Amikor Joseph Roth regénye, a Hiob 1932-ben magyarul megjelent Révay József fordításában, Schöpflin Aladár a Nyugatban arról az érzéséről tudósít, hogy „a könyv jobb az írójánál”.

Kísértet járja be Magyarországot, a Fidesz kétharmados többségének kísértete. A tavaszi országgyűlési választás egyik lehetséges (ha szerintem nem is túl valószínű) eredménye lassan olyan közéleti origóvá növi ki magát, amelyhez mindenkinek viszonyulnia kell.
 

Bocsánatot kért egy vasárnapi lapban két nappal korábban elhangzott szavaiért a vatikáni prédikátor, aki közvetett párhuzamot vont az antiszemitizmus és azon bírálatok között, amelyek a pedofilbotrányok miatt a pápát, illetve az egyházat érik.
 

Zsidó szervezetek világszerte megdöbbenéssel reagáltak arra, hogy XVI. Benedek pápa személyes prédikátora, Raniero Cantalamessa pénteken az antiszemitizmushoz hasonlította azokat a támadásokat, amelyek a katolikus egyházat és a pápát a szexuális visszaélések botránya miatt érik.
 

Tiszaeszláron nácik elevenítették fel a zsidók elleni hamis vérvádat.
 

Nagyon kemény konfliktusokra számítok a Fidesz és a Jobbik között. Annak idején, amikor Horthyék a hatalmukat érezték veszélyben, gond nélkül lecsukták Szálasiékat. El tudom képzelni, hogy Orbánék sem fognak sokat habozni, ha a Jobbik abba a monopóliumba harap, amit ők a magukénak gondolnak. Akkor nem lesz könyörület.
 

Jobb-és baloldalnak egyaránt leszámolnia illene ordas múltjával, kártékony nosztalgiáival. Ugyanis az nem megy, hogy csak a másik szélsőségese, kompromittált múltú politikusa, példaképe véreskezű.
 

Kiegészítő programként Mini izraeli filmhétvégét szerveznek a Kinóban a Szuez Film új bemutatójához, az Ajami című Oscar-jelölt izraeli filmhez kapcsolódóan. A rendezvényre április 2. és 4. között kerül sor a budapesti moziban.

Hogyan változtatta meg Budapest a világot címmel terjedelmes írást és egyben méltatást közölt az Egyesült Államokban élő magyar származású íróról és újságíróról, Kati Martonról a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung.

Óriási érdeklődés övezte a Kertész Imrével folytatott beszélgetést szombaton Európa egyik legrangosabb könyvkiállításán és-vásárán, a párizsi Salon du Livre-en, amelynek a Nobel-díjas író művei és élete közti összefüggés volt a témája.

Jogos lehet a magyar bankok elleni per, amelyet a holokauszt során elvett értékek miatt indítanak Chicagóban, mert a jog szerint a letétbe helyezett értékek iránti igény soha nem évül el – mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az MTI-nek.
 

KönyvESTék a Holokauszt Emlékközpontban
 

2010. április 19. hétfő, 18:00 óra

Szombat Szalon / Palesztin menekültek – mítosz és valóság, Budapesti Könyvfesztivál – díszvendég Izrael és Amosz Oz
Vendégek:
Heller Ágnes filozófus, Vári György irodalomkritikus

Házigazdák:
a Szombat szerkesztői

Időpont: április … Tovább »

Budapesti városnézés földön és vízen. Egyedülálló élmény, mely a szárazföldön indul, s majd a Dunába csobbanva folytatja útját.

A “Hetek Tanácsában” (a biztonsági kabinetben) – amely Izrael legfelsőbb politikai fóruma – nézetkülönbségek mutatkoznak az Obama amerikai elnök követeléseire adott válasz kérdésében.
 

A jelenlegi közel-keleti békefolyamat teljes kudarcára számít a ma összeült Arab Liga főtitkára. Recep Tayyip Erdogan szerint „őrültség”, hogy Izrael oszthatatlannak tekinti Jeruzsálemet.

Nem tartják meg a vasárnap déli makói Jótékonysági ebédet, amelyet a szervezők eredetileg Urbancsok Zsolt helyi történész-levéltáros A holokauszt gyermekei című könyve támogatására hirdettek a Korona Szállóba.

Ha a jobboldal identitásának elidegeníthetetlen része lett volna a demokratikus hagyomány, akkor nem viselkedik ilyen felelőtlenül, és nem vonultatja fel tömegeit nemzeti zászlók alatt a törvényes országgyűlés ellen. A jobboldal azonban nem tartotta szükségesnek felülvizsgálni történelmi örökségét.
 

Izrael kortárs irodalma, kultúrája, és személy szerint a leghíresebb izraeli író, Amos Oz lesz a díszvendége az idei, XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak, amelyet április 22. és 25. között tartanak a budai Millenárison.

Tőkéczki László Rasszizmus és érdek című írásának bizonyos kitételeivel vitatkoznék. Ha jól értem a szerző mondandóját – s ebben félig-meddig igaza van –, a különféle csoportok közti problémákat nem a „rassz” különbségei (melyek nincsenek), hanem a „viselkedés” eltérései adják.