A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Részlet Glässer Norbert Találkozás a Szent Igazzal. A magyar nyelvű orthodox zsidó sajtó cádik-képe 1891-1944 című könyvéből, mely a napokban jelent meg.

A modern tömegtársadalom másik szemléletes jelensége a szimbolikus politika/ nemzetvallás, amelynek orthodox kezelési stratégiái … Tovább »

Erdélyi Lajos fotóművész alig ismert képei láthatók Budapesten.

Ebben a városban a zsidók történetét az üres helyek és a hozzájuk fűződő emlékezet alapján rekonstruálhatjuk.

Egy marosvásárhelyi fotográfus visszaemlékezései

A cionista mozgalmakról, valamint a kibucok kelet-közép-európai történetéről szinte alig tudunk, pedig a két világháború között, illetve a holokauszt után az Izraelbe kivándorolni szándékozó zsidó fiatalok számos esetben helyi szinten próbáltak felkészülni a kivándorlásra, … Tovább »

A két évvel ezelőtti sikerszéria után ismét műsorra tűzték Párizsban
Michel Jonasz közkedvelt sanzonékes Abraham című zenés darabját,
amelyben Lengyelországból Magyarországra emigrált, később a
holokausztban elpusztult zsidó nagyapjának állít emléket. A címszerepet
maga a szerző alakítja, s rendezőként is ő jegyzi az egyszemélyes
darabot. 

Zsolt Béláék, Ignotusék már évek óta úgy járkálnak a magyar
életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt., mint ma az
Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Európai Humanizmus-Művek
kizárólagos jogú magyarországi vezérképviselői és jaj annak, aki ezeket
az árukat az ő megkerülésükkel közvetlenül nyugatról hozza be, még
inkább jaj annak, aki ezeket az árukat az ő világszabadalmuk ellenére
hazai műhelyben, hazai nyersanyagból meri előállítani

Hetvenöt éves korában elhunyt Molnár Gál Péter, a Népszabadság és a magyar színházi élet évtizedeken át meghatározó kritikusa, dramaturg és színháztörténész. Néhány hónapja cikket kértünk tőle a Szombat Józsefváros számába Szenes Ivánról, az akkor nemrég elhunyt zeneszerzőről, dalszövegíróról. MGP cikke késve érkezett, akkor nem jelent meg. Közlésének most tragikus aktualitást ad a szerző, az elmúlt évtizedek legendás tájékozottságú, éles nyelvű színikritikusának halála.

Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem néhai vezetője emlékére alapított elismerést Perczel Anna építész, Pavle Sosberger újvidéki művelődéstörténész és Erdélyi Lajos fotóriporter, újságíró vehette át.
Perczel Anna átveszi az elismerést Szászfalvi Lászlótól
 

Az természetes, ha az ember a nemzet nagy költőjéhez megy interjúzni, előtte hosszú listát készít a feltétlenül felteendő kérdésekről. És abban sincs semmi meglepő, hogy mindezt azonnal elfelejti, amikor háza kapujában találkozik a nemzet nagy költőjével, aki vagy tíz perccel a találkozó előtt odaállt, mert a kapucsengő nem működik. Miközben felfelé bakatatnak a lépcsőn a riporter rádöbben, hogy sokkal jobb, ha…

2010. szeptember / XXII. évfolyam 7. szám

Leon Volovici Román írók – zsidó írók: a kulturális identitás dilemmái
Gadó János: A Holokauszt Romániában
Gal Beckerman: Váltságdíj a zsidókért
Lya Benjamin: Moses Rosenrôl
Erdélyi Lajos A főrabbi, alulnézetbôl
Román … Tovább »

A film hőse ‘Laló’, Erdélyi Lajos Marosvásárhelyen született. A XX. század mindkét diktatúráját megélte, mindkettőt megszenvedte, szerencsére mindkettőt túlélte. Laló páratlan intellektussal és nyitottsággal, kiváló elbeszélő képességgel megáldott ember.
 

Némi késéssel, de a téma súlyosságához mérten sose későn, reagálnék a Népszabadság nyár eleji négyoldalas mellékletére, melyben egy Gyurgyák nevezetű történész azt fejtegeti, hogy a baloldalnak nincs nemzeti identitása, nemzetképe, nemzettudata, nemzetstratégiája, nemzetvízió­ja – egyáltalán: nemzete sincs. Bár a vád ősrégi, nem értettem, a történész miért a magyar ultranacionalizmus – ne kerteljünk –, a magyar nácizmus, nyilas mozgalom elképesztő tempójú újjáéledésének idején tartja szükségesnek megjelentetni opusát.
 

Nemrég került bemutatásra a kolozsvári Tranzit házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszáma, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságaira fókuszál.
 

2016. július 19-én, 68 éves korában elhunyt Somló Tamás, a legendás LGT zenekar tagja, énekes-basszusgitáros-szaxofonos-zeneszerző. Korábbi interjúnkkal búcsúztunk tőle.

Sokan emlegetnek zsidó kulturális reneszánszt Magyarországon, ám ez a megállapítás legalábbis kétségesnek mondható – fogalmazott Szántó T. Gábor, utalva az általa vezetett Szombat című, zsidó politikai és kulturális folyóirat szerzői „jelenlétére”, hiszen mint mondja, a havilap szerzői leginkább a középnemzedékhez tartoznak, kevés a zsidó vonatkozású témák iránt érdeklődő fiatal szerző.