Összesen 784 találat (761 - 780) : A szerk..
Segíteni kell Izraelt nagy feladatában!
Sokakban felmerül az a kérdés, miért is kell az Egyesült Államoknak milliókkal segítenie Izraelt a szovjet zsidók letelepítésében. Daniel Mariaschin szerint a szovjet zsidók kivándorlása legalább annyira az USA sikertörténete, mint Izraelé … Tovább »
A mecénás
״Van olyan, aki bőven adakozik, / és. annál inkább gazdagodik; és a ki / megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik… / ki mást felüdít, maga is / üdül.” (Példabeszédek könyve 11.24.)
A mecénás írók, költők reménysége. Az utóbbi években több … Tovább »
Egyetlen magyar település városodása, felvirágzása sem fonódik úgy össze a zsidósággal, mint Észak-Magyarország központjáé. Az első zsidó adózó 1717-ben ״pályinka korcsmát” nyitott, s még abban a században hitsorsosai álltak a meggazdagodott, hazájukba visszatért, vagy más … Tovább »
Szó sincs az alábbiakban pészáhi eledelünkről. A címben említett becenév a Magyarországi Cionista Szövetségé, amely két felvonásban tartotta küldöttgyűlését, meglehetős merevséget tanúsítva válaszként a tagok bírálatára. Holott a kívülálló azt hinné: a tagok összessége … Tovább »
A szovjet alija az USA sikere?
Sokakban felmerül az a kérdés, miért is kell az Egyesült Államoknak milliókkal segítenie Izraelt a szovjet zsidók letelepítésében. Daniel Mariaschin szerint a szovjet zsidók kivándorlása legalább annyira az USA sikertörténete, mint Izraelé és a világ … Tovább »
Konferencia a „magasban”
Nagyszabású konferencia helyszíne volt Budapest október végén. Míg a város az 56-os forradalomra emlékezett, a szeminárium résztvevői másfél évszázad rejtélyét igyekeztek megfejteni. Két tudósítónk – szerencsésen eltérő szemszögből és hangvétellel … Tovább »
1843-ban New Yorkban tizenkét férfiú alapította meg a B’nai B’rith-et (kiejtése: bné brit), amely mára a világ legnagyobb taglétszámú zsidó szervezete lett. A név jelentése magyarul ״Szövetség fiai”, ahol a szövetség a Tóra egyik kulcsfogalmára, Istennek a zsidósággal kötött … Tovább »
A Mózes öt könyvében művi vetélésre való utalást nem találtunk.
Egy helyen szól a beleset folytán bekövetkezett vetélésről: „Ha férfiak verekednek, és úgy meglöknek egy terhes asszonyt, hogy az idő előtt megszül, de nagyobb szerencsétlenség nem történik, akkor bírságot … Tovább »
Dési János a Magyar Nemzetben (ápr. 16.) a Belügyminisztérium volt III/III-as (állam- és belbiztonsági) ügyosztálya volt vezetői ellen folyó per kapcsán a vád alapját képező titkos jelentésekből idéz. Ezek egyike szerint:
„…a Kereszténydemokrata Néppárt egyes körei, … Tovább »
A mi nemzedékünknek talán legnagyobb feladata lenne, hogy megteremtsük a lehetőséget egy átfogó magyar zsidó történelem megíráséra, amely felölelné a Magyarországon letelepedett zsidóság történetét a kezdettől a huszadik század végéig. Ennek a történelmi munkának mindenképpen … Tovább »
Az 1990. július 8-i MIOK képviselőtestületi ülés a rabbikar javaslatára nyolcfős társadalmi bizottságot választott a zsidó szervezetek köréből. Feladata az volt, hogy az átmeneti időben „vigye tovább az ügyeket”, készítse elő a hitközség átalakulását, s a valamennyi zsidó … Tovább »
Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez
Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »
Megnéztem a zsidó apától és arab anyától származó író, Joshua Sobol dokumentumjátékát, a Gettót a Madách Színház társulatának előadásában, Mácsai Pál rendkívül érzékletes rendezésében. A darab egy drámatrilógia első része, amelyet sikerrel játszanak a világ … Tovább »
Zsidó-keresztény magyar család Kanadában
KOMÁROMBAN, csehszlovákiai szülővárosomban voltam múlt év májusában, Bíró Luciánnak, a kilencvenéves korában elhunyt bencés tanárnak temetésén. Eljöttek egykori tanáruk búcsúztatására a tengerentúlon élő, csallóközi származású, … Tovább »
Beszélgetés Hegedűs Gézával
NEM ELŐSZÖR JÁROK nála a Ditrói Mór utcában, a Vígszínház melletti ház harmadik emeletén. Meggyőződéses újlipótvárosi: nem csábítja az elegáns Buda. Körös-körül könyvek, öblös, mélybarna bútorok, a léptek zaját felfogó bordó … Tovább »
Majdnem pontosan emlékszem az időpontra: Wallenberg 1944. július 9. és 15. között látogatott meg Budapesten, a Lázár utcai irodámban, egy hölgy társaságában. Akkoriban nagyon sokan jártak hozzám, hiszen a származásuk és/vagy politikai meggyőződésük miatt üldözöttek … Tovább »
Vaskos füzetté kapcsolt stencilezett lapokat kaptunk. Felirata: A zsidók története a lendvai községben 1773-1944 között. A szerző Varga Sándor, a ma Jugoszláviához tartozó magyar faluban élő lokálpatrióta, aki feldolgozta a helységben valamikor jelentős társadalmi szerepet … Tovább »
Beszélgetés a St. Gallen-i rabbival
NÉHÁNY SZÁZ MÉTERRE a St. Gallen-i apátságtól, amelynél kalandos kedvű magyarok ezer évvel ezelőtt tettek először látogatást, kitűnően karban tartott épület áll a házak sorában. Ezzel ugyan nem különbözik szomszédaitól, de színes … Tovább »
„Zsidó-kurzus Magyarországon?” – e cím alatt bizonyos Stoffán György (pontosabban miszlókay Stoffán) azt fejtegeti, hogy „koncepcionális zsidó ‘hatalomátvételt’ készít elő egy háttérbe szorult vagy szándékosan meghúzódó szervezet”. A jó Stoffán „mint keresztény ember” … Tovább »
Az alábbiakban rövidítve és kissé átszerkesztve ismertetjük Arje Palgi írását Aczél Györgyről, Izraelben 1989-ben tett látogatása alkalmából. A cikk a Chotamban, az Izraelben megjelenő Al Hamishmar szombati mellékletében jelent meg.
Lenyűgöző egyénisége, hódító intellektusa, … Tovább »