Összesen 107 találat (1 - 20) : Erdélyi Lajos.
„Nem minden lila ruhás nő volt Weiszlovits szeretője, / de Weiszlovits minden szeretője lila ruhát hordott…” (Korabeli bonmot)
Ez a szellemes mondás a nagyváradi lokálpatrióták körében még a hetvenes években is közszájon forgott – magam is akkor és ott hallottam -, mint … Tovább »
A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról … Tovább »
1976-ban született Marosvásárhelyen. Középiskolai tanulmányait a Bolyai Farkas Líceumban végezte, majd jelentkezett Színművészeti Egyetem dramaturg szakára. Egyetemi évei alatt dolgozott dramaturgként, drámákat és mesejátékokat írt, diploma után ugyanott tanított dramaturgiát, … Tovább »
Pityeregni kezdett, aztán letörölte a könnyeit, elkomorult, és monoton hangon megszólalt.
– Igen, apád zsidó volt. És ha mindent tudni akarsz, a Markovitsok mind egy szálig. A Diamandok úgyszintén. A keresztlevelek pedig egytől egyig hamisítványok.
– Ki hamisította őket?
– … Tovább »
A Magyar Királyi Igazságügyminisztérium 1942. szeptember hó 15-én kelt tanúsítványa megerősítette, hogy apu római katolikus, s erdélyi szombatosok ivadékaként az 1941-es és 1942-es zsidótörvények alapján „a nemzsidókkal esik egy tekintet alá”. Apai ágon tehát nem vagyok zsidó, … Tovább »
“Nem sokkal a forradalom leverése után szüleim komolyan fontolgatták a disszidálás gondolatát. Sőt apu állítólag meg is állapodott a kerületi rendőrkapitánnyal, hogy szerez nekünk egy teherautót, arra mindent cuccunkat felpakolhatjuk, és irány Bécs. Cserébe annyit kért csak, hogy … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A magyar irodalom zsidó témái iránt érdeklődő kutatóknak vagy olvasóknak a népmesék szerencsét próbáló hőseihez hasonlóan számos akadályt kell leküzdeniük, mindig újabb kásahegyeken, megnyugtató válasz nélkül maradt kérdéseken kell átrágniuk … Tovább »
Tény és való, hogy szerencsétlenül alakultak a körülmények – nyilatkozta a Népszavának Berta Tibor tábori püspök.
Berta Tibor katolikus tábori püspök egy Horthy Miklósról készült festmény előtt adta át a tábori püspökség által 2014-ben alapított Kapisztrán Szent … Tovább »
Hajdú Farkas-Zoltán -né című könyvsorozatának gerince egy budapesti ócskapiacon felbukkanó családi levéltár darabjainak időrendi bemutatása: 1876-tól 1970-ig. A Csíkszeredában született és 1987-ben Németországba emigrált író, műfordító köteteinek többsége nem tiszta fikció, … Tovább »
Petri György rokonsága
A Perl család egy ága az 1860-as években választotta Szabadkát otthonául. Gyökeret eresztettek a bácskai talajon, beilleszkedtek a magyar-bunyevác város társadalmába, s alig pár évtized alatt gazdag kereskedőkké váltak. A történelem viharai, … Tovább »
Az 1930-as és 40-es években a zsidóság jogfosztása után két zsidó színház működött az akkori Magyarországon: az OMIKE Művészakció által létrehozott Goldmark Színház és a kevésbé ismert Kolozsvári Zsidó Színház.
„De lám, kívülünk is van még szerencsétlen:
Több … Tovább »
Egy birodalom megingása és összeomlása
A Habsburg Birodalom időtlennek tűnt a 20. század elején. Legalábbis ezt sugallták Stefan Zweig „A tegnap világa” című keserédes visszaemlékezéseinek bevezető gondolatai. A csaknem ezeréves monarchiában „mintha minden örök életűnek … Tovább »
A politikai cionizmust az Osztrák–Magyar Monarchián belül a változatosság és sokszínűség jellemezte, amiképp az egyes tartományokban élő zsidók is sajátos (elsősorban Bécs felé fenntartott) politikai-társadalmi kapcsolattal rendelkeztek. Mivel Herzl Tivadar mozgalmát Bécsből irányította, … Tovább »
A legöregebb magyar író, Benamy Sándor (1899-1989) halálakor Zöldi László a Népszabadság hasábjain közzétett írásában idézte fel egyik korábbi találkozásukat, amelynek alkalmából az újságíró rákérdezett a sejtelmesen hangzó vezetéknév jelentésére. „Benamy – tulajdonképpen … Tovább »
Marton Ernő izraeli korszakának maradandó alkotása az Új Kelet napilap újraindítása.
Marton már megérkezése után (1946) egy magyar nyelvű újság alapítását tervezte. 1947-ben került Erecbe barátja és szerkesztőtársa, Schön Dezső, aki hasonló terveket dédelgetett. Schön … Tovább »
„A világ népei a Világ népeinek igazai miatt léteznek.”
A vecsési Halmy Deutsch család története után nyomoztam, és így kerültek a kezembe azok az iratok, amelyek a negyedik zsidótörvényhez kapcsolódnak, és képet adnak a család teljes kirablásáról. A Halmy család nagy … Tovább »
Nemcsak a meggyilkolt áldozatokról, hanem a megannyi szenvedést átélt túlélőkről is szót kell ejtenünk.
Hetvenhét év telt el a magyarországi, köztük az észak-erdélyi zsidók deportálása óta. A régiót 1944. májusában és júniusában elhagyó deportáló vonatok végállomása … Tovább »
A nagypapát Glück Henriknek, a nagymamát Moskovitz Teréziának hívták. Érmihályfalvi magyar zsidók voltak.
A 2020-as irodalmi Nobel-díjat Louise Elisabeth Glück amerikai költőnő kapta az életművéért. Az indoklás szerint „összetéveszthetetlen költői hangja miatt, amely … Tovább »
Elhunyt Erdélyi Lajos marosvásárhelyi születésű fotográfus, újságíró, Auschwitz túlélője és memoárírója, a régi zsidó temetők és az erdélyi portréfotózás doyenje.
Erdélyi Lajos 1929-ben született Marosvásárhelyen. 1936 és 1940 között a zsidó elemiben, majd a gimnáziumban, … Tovább »
Vasárnap, december 15-én tartotta rendes közgyűlését a MAZSIHISZ.
A közgyűlés kilenc napirendi pontja a következő volt:
/ A Zsidóságért díjak ünnepélyes átadása,
/ Elnöki tájékoztató,
/ Reformzsidó Közösségek (Bét Orim Reform Zsidó Hitközség Egyesület … Tovább »