“”Nem vagyok szélsőséges, pártunk kulturálisan konzervatív”

Írta: Seres László/hvg.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Interjú Geert Wilders-szel, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetőjével.

Geert Wilders

“Rosszul vagyok még a gondolatától is, hogy valakinek a bőrszínéről beszéljek. Szabadságot akarok mindenkinek, a muszlimoknak is, nem emelek ki embercsoportokat, akiket alacsonyabb rendűnek tartok másoknál. Mi nem így működünk” – határolódott el a rasszizmustól Európa egyik legismertebb radikális politikusa, az önmagát konzervatívnak és liberálisnak valló PVV-elnök, Geert Wilders.

Nem tartja magát szélsőjobboldalinak, “provokálni nem szélsőség” – állítja, ugyanakkor nem lát különbséget az iszlám és az iszlamista ideológia között. Minapi budapesti magánlátogatásán adott exkluzív interjút a hvg.hu-nak Geert Wilders.

A radikálisan iszlámellenes nézeteiről ismert holland Szabadságpárt (PVV) vezetője a holland és az európai politika egyik legmegosztóbb figurája. A platinaszőke hajú politikus, akinek pártja a legutolsó felmérések szerint ismét a legnépszerűbb hazájában, a muszlim világ egyik leggyűlöltebb politikusa, aki a mai napig bujkálni kénytelen az iszlamisták fenyegetései miatt. Szenvedélyesen küzd országa és Európa “iszlamizációja” ellen, a burka betiltásáért, a muszlim hátterű országokból történő bevándorlás ellen. Felesége a magyar származású volt diplomata, Marfai Krisztina.

Wilders 2004-ig a konzervatív-liberális VVD politikusa, Frits Bolkestein elnök titkára volt, majd mivel pártjával ellentétben élesen ellenezte Törökország EU-csatlakozását, kilépett, és megalapította az euroszkeptikus, konzervatív-populista Szabadságpártot (PVV). Egyik legfőbb célja: kivezetniországát a “túl bürokratikus”, a “nemzeti szuverenitást sértő” EU-ból. A szólásszabadság harcosaként önellentmondásba keveredett, amikor az általa a Mein Kampf-hoz hasonlított Korán betiltásáért kardoskodott.

Ugyanakkor a BBC elemzéseszerint hű Hollandia “libertárius hagyományaihoz”, csak az intoleranciával szemben intoleráns, és élesenelhatárolódika rasszizmusuk vagy más szélsőséges megnyilvánulásuk miatt vállalhatatlannak tartott pártoktól, mint pl. az FPÖ, a Brit Nemzeti Párt (BNP) vagy a Jobbik. Wilders elszánt védelmezője Izraelnek, ahol két évig élt is, ráadásul – híres elődje és példaképe, a meggyilkolt Pim Fortuyn-höz hasonlóan – konzervatívként is kiáll a melegek jogai mellett.

Iszlámellenes kampányának leghírhedtebb mozzanata a több videomegosztó által bojkottált, 17 perces Fitna című 2008-as kisfilm, amely akkora felháborodást keltett az arab országokban, hogy a holland kormánynak kellett bocsánatot kérnie érte, pláne, hogy a film miatt nőtt az ország terrorfenyegetettsége. Négy éve ellátogatott a 9/11 helyszínére, a Ground Zeróra, és markáns beszédben ítélte el új mecset létrehozását annak szomszédságában.

Fotó: AFP / ANP / Martijn Beekman

 

2009-ben feljelentették a muszlim vallás híveinek és szimbólumainak megsértéséért, gyűlöletre uszításért, ám két évre rá a szabad szólásra hivatkozva felmentették. A következő hetekben azért állhat megint bíróság elé, mert a tavalyi önkormányzati kampányban “uszító megjegyzéseket” tett a marokkói bevándorlókra.

 

hvg.hu: Lassan tíz éve kísérik testőrök minden lépését, most is biztonsági emberek várnak az ajtó előtt. Sokáig folyamatosan változtatnia kellett a lakhelyét, volt, hogy börtöncellába menekítették. Prominens helyen szerepel az al-Kaida halállistáján, egy iszlamista prédikátor lefejezéssel fenyegette meg. Mennyire akutak még a halálos fenyegetések?

Geert Wilders: Sajnos még előfordulnak, bár most már nem hazaiak, hanem nemzetköziek. Néhány hónapja a pakisztáni tálibok fenyegettek meg egy internetes videoüzenetben, amelyben más politikusok mellett engem is agyonlőnek. De a szíriai ISIS dzsihádistái is megfenyegettek már. Én általában a biztonsági szolgálatoktól értesülök az ilyenekről, és nem is az én dolgom mérlegelni a fenyegetések komolyságát, hanem a holland rendőri és hírszerző szolgálatoké.

hvg.hu: A lakhelyét is állandóan változtatnia kell még?

G. W.: Már nem. Tíz éve Hollandia még nem volt felkészülve erre, nem léteztek állami “biztonsági házak” erre a célra. Akkoriban Ayaan Hirsi Alival ültem egy frakcióban (mindketten a liberális VVD képviselői voltak – a szerk.), akivel sokat dolgoztunk együtt, és napokkal Theo van Gogh filmrendező meggyilkolása után mindkettőnket megfenyegettek, úgyhogy ugyanabban a katonai kaszárnyában dekkoltunk. Ma már azonban egy kormányzati “biztonsági házban” lakom, amely egy banknál is biztonságosabb.

hvg.hu: Önmagát egyébként szélsőséges politikusnak tartja? Sok címkét kap, a nácitól a rasszistán át a populistáig, de az biztos, hogy nagyon szeret provokálni. Szándékosan fogalmaz sokszor szélsőségesen?

G. W.: Egyáltalán nem vagyok szélsőséges, és nem vagyok szélsőjobboldali, a pártunk kulturálisan konzervatív. Külföldön sajnos többször kell elmagyaráznom, hogy mi nem vagyok, mint hogy mi vagyok. De provokálni nem szélsőség. Hollandia nagyon toleráns társadalom, mindenkinek van véleménye mindenről, úgyhogy ha változtatni akarsz valamit egy ilyen társadalomban, keménynek kell lenned. Ki kell mondanod, amit gondolsz. Ha kimondom, hogy az iszlámot erőszakos vallásnak tartom, akkor ott vannak mögötte a tények. Tanulmányoztam az iszlámot, beutaztam majdnem az összes iszlám országot. Különbséget teszek az emberek és az ideológia között. Nézze, ha én egy szélsőséges párt vezetője lennék, akkor a szavazatoknak csak egy vagy két százalékát kapnám. De húszat kaptam legutóbb, most pedig a mi pártunk a legnépszerűbb.

hvg.hu: Azért sokszor általánosít. Most ugye azért kell majd bíróság elé állnia rasszista gyűlöletkeltés miatt, mert egy tavaszi választási gyűlésen megkérdezte az embereket, több vagy kevesebb marokkóit akarnak-e a városban látni, és amikor azt kiabálták, hogy kevesebbet, megígérte, hogy akkor gondoskodik róla. Tehát nem a marokkói bűnözők kizsuppolásáról beszélt, hanem a marokkóiakról.

G. W.: Nem azt mondtam, hogy gyűlölöm a marokkóiakat, vagy hogy mind kiutasítanám őket. Egyébként egy független intézet később azt hozta ki, hogy az emberek 44 százaléka egyetért velem, ez emberek millióit jelenti. Tíz éve benne van a pártprogramunkban, hogy meg akarjuk állítani a bevándorlást az iszlám országokból, tehát nemcsak a bűnözőkét, akárcsak az, hogy támogatnánk a migránsok visszatérését hazájukba. A gond az, hogy Hollandiában a marokkóiak túlreprezentáltak a bűnözési statisztikákban, pl. ami az utcai erőszakot illeti.

hvg.hu: A marokkói közösségen belül a bűnözők csak egy kisebbséget jelentenek.

G. W.: Igen, de ha a fiatalokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy a 23 év alatti marokkóiak 60 százalékát már legalább egyszer letartóztatták. Egyetértek azzal, hogy a Hollandiában élő muszlimok többsége nem követ el bűnöket, és nevetséges lenne akár csak feltételezni is ezt.

hvg.hu: Jó, tehát nem azért mondja ezeket, mert gyűlöli az arabokat.

G. W.: Egyáltalán nem. Utazásaim során rengeteg kedves emberrel találkoztam, akik éppen hogy a vallásuk, vagy az országuk totalitárius rezsimjének az áldozata. De ez nem azt jelenti, hogy meg is akarnám hívni őket Hollandiába. Azt kívánom nekik, hogy szakadjanak el az iszlámtól, és éljenek szabadon. Ugyanakkor az is tény, hogy a Szíriába visszatérő hollandiai dzsihádisták háromnegyede marokkói.

hvg.hu: Azért is kérdezem ezt, mert a Jobbik nálunk ugyanezt a retorikát használja: “cigánybűnözésről” beszél, mintha összefüggés lenne a bűnözés és az elkövetők génjei, kulturális háttere között.

G. W.: Én soha nem beszélek génekről vagy bőrszínről. Csak azt mondom – és kötelességem is a tényekről beszélni –, hogy az iszlám egy rakás problémát hozott a szabad Nyugat számára. Tudom, hogy a muszlimok többsége nem őrült vagy erőszakos ember, hanem törvénytisztelő polgár. Jó oktatást akarnak a gyereküknek, munkát akarnak – de a vallásuk egy erőszakos, fasiszta ideológia.

 

A teljes cikk itt olvasható.

támogatás
[popup][/popup]