Megjelent a Szombat májusi száma
Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus a vészkorszakról: Zvi Kolitz és Smuel Joszef Ágnon.
Gadó János: Zoltai Gusztáv távozásáról és a holokausztidentitás káráról és hasznáról
A vallásos magyarországi zsidóság válsága (vagy útkeresése) éppen 25 éve tart – amióta beköszöntött a szabadság korszaka, és a közösség előtt fölmerült az addig hivatalból nem létező kérdés: mit jelent itt és most magyar(országi) zsidónak lenni. Erre a kérdésre nagyon sokan próbáltak válaszolni, de éppen a Mazsihisz háza táján semmiféle szellemi útkeresés nem volt észlelhető.
182 láda Biblia – A jótékonyan eltemetett könyvtár
Az olvasók számára 6 százalék elérhető, 94 százalék hozzáférhetetlen. Így oszlik meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) könyvtárának állománya. A rendezett, katalogizált felszín alatt könyvhegyek rejlenek.
Erdélyi Lajos: Palackposta, kommentárral
Kettős minőségben lettem megszólítva: túlélőként, illetve Holló Imre Dörnhauban készített grafikáinak úgymond „hitelesítője”-ként. Túlélők a természet rendjének megfelelően kevesen vannak és mostanra napirendre került végleges eltűnésük. A dr. Holló Imre grafikai hagyatékának – ő maga adott nevet ennek: Palackposta – annak születési körülményeiről éppenséggel két lágertársa tudna beszámolni, ha ugyan időközben közülük az egyik nem került az igazoltan hiányzók sorába.
Egy levéltáros, egy tanár, egy folklorista – akik azt kérdezik, hogyan éltek a helyi zsidók, és nem azt, hogyan haltak meg – Czingel Szilvia interjúi
A 19–20. századi Magyarország zsidó történelmének személyes vonulatát kutatják: bepillantást nyújtanak vidéki zsidó családok mindennapi életébe, ahová a hagyományos történetírás nem nyit ablakot. Kutatásaik egy-egy közösség értékrendjére, a hagyomány átadásának mintáira, a régi zsidó családok élet- és lakókörnyezetére, zsidók és nem zsidók egymás mellett élésére fókuszálnak. S noha a Vészkorszak is szóba kerül, mégis a második világháború előtti élet áll a középpontban. Csekő Ernő levéltárost (Szekszárd), Heindl Péter történelemtanárt (Pécs) és Heller Zsolt folkloristát (Debrecen) kérdeztük.
Verő Tamás: Neológ nevelésfilozófia – Vitaindító
Gyakorló rabbiként teljes meggyőződéssel vallom, hogy változatlanul feladatunk az Örökkévalóban való hitre nevelni a zsidó közösség tagjait és a zsinagógákat látogató nem zsidókat is. A zsidó vallás alapvető teológiai igazságainak megismerése akkor is fontos cél marad, ha ma már kevesebben mernék Maimonidészéhez hasonló bizonyossággal vallani, hogy a helyes metafizikai ismeretek jelentik a biztos bejutást az eljövendő
világ kapuján.
Véletlenül lett világhírű
Zvi Kolitzhoz már az 50-es évek közepén eljutott önálló életre kelt elbeszélésének híre, s ő – korrekt módon – jelezte is kétségbevonhatatlan szerzőségét. Hosszú ideig kellett azonban küszködnie: a modernkori Jób könyvét maga előtt látó közönség nem akarta elhinni, hogy egyszerű novelláról van szó.
Zvi Kolitz:Yosl Rakover utolsó üzenete Istenhez
Én, Yosl – a tarnopoli David Rakover fia, Ger rabbijának hű tanítványa, az istenfélő, művelt és jogkövető Rakover és Maysels családok leszármazottja – vagyok az, aki lejegyzem ezeket a sorokat, miközben a Varsói Gettó épületei már jórészt romokban állnak, és az épület, amelyben én vagyok, azon utolsók egyike, amely még nem kapott lángra.
Smuel Joszef Ágnon: A jel
Abban az évben, amikor híre jött, hogy a városomban minden zsidót megöltek, már Jeruzsálem egyik negyedében laktam. Abban a házban, melyet korábban, az 1929-es arab pogrom után építtettem, mely év gimátriája,„Izrael örökléte”. Azon az éjjelen, mikor az arabok feldúlták az otthonomat, megfogadtam, hogyha az Úr ellenségeimtől megment, és életben tart, Jeruzsálemben házat építek, ugyanabban a negyedben, melyet az arabok el akartak pusztítani.
Szarka Zsuzsanna: Szenvedélyesen gyűjteni – Festményt és virágot
Recenzió Jan Assmann Uralom és üdvösség – Politikai teológiai az ókori Egyiptomban, Izraelben és Európában és Józsa Márta Amíg a nagymami megkerül című könyvéről.
***
Keresse a jobb könyvesboltokban és a nagyobb újságos standokon, vagy válassza a könnyebb megoldást: Fizessen elő a Szombatra! Vagy olvassa digitálisan!
A Szombat megvásárolható a Relay nagyobb újságosstandjain, valamint az alábbi könyvesboltokban:
Láng Téka (XIII. ker., Pozsonyi út 5.)
Makkabi Könyvesbolt (VII. ker. Wesselényi utca 13.)
Kabbala bolt (XIII. ker., Hollán E. utca 25.)
Klauzál 13 könyvesbolt (VII. ker. Klauzál tér 13.)
Izraeli Kulturális Intézet (VI. ker., Paulay E. utca 1. )
Gondolat könyvesbolt (V. ker., Károlyi M. utca 16.)
Olvasók boltja (XIII. ker. Pannónia u. 35-37.)
Fröchlich Cukrászda (VII. ker. Dob u. 22.)
Concerto Hanglemezbolt (VII. ker. Dob u. 31/B.)
Nyitott Műhely (XII. ker, Ráth György utca 4.)
Bálint Ház – porta, illetve Sabre kávézó (VI. ker., Révay utca 16.)
Telefon/Fax (munkanapokon délután): 311-6665
E-mail: [email protected]
Facebook oldalunk eléréséhez kattintson ide
2014. május / XXVI. évfolyam 5. szám
- Smuel Joszef Ágnon: A jel
- Erdélyi Lajos: Palackposta, kommentárral
- Véletlenül lett világhírű
- Szarka Zsuzsanna: „Néha az élet több, mint amennyit az agyunk elbír”
- Szunyogh Szabolcs: Egyiptomi parancsok – Izraeli törvények
- Czingel Szilvia: Egy levéltáros, egy tanár, egy folklorista
- Verő Tamás: Neológ nevelésfilozófia
- Gadó János: 182 láda Biblia – A jótékonyan eltemetett könyvtár
- Gadó János: A Holokauszt-identitás káráról és hasznáról
- Távozásával – reméljük – egy korszak ért véget
- Zvi Kolitz: „Isten elrejtette Arcát”
- Szarka Zsuzsanna: Kóser húsbolt, csalamádé és egy rejtőzködő gyűjtemény
- Tony Curtis: Tony Curtis verse