Összesen 77 találat (1 - 20) : Dr. Dávid K. István.
Schweitzer József a Csákyban – és az ország színe előtt
“Schweitzer Ági emlékének”
Csákyt írok, jóllehet az utca neve ma Hegedűs Gyula utca, és az itt lévő, egy bérház udvarába bújtatott zsinagóga is a címtárakban, hivatalosan Hegedűs. Az utcanévben gr. Csáky Albin … Tovább »
Hámor Éva beszéde Szolnokon, a Dr. Heves Kornél sétány avatásán, 2025. december 17-én.
Tisztelt Egybegyűltek, kedves Barátaim!
Sosem gondoltam volna, hogy itt állok majd egyszer a Szolnoki Galériában, és általam szólalhat meg múlt és jelen.
A fájdalmas emlékek miatt … Tovább »
Hosszú távú együttműködésre kötött keretmegállapodást a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. A megállapodás szövegét a Mazsihisz részéről dr. Grósz Andor elnök, míg az MTK Budapest részéről Zakor Sándor, a társaság … Tovább »
Scheiber Sándor és temetései – az állambiztonsági anyagok tükrében*
Scheiber Sándor főrabbi, a Rabbiképző Intézet igazgató-professzora 1985. március 3-án elhunyt. A Kádár-korszak végén eltávozott nagy tudós rabbi – már csak hívatásánál fogva is – egész életében … Tovább »
Magyar zsidók egy csoportja petíciót indított “A palesztinok és zsidók közös emberiességéért”. Most – mint fogalmaznak – “arra kérik minden magyar honfitársukat (zsidó és nem zsidó magyarokat egyaránt), hogy további aláírásukkal a Peticiok.com felületén támogassák a nyilatkozatban … Tovább »
Az endrődi zsidók
A pékműhely a falu közepében állt, nem lehetett az utat eltéveszteni. Hoffmann Ferenc pékmester hajnalban már sütötte a kenyeret, kora reggel jöttek is érte a falusiak, a többségük római katolikus volt. Állítólag akkor még tizenkétezer lakos élt a faluban, … Tovább »
Petícióban tiltakozik a Sziget Fesztivál szervezőinél a Kneecap tervezett fellépése miatt másfélszáz művész és zenész, köztük Nemes Jeles László Oscar-díjas rendező és filmjének sztárja, Röhrig Géza, illetve a teljesség igénye nélkül Szalóki Ági, Farkasházi Réka, … Tovább »
A kutató történész, muzeológus elbeszéléseinek egyszeri találkozással nem lehet a végére érni. Nekem sem sikerült. Érdekes történeteket hagytunk félbe, melyekről pedig még köteteket is írt. Álljon itt két kötetének – két emberi sorstörténete.
„Simon Böske naplója.”
Simon … Tovább »
Tanár, történész, muzeológus. Az ELTE-n kitüntetéssel diplomázott, majd egyetemi doktori, s később PhD tudományos fokozatot szerzett a XIX. századi magyar történelem szakterületen.
Az Immánuel Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke, a Zalai Príma Díj Irodalom Kategória és … Tovább »
Május 22-én megtartotta éves közgyűlését a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH).
A közgyűlést Mester Tamás elnök nyitotta meg, aki megállapította, hogy a közgyűlés határozatképes, majd szavazásra bocsátotta a jegyzőkönyv vezetőjének és hitelesítőinek személyét. A … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
Amszterdam és Los Angeles kétszeres kardcsapatbajnokát tündöklő tehetséggel áldotta meg a sors, minden idők legeredményesebb magyar olimpikonja, a nála mindössze hat évvel fiatalabb csapattárs, Gerevich Aladár ezt mondta róla: „Petschauer mindenkinél jobb volt!”
Az 1928-as amszterdami … Tovább »
Vajon hogyan kommunikálhatott egy neológ rabbi az 1960-as évek elején, amikor nyilvánvaló politikai nyomás alatt kellett intézményét vezetnie? Nem csupán saját maga és családja megélhetéséért, de munkatársaiért, tanítványaiért, az intézményéért, annak történelmi hagyatékáért … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde Schőner Alfréd rabbiavatásán.
A Keresztény–Zsidó Teológiai Évkönyv 2024. évi kötetében publikálta Hidvégi Máté Scheiber Sándornak Schőner Alfréd rabbiavatásán, 1974. január 13-án elmondott beszédét,[1] amelyet Darvas István főrabbi is felolvasott … Tovább »
A magyarországi holokauszt 80 éves évfordulóján olyan magyar filmekből vetítenek válogatást a Budapesti Klasszikus Film Maratonon, amelyek emlékezésre invitálnak.
A játék- és dokumentumfilmekből álló program az áldozatok és túlélők történetei … Tovább »
– Magyarország második Zsidó Kiválóságok Kiállítását hozta létre a Széchenyi István Egyetem a fenntartó alapítvány partnerségével az Egyetemi Hangversenyteremként működő egykori győri zsinagógában. Az állandó tárlaton Albert Einsteintől Mark Spitzen át Radnóti Miklósig … Tovább »
A zsidók részvétele Bonyhád modernizációjában, a polgári társadalom helyi felépítésében
Az első bonyhádi zsidók a XVIII. század első felében érkezett Cseh- és Morvaországból. A helybeli Perczel és Kliegel földbirtokosok megadták számukra a letelepedés lehetőségét. … Tovább »
A bonyhádi zsidók hazaszeretetéről
Egy túlélőjük, Eisner János írta:
„A kétszázötven év alatt, mióta itt éltek sok tízezer zsidót neveztek „ bonyhádi zsidónak. Volt közöttük: bölcs és együgyű, művelt és tanulatlan, Istenfélő és Istent tagadó; jószívű … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »