Összesen 814 találat (21 - 40) : Buda Béla.
Józsefváros szociális miliője Fejes Endre műveiben
„Régi dolog, hogy a budapestiek nagyrészének számára Budapestet még nem födözték föl. Hány pesti van, aki számára a Tabán, a Krisztinaváros vagy akár a Józsefváros egy-egy félreesőbb vidéke majd annyi misztikus, sohasem … Tovább »
Komoly Ottó, a mártírhalált halt cionista vezető már életében legenda lett, de halála után – legalábbis a második világháború utáni rövid, reménykeltő, ám ugyanakkor korántsem problémátlan pár évben – igazi mitikus személlyé változott.
Bár a cionista ellenállás … Tovább »
Steinhardt Géza és Rott Sándor pályája
A Szegedi Tudományegyetemen végezett történelem, politikatörténet és kommunikáció szakokon. 16 könyve jelent meg történeti, helytörténeti témákban, közöttük Kiskunhalas helytörténeti olvasókönyve. Közel 350 helytörténeti, kulturális … Tovább »
A Zsidó Budapest 150 ünnepi rendezvénysorozat keretén belül mutatják be Salamon András, Balázs Béla-díjas rendező 1944 című filmjét, melyet a Lumiere Filmiskolával karöltve készített.
A történet egy fiatal nő naplójára épül, akit a nácik – a rendező nagymamájával … Tovább »
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Pesti Mozi mozitörténeti kiállítás és klub – Hernád Ház közös filmsorozata
Ebben a sorozatban Budapest közelmúltbeli vagy éppen napjainkban megtapasztalt történéseit, hangulatait, a városlakók mindennapjait és a mindennapok „hőseit” … Tovább »
A zsidókat kiirtani határozottan elítélendő, de azért a zsidók is tehetnek róla – nagyjából így lehet hétköznapi nyelvre lefordítani az ENSZ-főtitkár üzenetét, amely október 24-én a Biztonsági Tanács ülésén hangzott el.
„Semmi sem igazolhatja civilek szándékos legyilkolását, … Tovább »
Kilencvenéves korában, október 22-én elhunyt a Balázs Béla-díjas Bíró Zsuzsa. Hosszú pályafutása során számos neves rendezővel dolgozott együtt, többek között Szabó Istvánnal, Gothár Péterrel és Elek Judittal. 2003-ban a 34. Magyar Filmszemle életműdíjasa volt.
Bíró … Tovább »
Kronológia
1944 április.
Schlesinger Mátyás behívót kap munkaszolgálatra, ami zsidó férfiaknál mindennaposnak számít. A bevonulás helye Szentkirályszabadja.
április 26.
Hódmezővásárhelyen elrendelik a gettósítást, de a városparancsnok elszabotálja a gettó felállítását. … Tovább »
A fenti címmel nyílt fotókiállítás hétfőn a MERKAZ – Héber és Izraeli Kulturális Központban Budapesten.
“Tizenöt csodálatos ember engedett be az otthonába, ahol betekinthettem a gondolataikba, hobbijukba, mindennapjaikba” – mondta el a képeket készítő Zsobrák Nóra fotós … Tovább »
A művészet mint a megküzdés és túlélés eszköze Szép Ernő Emberszag című művében
„Magam siralomházba képzelem,
Fejem két gyertya közt, várom biztos halálom,
S gondolkozom, mi az a végtelen.”
Részlet Szép Ernő Szonett című verséből (1912)
Bevezetés
Dolgozatomban … Tovább »
Salgótarjánban született, kutatásai középpontjában Madách Imre és Mikszáth Kálmán életműve áll, de Krúdy Gyula írásművészetének is nagy tisztelője. Szécsényben és Salgótarjánban városi- megyei múzeumokat igazgatott. Tagja, majd főtitkára a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak. … Tovább »
Zsidóellenes támadások Ózdon 1946 februárjában
A második világháború után az ország számos területén támadták meg a holokausztot túlélő, a táborokból, munkaszolgálatból hazatérő zsidóságot. Több helyen, például Budapesten, Kaposváron és Debrecenben alaptalanul … Tovább »
Az SZTE BTK és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem közös konferenciája
Háromnapos konferenciát szervez az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara és az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem szeptember 19. és 21. között, Budapesten, a Rumbach Zsinagógában. A konferencia … Tovább »
Nagy napra virradt a máskor oly csendes, külső-erzsébetvárosi Jósika utca, megújult az egykori Kattler Erzsébet-imaház. Mégpedig rekord idő, alig néhány hét alatt, amint azt az est főszereplője, Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija ünnepi beszédéből megtudhattuk.
Hogy miért … Tovább »
Szőke András számításai szerint a sírkövek megközelítőleg 90%-a hiányzik. Ezek, feltételezések szerint a dörögdi házak falaiban nyertek új funkciót.
A Veszprém megyei Taliándörögd, vagy miként a helybeliek gyakorta nevezik, Dörögd napjainkban egy megközelítőleg 750 … Tovább »
Mérhetetlenül sokat szenvedett az elmúlt két évben. Mindennapi telefonbeszélgetéseink alatt a hangján hallottam lelkiállapotának változásait. Hol optimista hangot ütött meg, hol tartózkodó volt. Panaszkodni soha nem hallottam. Még az utolsó hetekben is csendben a fal felé fordult … Tovább »
A magyarországi mezővárosokba betelepülő zsidóság vallási intézményrendszerének létrejötte és térbeli elhelyezkedése több tényező által befolyásolt folyamat eredménye volt. Mindenekelőtt az istentiszteletre, a rituális fürdésre, a beteg- és szegénygondozásra, valamint a temetkezésre … Tovább »
Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. Munka mellett szerzett három diplomát és doktori címet.
Okleveles könyvtáros, népművelő, történelemtanár, az OR-ZSE Liturgia Tanszék – egyetemi adjunktusa, … Tovább »
Végül is mi idézhette elő a Hochmuth Ábrahám és az elöljáróság összezördülését? Úgy tűnik, hogy a viszályt kiváltó okot a veszprémi főrabbi kielégítőnek nem tartott magyar nyelvismerete szolgáltatta.
Az 1865. február 10-i pénteki napon Francsics Károly, veszprémi … Tovább »
Az elmúlt hetekben sokat olvashattunk arról, miként sikerült a status quo ante felekezetű lubavicsi EMIH-nek befolyást szereznie az orthodox MAOIH-ban, és a kulcspozíciókat az ő felekezetükhöz tartozó vagy velük szimpatizáló emberekkel betöltve de facto elfoglalnia azt. A legutóbbi … Tovább »