A Jorge Maria Bergoglio (Ferenc pápa) és Abraham Skorka beszélgetéseiből összeállított kötetet június 3-án mutatták be a Hadik Kávéházban. A Magyar Kurír tudósítását olvashatják.

A holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik formája – jelentette ki Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerdán Szegeden.

Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről. 

Standeisky Éva történésszel beszélget Várnai Pál

Emlékezetközösség – A Szombat körkérdése

Meg kell találni az alkotó együttélés útját, hogy mindenki lehetőséget kapjon tehetsége kibontakoztatására és megbecsült tagja legyen a társadalomnak – jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a roma holokauszt áldozataiért és a magyarországi cigányságért … Tovább »

Scheiber Sándor halálának huszadik évfordulóján, 2005-ben jelent meg a Kertész Péter szerkesztette Könyvek hídja, melyben a legendává lett  tudósra emlékeznek egykori tanítványai, kollégái, barátai, tisztelői.

A Scheiber centenárium alkalmából látott napvilágot a könyv … Tovább »

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése 

Bibó István 1944-ben

Könyvbemutató

Az Argumentum Kiadó és a Bibó István Szellemi Műhely szeretettel meghivja Önt
 a Bibó István munkái. Centenáriumi sorozat 12 kötete
 és a
Bibó 100: recepciók, értelmezések, alkalmazási kisérletek
című könyv bemutatójára.

A bemutatóra
 2012. … Tovább »

A Romsics-Gerő vitához

Június 30-án Gerő András történész a galamus.hu internetes portálon azzal vádolta meg kollégáját, Romsics Ignácot, hogy – noha írásainak direkt antiszemita tartalma nincs – szóhasználata, fogalmazása egyes helyeken csak antiszemita értelmezési keretben dekódolható.
Gerő rámutatott … Tovább »

A Szombat keresztény egyházi vezetőkhöz fordult a Jobbik képviselő Parlamentben elhangzott, a tiszaeszlári vérvádat felmelegítő, gyűlöletkeltő beszéde kapcsán. Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke közösen válaszolt kérdéseinkre.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

  Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »

A két világháború közti társadalom a zsidóság hézagmentes asszimilációját kulcskérdésnek találta. Faji és szociális indokok garmadájával igazolták gondolkodók, mennyire üdvös lenne, mégis lehetetlen. Akár igaz, akár nem, ma már csak kevesen hiszik, hogy kívánatos cél volna.
 

A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.

„Nem akkor talál az igazság a legritkábban szószólókat, amikor veszélyes, hanem amikor unalmas.” Friedrich Nietzsche