Minden normális ember legalább egyszer volt már öngyilkos (vagy megpróbálta). Jó, ha adunk magunkra (illik).

Forma és tartalom összefüggései Jancsó Miklós egy vagy több filmjében – ezzel a témával hirdetett esszépályázatot fiatal, pályakezdő filmkritikusok, esztéták, történészek számára a Filmkultúra folyóirat, az „Urbán Mari barátainak és tisztelőinek köre”, valamint a Francia Új Hullám Kiadó.  Urbán Mária filmkritikus, a Filmkultúra volt főszerkesztője idén lett volna 60 éves.

Az alábbiakban a zsűri különdíjasának esszéje olvasható.

A Budapesti Zsidó Hitközség nyáron megválasztott, majd néhány hete újraválasztott vezetője, Schwezoff Dávid személye alaposan felborzolja a kedélyeket és feladja a leckét a zsidó hitközség belügyei iránt érdeklődőknek.

Mivel Schwezoff munkájának eredményei ilyen … Tovább »

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Az immáron ciklikusan ismétlődő gázai hadműveletek ugyancsak ciklikusan ismétlődő Izrael- és zsidóellenes agresszióhullámokat váltanak ki Európában. Kialakultak bizonyos érzékelhető mechanizmusok, miközben folyamatos újításnak, „progressziónak” is tanúi vagyunk.

“…az engem hetven éve gyötrő gondolat: Marosvásárhely közismerten toleráns, általában nem gyűlölködő lakóinak…, azok túlnyomó többségének közönyössége, passzivitása, ha úgy tetszik, semlegessége a rettenetek láttán.”

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

– Megyek Jaffo-ba a TED-re. Egész napos lesz, képzeld!

– Mi van? Mi az a TED?

– Ja, hogy te még ’90-ben is megkérdezted, hogy a C.C. Catch fiú-e vagy lány? Na, az Internetbe pöntyögd be, hogy tedpontkom, válassz ki egy szimpatikus címet és nézd meg a videót. 18 perces előadások … Tovább »

Seress Rezső zeneszerző, a világhírűvé lett Szomorú vasárnap című dal szerzője 125 éve, 1889. november 3-án született.

Jó reggelt. Épp negyedszer szólalok meg nyilvánosan. Egyszer próbaképp 20 fő előtt. Egyszer egy olyan rendezvényen, ahova nem engedték be a sajtót. Aztán az öcsém lagziján, ott volt is egy alkoholszint. Úgyhogy ha most idegesnek látszom, bocsássanak meg érte, de az vagyok. Kicsit … Tovább »

Trieszt irodalma

Kínos érzés fogott el mindannyiszor, amikor a muszlim nők ruházatának kérdését feszegették európai politikusok. Ezek nem értenek semmit – mormoltam magamban, de ide kellett jöjjek Izraelbe, újra, hogy meg tudjam fogalmazni a nyilvánvaló tévedés okait.

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

A Berlini Zsidó Múzeum és a jeruzsálemi Jad Vasem

Egy kelet-európai stetl amerikai amatőr kamerával

Tompa Andreával beszélget Eszéki Erzsébet

Részlet a friss Nobel-díjas francia író regényéből

Schiff András a jelenleg világszerte hangversenyező magyar zongoraművészek egyik legkiválóbbja, a világ híres hangversenytermeiben újabb és újabb sikereket arat. Amerikától Olaszországig, Kanadától Japánig mindenhol korunk egyik legnagyobb – egyben legnagyobb magyar – művészeként ünneplik. A Népszava kérdéseire válaszolva közölte, hogy mivel a magyarországi politikai viszonyok a 2014-es választások után nem, hogy javultak volna, hanem romlottak, hogy az ország legrosszabb “hagyományait” követve Magyarországon tovább pusztít a romaellenesség és az antiszemitizmus, valamint hogy jóformán megsemmisült az európai értelembe vett demokrácia – mindezek elleni tiltakozásként továbbra sem jön Magyarországra.