Összesen 254 találat (21 - 40) : Csillag Gábor.
„A palesztinok és zsidók közös emberiességéért” című petícióra Gábor György vitacikket írt, Hegedűs Arno válaszolt rá, Gábor György viszontválaszolt. Az alábbiakban Karsai László történész, egyetemi tanár hozzászólását közöljük.
Gábor György az OR-ZSE … Tovább »
Scheiber Sándor és temetései – az állambiztonsági anyagok tükrében*
Scheiber Sándor főrabbi, a Rabbiképző Intézet igazgató-professzora 1985. március 3-án elhunyt. A Kádár-korszak végén eltávozott nagy tudós rabbi – már csak hívatásánál fogva is – egész életében … Tovább »
Magyar zsidók egy csoportja petíciót indított “A palesztinok és zsidók közös emberiességéért”. Most – mint fogalmaznak – “arra kérik minden magyar honfitársukat (zsidó és nem zsidó magyarokat egyaránt), hogy további aláírásukkal a Peticiok.com felületén támogassák a nyilatkozatban … Tovább »
Az endrődi zsidók
A pékműhely a falu közepében állt, nem lehetett az utat eltéveszteni. Hoffmann Ferenc pékmester hajnalban már sütötte a kenyeret, kora reggel jöttek is érte a falusiak, a többségük római katolikus volt. Állítólag akkor még tizenkétezer lakos élt a faluban, … Tovább »
Történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban dolgozik, oktató a Szegedi Tudományegyetemen. Az elmúlt években megírta Grósz Károly életrajzát, illetve jegyzett egy könyvet Kádár János és Grósz Károly kapcsolatáról. Doktori értekezését a demokrácia értelmezésről, az 1945 utáni … Tovább »
Az első beköltözött zsidók egyike erdei gubaccsal kereskedett.
Dr. Balázs Edit a Szombathelyi Tanárképző Főiskolának és jogutódjainak (ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ) volt oktatója, két évtizede az OR-ZSE tanára. A holokauszt tanításának elméleti és gyakorlati … Tovább »
A kutató történész, muzeológus elbeszéléseinek egyszeri találkozással nem lehet a végére érni. Nekem sem sikerült. Érdekes történeteket hagytunk félbe, melyekről pedig még köteteket is írt. Álljon itt két kötetének – két emberi sorstörténete.
„Simon Böske naplója.”
Simon … Tovább »
Tanár, történész, muzeológus. Az ELTE-n kitüntetéssel diplomázott, majd egyetemi doktori, s később PhD tudományos fokozatot szerzett a XIX. századi magyar történelem szakterületen.
Az Immánuel Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke, a Zalai Príma Díj Irodalom Kategória és … Tovább »
A Kiskőrösi Zsidó és Keresztény Kulturális Egyesület szervezésében „Csillagba zárt lelkek” címmel Holokauszt érzékenyítésre várták az érdeklődőket június 10-én a zsinagóga épületében. Az eseményen a szervezők nevében Benyikné Szalai Csilla köszöntötte a jelenlévőket.
Az … Tovább »
Minél távolabb kerülünk a holokauszt eseményétől, annál sürgetőbbé válik a kérdés, hogy hogyan őrizhető meg és dolgozható át a történelmi trauma emlékezete egy olyan korban, amikor a közvetlen tanúk már alig vannak jelen. A náci népirtásra, ártatlan emberek millióinak … Tovább »
A MAOIH nevet bitorló szervezet két emblematikus alakja, Oirechman Smuél és Keszler Gábor szívhez szóló levelet írt két nappal ezelőtt, mintegy válaszul az orthodox rabbi (és rajta keresztül az igazi orthodox hitközség) mellett kibontakozó szimpátiaáradatra.
A levél, mint említettük, … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
Az alábbi interjúban egy neve elhallgatását kérő, kettős kirekesztettséggel szembenéző holokauszt túlélő beszél élete sorsdöntő eseményeiről.
1932-ben Budapesten, a mai Szent István körúton, az Edison kávéház a süketnémák rendelkezésére bocsájtott egy alagsori helyiséget. … Tovább »
Látott már valaki könyvtározó szifonmolyt könyvzuhataggal? Szép színes. Esetleg nyakkendőt lengető asztronautát? Nos, Szerényi Gábor grafikusművész egyszerre karikaturista, újságíró, közéleti szereplő és médiaszemélyiség; harmonikus derűvel, meghökkentően groteszk szűrővel … Tovább »
…és pesti utódai
A zsidó humor hagyománya messzire megy vissza.[1] Már a Tórában is vannak mosolyogtató részek, és a Talmudban néhány bonyolult jogi vita annyira abszurd, hogy ettől már humorosnak tűnik. De a modern zsidó humor kezdetei sokkal későbbre tehetők: legfontosabb … Tovább »
Mohácson született, szülei nyugdíjas gimnáziumi tanárok. Pécsett a Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakot végezett, ezt követően történelemből és filozófiából középiskolai tanári képesítést szerzett. Több tanulmány szerzője, pécsi zsidó hitközségi levéltári … Tovább »
Az emlékezet segít rendezni a múltat, feleleveníteni a hagyományokat, és ezáltal megerősít a jelenben, megkönnyíti az eligazodást a hétköznapokban. Az életben ad egyfajta folytonosságot, és így kiszámíthatóságot, biztonságot is. Erre különösen nagy szükségünk van felgyorsult … Tovább »
Május elsején este, egy budai tüdőgyógyászati intézetben meghalt Korányi Tamás, neves rádiós szerkesztő.
Nem hosszú időt töltött kórházban, alig egy hetes ápolás után érte a halál. 93 éves kora ellenére, bár az utolsó években egyre nehezebben mozgott, és végül a … Tovább »
Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »