Vitaindító

A külföldi újságírónak át kell esni egy kihallgatáson…

Egyre valószínűbb, hogy az Iraki és Szíriai Iszlám Állam (ISIS) Irakot széthullás-közeli állapotba taszító erőszakos terjeszkedése lesz az önálló Kurdisztán létrejöttének első állomása. Iraki Kurdisztán elnöke, Maszúd Barzani nemrég egy CNN-nek adott interjújában kiemelte: “eljött az idő a kurd nép számára, hogy döntsön a jövőjéről”. Az elnök felkérésére a parlament megkezdte egy függetlenségi referendum előkészítését. Bár egyelőre korai biztosat mondani, úgy tűnik, hogy többről van szó, mint egy nép magányos “szabadságharcáról”: a jelenlegi helyzetben az Egyesült Államoktól kezdve az ISIS-szel harcoló államokig sok szövetségesre lelhetnek. A kurdok az 1800-as évek vége óta várnak egy ilyen lehetőségre. Kérdés, hogy ki tudják-e használni a kínálkozó alkalmat?

A fenti címmel megjelent kötet Hernádi Miklós zsidó témákról 1987 óta megjelent írásait tartalmazza. A Szombat ezzel a beszélgetéssel köszöntötte a szociológust, írót, lapunk alapító-főszerkesztőjét nemrég betöltött 70. születésnapja alkalmából.

Részlet Shiri Zsuzsa a könyvhétre megjelent regényéből

Pepe Danquart számos sikeres rövidfilm, nagyjátékfilm és dokumentumfilm rendezője, akit Schwarzfahrer című rövidfilmjéért Oscar-díjjal jutalmaztak. Legújabb alkotásában Yoram Friedman Holokauszt-túlélő történetét dolgozza fel Uri Orlev regénye alapján. A Fuss, fiú! magyarországi premierje kapcsán beszélgettünk vele.

A világ leghatékonyabb rakétarendszere nem emberölésre szolgál, hanem arra, hogy a háborús állapotok helyett nyugodt mindennapokat teremtsen. Ez valószínűleg minden pénzt megér, és minden pénzt meg is adnak érte: az izraeli Vaskupola fejlesztése több százmillió dollárba került. A számlát az Egyesült Államok fizette – cserébe a fegyver technológiáját kapta.

Róna Aser írása, aki családjával 11 éve a Hamasz szomszédságában él.

Izrael meghiúsított egy tenger felől indított beszivárgó akciót, felrobbantott egy terroralagutat, de a gázai iszlámisták elszántan keresik a további vérontás lehetőségét.

Dr. Kunos Péter is jelölt volt a Budapesti Zsidó Hitközség, illetve jelölt lesz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatói posztjára. Az alábbi bemutatkozást és programnyilatkozatot juttatta el a hitközségi adminisztráció révén a képviselő-testületi tagokhoz.                                                                                         … Tovább »

„1924-ben születtem. Az egész életemet meghatározta a fasizmus. Szüleimnek már gyerekkoromban megélhetési gondjai voltak az antiszemitizmus miatt. Anyám kalaposságot tanult, apám fuvarozást vállalt bérkocsival. Később állandóan munkaszolgálaton volt, távol tőlünk. Annyi jövedelmük nem volt, hogy engem eltartsanak: a nagymamámnál voltam, akinek fűszerüzlete volt. Ott nőttem fel.”

Beszélgetés Roskó Gáborral 

 A ’90-es években indult sorozata az ÉS-ben „Roskó Gábor állatkertje”címmel, ami 2001 körül lezárult, de állatos rajzai a mai napig születnek. Antropomorf, kosztümszerű ruhákba öltöztetett állatai valójában emberek és roppant talányosak. … Tovább »

Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak – rabbivá avatták Szerdócz Ervint.

Hol és hogyan nyaralt a pesti zsidó polgár a századelőn?

Az újra-felfedezett írónő: Szenes Erzsi

Moran Haynal festő-grafikus

 10 konyhafőnök, 65 pincér, 375 büfé-teríték, 7 fajta saláta, 4 fajta hús, 3300 péksütemény, 2000 adag fagyi, 2 db 15 kilós kalács…

A Herczeg család története[1]

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) elnöke elküldte lapunknak levelét, amelyet Heisler Andrásnak, a Mazsihisz elnökének írt.  Ezt azért tartotta szükségesnek, mert Heisler nyilvánosságra hozta a maga levelét, melyben kifejti, miért mond le  a TEV-ben viselt társelnöki … Tovább »