNYI Iván Barbara Streisand.

Bp. 1990. Editio Musica, 186 1.

A könyv Streisandnak, egy Brooklyn-ból indult szegény zsidó lánynak a karri­er-története és elsősorban a kiváló in­telligenciával párosuló kitartó szorgalom, hajlíthatatlan akarat és lázadás történe­te, amely elsődleges szerepet játszott az eredeti tehetség érvényesítésében és a vi­lágsiker elérésében, miközben a csúnya kis kacsából hattyú lett.

EMBER Mária A halálvonat artistái és más történelmi intejúk.

= Bp. 1989. Origo-Press, 239 1.

Az interjúk általában az üldöztetéssel kapcsolatosak. Az ,,Emlékek az éhségről”, az ,,Aki eldöntötte, hogy nem lesz gaz­ember”, „A halálvonat artistái”, „Az élet­mentő imakönyv” című írások a zsidó­üldözések történetei, míg a többiek, mint „W. Éva odisszeiája”…Aki titóista ügy­nök lett, stb. már 1945 után svábokkal, zsidókkal, más nemzetiségekkel történtek meg.

Erdélyi jiddis népköltészet. Válog. ford. utószó: KÁNYÁDI Sándor Bp. 1989. Európa, 213 1.

Gyönyörűen illusztrált kétnyelvű kötet. Az eredeti jiddis verseket a zseniális er­délyi költő, a magyar nyelv kiemelkedő művésze fordította csodálatos empátiával magyarra.

HARTOG, Jan de Isten után az első. Ford. Forinyák Éva. Bp. 1989. Európa, 481 1.

1939 nyarán Hamburgban Joris Kuiper holland hajóskapitány 250 kivándorló, me­nekülő zsidót vesz fel a hajójára, hogy Dél-Amerikába vigye őket. Ott azonban kiderül, hogy a vízumuk hamis és így nem szállhatnak partra. Vissza kellene vinnie őket a biztos halálba, azonban mindent megtesz, hogy ez ne így legyen, és törekvése sikerrel jár.

HEYWOOD, Joseph Hozd el nekem Hitlert. Ford. Szuhay-Havas Ervin

Bp. 1990. Maecenas, 572 1.

1945 áprilisában, amikor Berlin már ma­ga a pokol, de Hitler még él, két kom­mandó indul érte. A Brenner ezredes ál­tal vezetett német kommandó ki akarja menteni, míg az, amelyet „Sólyom”, Sztá­lin kedvenc ügynöke vezet, annak pa­rancsára el akarja rabolni és a Szovjet­unióba vinni. Mindketten kudarcot val­lanak.

KAFKA, Franz

Az éhezőművész. Ford. Eörsi István, Gáli József, etc.

Bp. 1989. Szépirodalmi, 553 1.

(Olcsó könyvtár)

A különböző írásokban a szerző szemé­lyes életrajzi és írói-pszichológiai prob­lémái is felmerülnek zsidóságával, a zsi­dó lét és lélek kérdéseivel is foglalkozik. Tipikusan ilyen írás a „Levél apámhoz” című.

LINDGREEN, Torgny Bethsabé. Ford. Csatlós János Bp. 1989. Európa. 373 1.

A svéd szerző az ismert ószövetségi tör­ténetet dolgozza fel Dávid király utolsó felesége Bethsabé életének, személyiségé­nek, tevékenységének szempontjából. A király, aki élete delén még azt mondja, hogy „az Úr olyan, mint én”, haldoklásá­ban már elismeri, hogy az asszonynak van igaza mondván, „olyan mint te”. Tökéletes vagy Bethsabé.

LINKSZ Arthur A „Zsidó telegráf”. Részlet a szerző „Harc a harmadik halál ellen” című emlékiratából. In: Újhold-évkönyv 1989/2. Bp. 1989. Magvető, 402-429. 1.

A New Yorkban élő világhírű szemész­professzor 1976-ban megjelent magyar nyelvű önéletrajza, amelynek hazai ki­adása most van előkészületben, zömmel élete első 19 esztendejéről, vagyis a ma­gyar századelőről szól. Ezek az évek kü­lönösen fontosak voltak a magyar zsidó­ság, így a Linksz család életében is. A kötetben megjelent részlet elsősorban a szerző édesapjáról, annak vallási szoká­sairól, emberi gyengeségeiről, jellemvo­násairól ír kedves, szeretetteljes, megér­tő iróniával és azt a falusi-kisvárosi környezetet ábrázolja, ahol élt.

OZ, Amosz A gonosz Tanács hegye. Három kisre­gény. Ford. Szilágyi Tibor.

Bp. 1989. Európa. 277 1.

A kitűnő hangulatteremtő erővel megírt három izgalmas, érdekes kisregény iro­dalmi élmény, de a zsidó nemzet mai küzdelmének mélyebb és emberibb meg­értéséhez is hozzásegíti a magyar olva­sót. A kötet Izraelben igen nagy siker volt és rangos kitüntetéssel, a Brenner- díjjal jutalmazták.

ROTH, Henry Mint egy álom. Ford. Dezsényi Katalin. Bp. 1989. Magvető, 557 1.

A regényben hallatlanul érdekes, fan­tasztikus látomás kavargásában mutatja be a szerző a New-Yorkban lévő Brooklyn zsidó emigráns gettója és egy Kelet-Európából menekült család életét a század első évtizedeiben.

SAFRIN, Horacy Sábeszgyertyák mellett. Ford. Szalai Attila.

Bp. 1989. Garabonciás. 221 1.

A zsidó humort jellemző tréfás-keserű, bölcs mondások, anekdoták, történetek gyűjteménye, témák szerint csoportosítva.

HETILAP- ÉS FOLYÓIRATCIKKEK:

ARADI Péter

„Unatkozni itt nem lehet…” Beszélge­tés Pfeifer Istvánnal, az Izraeli Rádió magyar részlegének vezetőjével.

= Kritika, 1989. 12. sz. 37-38. 1.

Beszélgetés a magyar adások történeté­ről, céljáról, az izraeli magyar egyesület­ről, könyv-, és lapkiadásról, majd az egy­séges izraeli nemzet kifejlődésének eshe­tőségéről, a fenyegetettségről mint közös érzésről.

AVAR János

Vaskézre vágyva. Amerikai elemzők az új orosz jobboldalról.

= Világ. 1992. 7. sz. 12-13. 1.

Válogatás néhány mérvadó amerikai lapban megjelent elemzésből, amely az az orosz nacionalizmusról, az új orosz jobboldalról és az ezzel egyidejűleg egy­re inkább fokozódó antiszemita hullám­ról, amelyben – sajnálatos módon – V. Raszputyin a kiváló orosz író is részt vesz. ö is a zsidókat teszi felelőssé a kommunizmus ideológiai előkészítéséért és ez óriási veszélyeket rejt magában nemcsak a zsidókra, hanem az egész orosz népre, elsősorban az értelmiségre. Az amerikai elemzők a jobboldaliak és a dogmatikus sztálinisták „érdekházasságá­ra” is látnak esélyt.

BAUMAN, Zygmunt

A Holocaust szociológiája. Ford. Her­nádi Miklós

= Magyar Tudomány, 1990. 1. sz. 15-25. 1.

A szerző „Sociology after the Holocaust” című tanulmányának tömörített változata. A Holocaustot a kollektív emlékezetben azért övezi rettegés és azért próbáljuk lekicsinyelni, mert él bennünk a gyanú, hogy a Holocaust alapvetően nem volt el­lentétes a modern civilizációval, sőt mint­egy abból szervesen következett. Ezen ál­lítását a szerző többféle szociológiai vizs­gálat eredményeivel, illetve történeti-el­méleti alapokból kiindulva igyekszik bi­zonyítani. Az egyik ilyen oknak a morá­lis közömbösség és morális láthatatlanság meghonosítását tartja, amely a civilizáció folyamatában a bürokrácia révén elsza­kítja az erőszak alkalmazását a moráltól, illetve a racionalitást eloldozza a morális gátlások, vagy etikai normák közbeavat­kozásától. Ebből következik, hogy az ilyen jellegű eseményeket a folyamat lo­gikus termékeinek, folytonos eshetőségé­nek kell tartanunk. A szociológiának ezt elméletileg és gyakorlatilag figyelembe kell vennie.

BENEY Zsuzsa

Akédah.

= Vigilia, 1990. 1. sz. 26-28. 1.

Az akédah szó megkötöztetést, vagyis áldozatra előkészítést jelent. Ez Mózes első könyvében fordul elő, amikor Ábra­hám Isten parancsára megkötözi fiát, Izsákot, hogy feláldozza. A szerző ezt a motívumot a feláldozás, az áldozathozatal jelképes értelmének tartja és vizsgálja en­nek a zsidó népre gyakorolt hatását. Izsák ebből a szemléletből kiindulva a „megkötötözöt”, a szenvedő szolga. Krisztus ótestamentumi előképe, de legalább ennyire előképe a belőle fakadt nép, Ábra­hám gyermekei sorsának is.

BENEY Zsuzsa

Pap Károly Krisztusa.

= Liget, 1989. 4. sz. 59-62. 1.

Pap Károly, a „Megszabadítottál a ha­láltól” című. a tanulmány szerzője sze­rint élete legfontosabb művében a bűn kérdéséről, mint központi problémáról ír. Igen fontos része a könyvnek a zsidó lét személyes, történelmi illetve folklorisztikus ábrázolása, amelyet ebben az idő­ben nem igen ábrázolnak a magyar—zsidó irodalomban. Pap Károly azt tartja, hogy

BERGYAJEV, Nyikolaj

Kereszténység és antiszemitizmus. Ford. Szőke Katalin.

= Hiány, 1990. 4. sz. 10-13. 1.

Az Ogonyok című lapban megjelent írás rövidített változata. A keresztény-filozófus szerző felsorolja az antiszemitizmus különböző formáit, fajtáit, annak okait, eredetét és mélyreható logikával semmisí­ti meg érveiket, bebizonyítva azok tartha­tatlanságát. Külön kitér a vallási okok­ból létrejött antiszemitizmusra, annak eredetére, történetére és a mai idők (1970-es évek) szempontjából tekintve azok tarthatatlanságára, valamint az igaz keresztény hittel, az ember méltóságával való összeegyeztethetetlenségére. A ke­resztény ember kötelessége Bergyajev megítélése szerint, hogy ez ellen fellép­jen. Megállapítja azonban, hogy „olyan emberek számára, akiknek gondolkodá­sát a haragtartás és a mániákus eszmék határozzák meg, nem léteznek sem té­nyek, sem realitás”. Ezért mindenekelőtt szellemi egészségre lenne szükség.

BERINSZKIJ, Lev

És elválasztá Isten a világosságot a setétségtől. . . Ford. Előd Nóra.

= Szovjet Irodalom, 1990. 1. sz. 72-74. 1.

A teljes szám címe: „Ideológiai atlasz”, amely a szovjet társadalom útkereső ideo­lógiájának különböző irányzatait teszi közzé. Ezek egyike az ún. „zsidó verzió”. Ennek keretében jelent meg ez az írás. A szerző itt a zsidó filozófia szemszögéből kozmológiai-történeti szempontból vizs­gálja az életet három részben: 1. A Me­sék folyónál című részben a zsidó vi­lágeszme történetiségét fejtegeti. A má­sodik rész „Az élet mozgatója” címet vi­seli és ebben a szerző a zsidóság kozmo­lógiai felfogását és ennek megfelelő er­kölcsi magatartását tárgyalja és a nép szakadatlan harcát a fennmaradásért ami­nek – mivel a több ezer éves üldözések miatt ez szinte csodának tekinthető – talán célja van. összehasonlításokat tesz a keresztény tanításokkal, elmélkedik Jé­zus és a zsidóság kapcsolatán. A „Hcot előtt” – az éjféli ima előtt – című rész­ben Freuddal és az álommal foglalkozik visszatérve a jelenkori orosz és benne a zsidó valósághoz, és ideológiákhoz. Végül kifejti, hogy talán igazuk van a zsidó álmodozóknak, akik feltételezik, hogy a világ mégis halad az Isten által rendelt cél felé.

BÍRÓ Zsuzsa A színtévesztő. Megjegyzés a Wallenberg rejtélyhez.

= Filmvilág, 1990. 2. sz. 7. 1.

Film az utolsó napok eseményeiről.

ÉLIÁS József

Nyílt levél dr. Szűrös Mátyás megbízott köztársasági elnök, Németh Miklós mi­niszterelnök és dr. Glatz Ferenc művelő­dési miniszter címére.

= Képes 7, 1990. 2. sz. 4-5. 1.

A levél írója a vele szemben folytatott koncepciós per ügyében fordul az ország vezetőihez. A zsidó származású reformá­tus pap, aki a zsidómentési akciók részt­vevője volt, a sztálinizmus idején a sztá­linista református egyház áldozatává vált. Ld. továbbiakat: Seszták Ágnes: Az egy­házak sztálinizmusa. . . c. jelen bibliográ­fiában.

Az 1990. évi alkotmányerejű törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, vala­mint az egyházakról.

= Köznevelés, 1990. 7. sz. 4-6. 1.

A törvény teljes szövege.

GARAI Tamás Hogy van? Elek Judit.

= Képes 7, 1890. 8. sz. 36-37. 1.

Beszélgetés Elek Judittal, a Filmszem­lén bemutatott „Tutajosok” című film rendezőjével életéről, szakmai helyzeté­ről, a bemutatott filmről.

GERVAI András Az elúsztatott film.

= Film színház muzsika, 1990. 7. sz. 11. 1.

Elek Judit Tutajosok című, a tiszaeszlári perről szóló, Filmszemlén bemutatott filmjének bírálata kiemelve a téma és a film aktualitását, de rámutatva a rendezés hibáira a bíráló felfogása szerint.

GOSZTOLA Annamária

Ifj. Erasmus Quellinus: Dávid a beteg Saul király előtt hárfázik.

= Művészet, 1989. 11-12. sz. 50-52. 1.

Az írás a Dürer-tanítvány Quellinusnak az Ószövetségből vett témáról készített képét hasonlítja össze egy régebbi, Lucas elemzi a két műalkotás ábrázolási mód­ját, a történet drámai jellegének kifejezé­sét a képeken, Dávid és Saul alakját, Dávid ábrázolásának különbségeit. A Quellinus kép a Szépművészeti Múzeum Régi Képtára gyűjteményének egyik da­rabja.

GYÖRGY Péter Tutajosok. A National Geographic ver­zió.

= Filmvilág, 1990. 2. sz. 4-6. 1.

A recenzens a filmet súlytalannak, az internacionális kommersz helyszínein ját­szódónak és az érzelmi hatáskeltés esz­közeivel élő alkotásnak tartja.

HERCEG János

Kitekintő. Naplójegyzetek 91. (1989).

= Üzenet, 1990. 1. sz. 30-35. 1.

Az ismert vajdasági író naplójában az irodalom szerepével foglalkozik a mái, sovinizmustól és faji-vallási megkülön­böztetéstől átitatott viszályban és a régeb­bi időkből vesz példákat a magyar iro­dalom egységes, antiszemitizmustól és ki­rekesztéstől mentes voltára elsősorban az erdélyi, vagy vajdasági kisebbségi létben működő írók között. Elkeseredetten szem­léli a mai magyar irodalmi-szellemi ho­rizont újbóli meghasadását.

HORVÁTH J. József

Húsz év után = Magyarország, 1990. 7. sz. 5. 1.

Interjú Shlomo Marom izraeli nagykö­vettel a kapcsolatok kiépítéséről az élet minden területén, az állam és a magángazdaságok szerepéről a gazdasági kap­csolatokban, a közös bank létrehozásának lehetőségéről, a kölcsönös turizmus vára­kozásokon felüli fejlődéséről, a hazánk­ban folyó politikai változásokról és Iz­rael véleményéről a magyar zsidóság helyzetéről. A cikk alatt portré a buda­pesti születésű nagykövetről.

JÁLICS Kinga

A túlélés stratégiája.

= Film színház muzsika, 1990. 8. sz. 20-21. 1.

A Madách Színház próbájára vezet el a cikk. A színpadon Sobol: Gettó című da­rabját próbálják, amely arról szól, hogy a vilnai gettóban évekig szorongatott helyzetben élő zsidók kulturális tevékeny­ségekbe fogtak. Színházat, könyvtárat lé­tesítettek és ezek a tevékenységeik még a túlélés reménye nélkül is segítették az embereket a szörnyűségek elviselésében.

Jövőépítés a múlt emlékeivel. Shlomo Marom Izrael magyarországi nagykövete válaszol Forró Tamás kérdéseire.

= Mai Nap, 1989. dec. 17. 16-17. 1.

Az újságíró a nagykövet itthoni fiatal­koráról, az újbóli visszajövetel érzései­ről, a két ország közti kapcsolatok meg­szakításának izraeli értékeléséről, az ún. zsidó lobby magyarországi létezésével, il­letve az antiszemitizmus erősödésével kapcsolatos nézeteiről és a zsidókérdés­hez fűződő görcsök feloldásának lehető­ségeiről kérdezte. Shlomo Marom már ré­gebben ismeri a magyar viszonyokat, mi­vel évek óta él itt mint az Izraeli Érdekvédelmi Hivatal vezetője. A nagykövet reméli, hogy Magyarország nem a múlt, hanem a holnap Európájához fog csat­lakozni.

KECSKEMÉTI István

Goldmark Károly recepciói. Visszatekin­tés halálának 75. évfordulóján.

= Muzsika, 1989. 12. sz. 33-37. 1.

A cikk bemutatja a keszthelyi születé­sű híres zsidó komponista pályáját, az életmű hatásait, sikereit, a megírás ide­jén, utóéletét hazánkban és a világban. Kifejti, hogy napjainkban az életmű is­mereti foka hazánkban a mélyponton van, rámutat felelősségünkre és a mosta­ni jobb recepció lehetőségére.

KEREKES Károly

A bilincstépő és rácsszaggató zsoltár.

= Vigilia, 1990. 2. sz. 99-104. 1.

Az Apostolok Cselekedeteiben szerepel, hogy Filippiben Pál és Szilás börtönbeli zsoltáréneklésének hatására letörtek a bi­lincsek és a rácsok. Ebből kiindulva a szerző az imádság, a zsoltár – Tehillim illetve mizmór – szerepével foglalkozik a zsidóság vallási életében és rámutat ar­ra, hogy Jézus átvette és az újszövetség számára hitelesítette az Ószövetség templomi-zsinagógai és családi zsolozsmázásának gyakorlatát. Fő kérdésnek tartja a szerző, hogy hogyan válhatnak életteljessé a zsoltárok napjainkban.

KERTÉSZ Imre

Kaddis a meg nem született gyermekért. Kisregény. 1-2. rész.

= Kortárs 1989, 11. sz. 9-46. 1.; 12. sz. 46-75. 1.

A lelkileg sérült író egy véletlen talál­kozás alkalmával feltett ártalmatlan kér­dés kapcsán végiggondolja életét, gyer­mekkorát, zsidóságával kapcsolatos sé­rüléseit, házasságát, munkáját és végül arra a meggyőződésre jut, hogy azért nem lett gyereke, mert egész életében, munkájában és mindenben, ami vele és körülötte történt a halál jelét látta, arra készült és készül, jelképesen a saját sír­ját ássa.

KONRÁD György

Szeretek normális lenni. Interjú. Kér­dező: Eszéki Erzsébet = Kortárs, 1989. 12. sz. 111-120. 1.

Az interjú kérdései Konrád György el­lenzékinek tekintett tevékenységére, mun­kájára, könyveire, társaságára, műveinek hazai és külföldi kiadására, fogadtatásá­ra, a művek témájára, az író családi hát­terére, zsidó származásával és családjá­val kapcsolatos érzéseire, családjának sorsára és saját életben maradás a miatti lelkiismeret-furdalására vonatkoztak, vala­mint arra, hogy annyi megpróbáltatás el­lenére miért választotta az emigrációt. A megkérdezett kifejtette az író, mint poli­tikus szerepét, akinek politikusként író­ságát kell szüneteltetnie.

KOVÁCS András

Zsidózó gyerekek, felnőtt antiszemiták. = Holmi, 1990. 2. sz. 166-171. 1.

A szerző írásában egy vizsgálat ered­ményeire támaszkodva azt elemzi, hogy közös eredetűek-e az antiszemitizmus fo­galma alá besorolt jelenségek és hogyan differenciálódnak a későbbiek során. 120, 1942—1965 között született zsidó származá­sú férfi és nő beszél a vizsgálat kereté­ben lefolytatott mélyinterjúk során csa­ládjának történetéről, családja és saját maga életéről, átélt sorsáról, mai helyze­téről. A megkérdezetteknek mintegy fele számol be olyan saját maga vagy gyer­meke által átélt szituációról, amelyben kisgyermekek zsidóznak. A szerző ezek­ből többféle attitűd-szintet állapít meg, vagyis az antiszemitizmus erősségének és tudatosságának különböző fokait. Ezt alá­támasztják egy ismert szociálpszicholó­gus, N. M. Tumin kutatásai is. A gyer­mekkorban kialakult előítéletes attitűdök kialakulásának háromféle formája és erősségi foka van: a behódolás, az azo­nosulás és a belsővé tétel. Véleménye az, hogy nálunk a leggyakoribb út az azono­sulás. Ezeknek a kialakulásához teológiai eredetű a szemlélet illetve etnikai nem­zetfelfogás nyújthat keretet. Kitér arra is, hogy milyen módon lehet megakadályoz­ni a gyermekkori attitűdök rögződött elő­ítélet-rendszerré való átalakulását.

KOZMA György

Itt van a jegy a zsebemben.

= Élet és Irodalom, 1990. 7. sz. 12. 1.

A cikk a „Zsidóság a magyar történe­lemben” című konferencia témáinak összefoglalása és néhány tanulság levonása az előadásokból vett idézetekkel, miköz­ben saját maga és családja életén, sorsán, zsidó identitásának vállalásából adódó kö­vetkezményeken és elhatározásokon töp­reng.

KOZMA György New Age.

= Élet és Irodalom. 1990. 6. sz. 8. 1.

A szerző visszaemlékszik a Galántai-féle, betiltott balatonboglári klubra és ennek alkalmából elmélkedik arról a há­rom talentumról, amit Isten az ember­nek ad, és amit bűn nem felhasználni. Ez a felfogás jellemezte a „Vállalkozó-e Is­ten” címen rendezett vitát is, ahol teoló­gusok és más értelmiségiek folytattak be­szélgetést, e három talentummal való jó „sáfárkodásról”.

KŐBÁNYAI János

Háromkirályok népe.

= Film színház muzsika, 1989. 51. sz. 30-31. 1.

A szerző Betlehemben, ahol látja a karácsonyi éjféli mise szuperprodukciós megrendezését arról elmélkedik, hogy nem ez az igazán fontos, hanem maga a betlehemi táj, amely a LÉT ünnepét csendjével, nyugalmával átélhetővé teszi azok számára, akik megértik üzenetét.

KŐBÁNYAI János

A kenyér háza.

= Igen. 1989. 18. sz. 16-17. 1.

A kenyér háza, vagyis Bét-léhem már évezredek óta magában hordja az életet, mint a nevében is rejlik, mivel a kenyér az élet és szent dolog, amelynek az em­beri kapcsolatok, a barátság és a szövet­ség megpecsételésében is jelentősége van. Ezért a város már a gyermek megszüle­tése előtt is megszentelt hely volt. A vá­ros őrzi Rachel sírját, amelyhez Ruth-nak, Dávid király ősanyjának története fűződik. E szimbólumban a szerző össze­olvasztja a zsidó és keresztény hagyomá­nyokat.

KÖRÖSPATAKI KISS László

Olajfa, kősivatag, sóbálvány

= Új Tükör. 1989. 53. sz. 10-11. 1.

Az izraeli utazás érdekes tapasztalatai. Találkozás magyar kivándoroltakkal. Ása­tások, régészet, történelmi és bibliai he­lyek. Az arabok kérdése. Takarékosság a vízzel.

LAMBERT Gábor

Pogromok kora.

= Heti Világgazdaság, 1990. 8. sz. 13. 1.

Híresztelések a zsidók ellen a Pamjaty által egész országban meghirdetett pog­romokról és ezek cáfolatai. A zsidók tö­meges kivándorlása mint menekülési mód és egyfajta válasz. A Moszkovszkije Novosztyi cikkei erről a kérdésről és a szer­kesztőség szándékos felgyújtásának eshe­tősége a szerkesztőségben nemrégiben előfordult tűz okaként.

Lesz-e zsidókérdés? Interjú Vajda Mi­hály filozófussal.

= Világ. 1990. 7. sz. 21. 1.

A Széchényi István Szakkolégium által „A zsidóság a magyar történelem­ben” címmel rendezett kétnapos konfe­rencián tartott előadásának megfelelően a filozófus ebben az interjúban is meg­különböztetést tesz antiszemitizmus és zsi­dókérdés között és úgy ítéli meg, hogy az előbbi van Magyarországon, az utóbbi (még?) nincs. Csurka István nyilatkoza­tát ennek első megjelenéseként ítéli meg, ami azért veszélyes, mert az utcai kia­bálásokat és pogromokat mindig a teóriák szokták megelőzni. Úgy gondolja, hogy nálunk a zsidókérdés a békés átmenet egyik veszélyes pontja. A bűnbakképzés valamint a szegénység növekedése mint a robbanást elősegítő tényezők.

LENGYEL András

Egy szabadságideológia megformálódá­sa. A fiatal Bibó értékelvei.

= Jelenkor, 1990. 2. sz. 147-157. 1.

Az 1935-ben közzétett, „Kényszer, jog, szabadság” című kötet jelentősége az életműben. Bibó családi háttere, pályája, a Szegedi Fiatalokhoz – Erdei, Reitzer Béla – fűződő barátságának hatása műveire, értékkialakítására. A szóban forgó művet az elemző Bibó intellektuális-mo­rális önépítkezése és az értékrend tisztá­zása műhelymunkájának és az életmű egyik kimagasló értékű kulcsművének tartja, amely nélkül a későbbi művek nem jöhettek volna létre. Ebben történik meg már az az értékválasztás, ami később Bibónak többek között a zsidókérdésben is erkölcsi erőt és tisztánlátást adott.

LUKÁCSY Sándor A múltat be kell vallani. Tutajosok. = Filmvilág, 1990. 2. sz. 2-4. 1.

Elek Judit filmje a Kárpátok nehéz sorsú zsidóságának emlékműve. A film láttatja velünk ezeknek az embereknek az életét, nem néprajzi betétként, hanem drámai oppozícióként.

Mégsem hagyják beszélni? A Wallenberg Egyesület interjúja KUTRUCZ Gi­zellával 3.

= Kapu, 1990. 2. sz. 24-26. 1.

Az előző számunk, bibliográfiájában sze­repelt az interjú előző része. A hírhedt nyilas vezető, Bosnyák telke ügyében Kutrucz Gizella által folytatott magán- nyomozás eredményeinek a Menóra című lapban történt közreadása – két évvel a cikkben jelzett történtek előtt – ürü­gyén valamint ellenzékiekkel való kap­csolattartás vádjával az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának folyamatos zak­latásai után kizárták a pártból.

Ezt az eljárást ismerteti a súlyosan be­teg Kutrucz Gizella.

MIKES, George Hogyan legyünk hetvenévesek? Önélet­rajzi részlet. Ford. Köröspataki Kiss Sándor.

= Új Írás, 1990, 1. sz. 73-83. 1.

Az Angliában élő szerző igen érdekes és színes leírását adja önéletrajzi regé­nyének itt közreadott részében a 30-as évek pesti értelmiségi-, és művészvilágá­nak, a társadalom ezen jellegzetes és ér­dekes része életmódjának, életérzéseinek, az akkor divatban lévő viccekkel, anek­dotákkal, elsősorban a zsidó rétegek szem­szögéből nézve.

NÁDOR István Berg attasé komornyikja.

= Élet és Irodalom. 1990. 6. sz. 16. 1.

Szelecz János volt komornyik vissza­emlékezései Raoul Wallenbergre, akinek 1944-ben volt a komornyikja, és aki de­cember 28-án látta őt utoljára.

NEMESKÜRTY István A megverselt és megénekelt Biblia. Ti­nódi mint Bibliafordító.

= Új Írás, 1989. 12. sz. 81-87. 1.

Csodálatosan szép Tinódi Lantos Sebes­tyén Ószövetség-fordítása, amely versek­kel és dallammal énekelte meg az egyes bibliai történeteket, amelyek ezáltal mé­lyen beszívódtak a magyarság lelkébe. Ezekből válogat a fordítás méltatója né­hányat, hogy bemutassa azok szépségét, mint pld. a Holofernész és Judit, Dávid és Góliát, valamint Zsuzsánna és a vének történetét.

PÁLOS Miklós

Botütéstől a kábítószerig. Négyszem­közt az izraeli főkapitánnyal.

= Képes 7, 1990. 2. sz. 26-27. 1.

Beszélgetés a dunaszerdahelyi születé­sű Dávid Krausz országos rendőrfőka­pitánnyal a rendőrség feladatairól, hely­zetéről, állományáról, morális problémái­ról. A főkapitány véleménye hogy nem szabad megengedni, hogy a rendőrség terrort fejtsen ki. Problémái vannak a rendőrségnek a hazai és külföldi kommunikációs eszközökkel.

PELLE János

Kommunista „Endlösung” ?

= Hiány, 1990. 4. sz. 14-17. 1.

A német fasizmus és az orosz bolsevizmus számos eltérő és azonos vonása. A kommunista pártokban megjelenik és fo­lyamatosan hat a zsidóellenesség, amely­nek nézetrendszere a következőkön ala­pul: l. a tőkés zsidó. 2. aki kommunista, az nem számít annak 3. a párt vezetőinek joga meghatározni ki az és ki nem.

Sztálin és Brezsnyev zsidóellenessége. Az antiszemita bolsevikok érvei a Szov­jetunióban és tevékenységük. Lehetséges volt-e egy szovjet mintára kialakított ma­gyar Endlösung – töpreng a szerző – és ezzel kapcsolatban hivatkozik Bosnyák Zoltán útjára és tevékenységére a Gestapótól az AVH-ig, Kutrucz Gizella kutatá­sainak akadályaira, a hatóságok magatartására és a perrel kapcsolatban felmerü­lő kérdésekre.

Phőnix utca. Wallenberg emlékezete.

= Filmvilág, 1990. 2. sz. 9-14. 1.

Herskó János dokumentumfilmet forgat Raoul Wallenbergről „Találkozások 45 év után” címmel. Az ebben szereplő túlélők, szemtanúk beszélnek és néznek ránk az akkori felvételekről, filmekről. Ezek az emberek azt állítják, hogy az utolsó kö­zülük január 17-én beszélt vele.

POSZLER György

Hagyomány és korszerűség. Márton Áron törvényei. 1-2. rész.

= Vigilia, 1989. 12. sz. 920-930. 1.: 1990. 1. sz. 51-55. 1.

Az erdélyi magyarságért és zsidóságért a különböző üldöztetések idején hősies küzdelmet folytatott katolikus püspök éle­te és küzdelmei tárulnak fel, aki min­dig hangosan kimondta azt a vélemé­nyét, hogy az emberi faj egyenlő Isten előtt.

REZNYIK. Szemjon

A szovjet antiszemitizmus tudományos érvei. Ford. Gereben Ágnes.

= Világ, 1990. 7. sz. 13-15. 1.

Reznyik esettanulmánya, A. Romanyenkónak „A cionizmus osztálytermészetéről” című könyve alapján készült. Ebből ki­derül, hogy az 1960-as évektől kezdve el­képesztően megszaporodott a zsidó-, il­letve cionista-ellenes irodalom, és egyben új vonásokat is kapott. Jelen tanulmány szerzője 1983 óta Washingtonban él és „A velizsi vérvád” című regénye márciusban jelenik meg az Interart kiadásában ma­gyarul.

RHODES, Anthony

Három nuncius Kelet-Európában (1939-1945). Ford. Bendes Rita.

= Vigilia, 1990. 1. sz. 16—21. 1.

A tanulmány eredeti nyelven a The Month című folyóirat 1989/2. számában je­lent meg. Ebben a szerző Magyarorszá­gon, Szlovákiában, Romániában és Hor­vátországban működő, vagy oda kikül­dött pápai nunciusok jelentéseinek fel­dolgozása alapján kimutatja, hogy a zsi­dóüldözésekről, bizonyos deportálásokról tudtak, jelentést írtak és bizonyos esetek­ben tiltakoztak a folyó szörnyűségek el­len, amelyeket azonban teljes mértékben nem volt módjuk felmérni.

SCHLETT István

Az opportunizmus dicsérete. Politikai elmélkedés a zsidókérdésről.

= 2000, 1990. 2. SZ. 14-16. 1.

A zsidókérdés felelevenedni látszik. A probléma abban mutatkozik, hogy a kér­dés politizációja olyan problémákat vet fel, amelyeket egy liberális értékek által vezérelt politikai gyakorlat egészen biz­tosan nem oldhat meg, mint ahogyan er­re már több példa volt a magyar törté­nelemben is.

SESZTÁK Ágnes

Az egyházak sztálinizmusa, a sztáli­nizmus egyházai. Az eladott templom lel­késze. Jegyzetlapok egy viharos életrajz­ból.

= Képes 7 1990, 7. sz.

Éliás József debreceni református lel­kész ügyének ismertetése, akinek nyílt levelét az ország vezetőihez jelen bib­liográfiánkban ismertettük. A cikkből megismerhetjük a lelkész életét, tevékenységét és az ellene indított koncepci­ós pert, annak előzményeit és következ­ményeit, valamint az Állami Egyházügyi Hivatal szerepét. Az esetet o lap 8-9. ol­dalán kommentálták különböző egyhá­zak lelkipásztorai – köztük Raj Tamás rabbi – valamint Bulányi György is.

SINGER, Isaac Bashevis

Sábesz a gyehenában.

= Nagyvilág. 1990. 1. sz. 3-6. 1.

A Nobel-díjas író karcolata finom iró­niával karikírozza a másvilágra átvetített szovjet valóságot.

SSACHNO, Jelen von

Nemzethalál, oroszgyűlölet, a zsidók szerepe – eszmei viharok Szolzsenyicin körül.

= Valóság, 1990. l.sz. 126-128. 1.

Szolzsenyicin és a szibériai írók a hangadói annak a kampánynak, amely a pluralisták, vagyis azok ellen folyik, akik a nyugati demokráciák értékeit kí­vánják alkalmazni a szovjet életben is. Az otthoniak a népesség 0,69 %-át kitevő zsidóságban találják meg a főbűnösöket és a bűnbakot. Szolzsenyicin azonban – mint ezt egy interjúban kifejtette – a zsidókban, hanem a városi orosz értel­miségben látja a főbűnösöket, bár ő is hajlamos arra, hogy néhány zsidót is fe­lelőssé tegyen a kommunizmus bűneiért

SZCZYPIORSZKI, Andrzej

A kezdet. Regényrészletek. Ford. Pálfalvi Lajos.

= Új Írás, 1989. 12. sz. 20-36. 1.

A lengyel-zsidó írónak e részletekké bemutatott regénye bővelkedik életrajzi elemekben. A részletek egy Henryczek Fichtelbaum nevű zsidó fiúról szólnak Lengyelország német megszállása idején és jól mutatják a lengyel lakosság anti­szemitizmusból, ellenszenvből és rémü­letből származó érzéseit és viselkedését is. A regényrészletek előtt rövid ismertetés az író életéről és munkásságáról.

(Befejezése a következő számban)