Megerősítik az ortodox irányítást az egész Siratófal felett
A reformmozgalmak háborognak, az ortodoxok üdvözlik a beadványt.
Vita a Siratófalnál (Fotó:Laura ben David)
A Kneszet szerdán 56:47 arányban megszavazta a Kotel, a Siratófal feletti ellenőrzés jogát szabályozó törvényjavaslat első olvasatát.
A jobboldali Noam párt képviselője, Avi Maoz által beterjesztett, „Izrael Szent Helyeinek védelmét” szolgáló törvénymódosító javaslat – a Legfelsőbb Bíróság múlt csütörtöki döntését megtámadva – a Főrabbinátusoknak és az ortodoxiának adná a „Siratófal minden részének” a felügyeleti és ellenőrzési jogát.
Az izraeli vallásos pártok és az ortodox közösségek üdvözlik a döntést, míg a reformmozgalmak és a progresszív zsidó szervezetek háborognak: „lekezelőnek és antiszemitának” nevezve a beadványt.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az államnak előre kell mozdítania a Siratófal „egyenlőségi imaterületének” a fejlesztését, amely lehetővé tenné a nem ortodox csoportok imádkozását a szent hely kevésbé használt részén. A régóta halogatott fejlesztés része volt a Netanjahu-kormány által mintegy egy évtizede elfogadott Siratófal-kompromisszumnak, amely pluralista imaplatform létrehozását irányozta elő.
A törvényjavaslat az ország két főrabbijának (askenáz és szefárd) adna felhatalmazást a zsidó szent helyek felett, beleértve az úgynevezett Ezrat Jiszrael területét is, amelyet eddig a nemek szerinti megosztás nélküli, „egalitárius imaterületként” használtak.
A jelenlegi törvény 4. szakasza kimondja, hogy a vallásügyi miniszter jogosult – az érintett valláscsoportok képviselőivel folytatott konzultációt követően vagy javaslatuk alapján, valamint az igazságügyi miniszter egyetértésével – rendeleteket alkotni a törvény végrehajtására. Azonban az évek során bizonytalanság alakult ki a törvényben szereplő „az érintett valláscsoportok képviselői” kifejezés jelentése körül. Emiatt különböző értelmezések születtek, amelyek látszólag teljes mértékben ellentétesek a jogalkotó eredeti szándékával.
A javaslat szerint a jogszabályban kifejezetten rögzítenék a zsidó szent helyek „megszentségtelenítésének” fogalmát mint a Főrabbiság iránymutatásaival és döntéseivel ellentétes magatartást. Emellett rögzítenék, hogy Izrael főrabbijai „a zsidó vallás híveinek hivatalos képviselőinek számítanak a vallásügyi miniszter rendeletalkotásával kapcsolatos konzultációs kötelezettség tekintetében”.
Minden, a rabbik utasításaival ellentétes tevékenységet – például a nem ortodox istentiszteletet – „szentségtörésnek” minősíti.
A szent hely meggyalázása hét évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Az izraeli 12-es csatorna értesülései szerint Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter azt mondta, hogy a törvényjavaslat nagyobb ellenőrzést adna a zsidóknak a szomszédos Templom-hegy felett.
Erre azonban a szöveg semmilyen utalást nem tartalmaz, és a Templom-hegy – a vallási jelentősége ellenére – jogilag nem minősül zsidó szent helynek. Maoz szóvivője azt mondta, hogy „nincs kapcsolat” a jogszabály és a Templom-hegy között.
A szavazásra reagálva a progresszív zsidó szervezetek képviselői elítélték a rabbinátusi ellenőrzési jogának bebetonozására irányuló törekvéseket, és azt a nem ortodox zsidók, valamint a diaszpóra elleni támadásnak nevezték.
„A törvényjavaslat lekezelő és antiszemita – jelentette ki Anna Kislanski, az Izraeli Progresszív Judaizmus Mozgalom vezetője. – Izrael Állam most arra készül, hogy kriminalizálja a nem ortodox zsidó imádkozást a Siratófalnál. Micsoda képmutatás. Ha egy ilyen törvényt az Egyesült Államokban, Ausztráliában vagy Nagy-Britanniában fogadnának el, és hét évig terjedő börtönbüntetés terhe mellett akadályoznák a zsidókat az imádkozásban, Izrael Állam azonnal heves harcot indítana az antiszemitizmus ellen.”
A tfilinnel, imakendőben, Tórával imádkozó nők Nesot Ha-Kotel (A Templomfal asszonyai) imacsoportja „fekete napnak” nevezte a szavazást, amelyen Izrael Állam „elvált a diaszpóra zsidóságától, és nyíltan kijelentette, hogy nem látja őket szívesen, és nem fogadja el őket a zsidó nép otthonában”.
A csoport szerint az az állam, amely hajlandó nőket börtönbe zárni azért, mert a Tórát olvassák a Siratófalnál, „óriási léptekkel halad afelé, hogy Iránná váljon”.
Ezzel szemben a módosító javaslatot benyújtó Avi Maoz úgy véli, hogy a törvény „egyesíteni fogja a zsidó népet, mind az Izraelben, mind a diaszpórában élőket”.
„Ma a Kneszet világos határt szabott a Legfelsőbb Bíróság beavatkozásának a Kotel szentségével kapcsolatban – tette hozzá. – Elfogadhatatlan, hogy egy bíróság döntse el, mi minősül megszentségtelenítésnek a zsidó nép legszentebb helyén. A törvény visszahelyezi a hatáskört természetes és megfelelő helyére: Izrael főrabbijaihoz. Ez erkölcsi, nemzeti és történelmi lépés.”
Yariv Levin igazságügyi és vallásügyi miniszter felszólította a törvényhozókat, hogy gyorsabban zárják le a jogalkotási folyamatot, hogy „véget vessenek a Legfelsőbb Bíróság beavatkozási szándékát a Kotel irányításába”.
Az ortodox Sasz párt a jogszabályt olyan védőbástyának nevezte, amely megakadályozza „a hely generációkon át meglévő szabályainak és szokások leértékelésére, megsértésére és meggyalázására irányuló kísérleteket”; Moshe Gafni, az Egyesült Tóra Zsidóság képviselője pedig győzelemként értelmezte a törvényjavaslatot a reform közösségek felett, amelyeket „a zsidó nép rombolóinak” nevezett.
