Botrányt kavaró könyv jelent meg az orosz belügyminisztérium szentpétervári egyetemén: a mű a sztálini Szovjetuniót dicsőíti, s minden rosszért a nemzetközi cionizmust teszi felelőssé.
 

Réti Péter, Az eltűnt hiány nyomában című tanulmánykötet egyik szerkesztője, arról beszélt lapunknak, hogyan kapcsolódhat össze a művészet és az emlékezés.

A Fővárosi és Legfőbb Ügyészség egyelőre nem vizsgálja az ügyet, és eddig feljelentés sem érkezett azzal a képpel kapcsolatban, ami a Magyar Fórum múlt heti címlapján jelent meg.
 

A XX. század társadalmi traumáiról rendez konferenciát Történelem, személyes történelem és oktatás címmel a Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért elnevezésű szervezet szombaton Budapesten, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a kirekesztés megszüntetéséhez és a toleranciára neveléshez.

Eduard Benedek Brunschweiler a Nemzetközi Vöröskereszt megbízottjaként 1944-1945-ben önzetlenül és rendíthetetlen merészséggel oltalmazta a Pannonhalmi Apátságban menedéket keresőket.
 

A vallásos zsidók egyre inkább beleszólnak a társadalom mindennapi életébe Jeruzsálemben. Egy új buszjáraton kötelezővé tették az utasok nemek szerinti elkülönítését – olvasható a Der Spiegel című német hetilap internetes oldalán.

Ne üssék fel fejüket soha többé az ordas eszmék, a leghatározottabban szembe kell szállni az etnikai, vallási kirekesztéssel – mondta a holokauszt idején történt embermentésért járó Bátorságért érdemjel ünnepélyes átadásán Gyenesei István önkormányzati miniszter Budapesten szerdán.

Féner Tamás fotóművésznek “…és beszéld el fiadnak…” – Zsidó hagyományok Magyarországon címmel nyílik kiállítása szerdán a varsói Zsidó Történeti Intézetben.
 

Az izraeli katonai rádió szerint a szélsőjobboldali nacionalista Izrael az Otthonunk párttal kötött titkos megállapodás egy ciszjordániai zsidó telep bővítéséről szól.

Megnyílt és egy hétig látható a második világháborúban zsidókat mentő svájci diplomata, Carl Lutz életét bemutató magyar fotódokumentációs tárlat a washingtoni szenátus Russell irodaépületének rotundájában.
 

Ljudmila Ulickaja, aki eredetileg biológia szakon végzett, majd munkahelyéről, az Általános Genetikai Intézetből szamizdat művek olvasása és terjesztése miatt távolították el, ma a világ egyik leghíresebb orosz írónője. A 2009-es Budapesti Könyvfesztivál díszvendégének pályáját Vári Erzsébet mutatja be.

Tomcat huzamosabb időt töltött antirasszisták társaságában. Méghozzá a saját elhatározásából. Kibírta. Persze, aligha esett nehezére, hisz többször is elmondta: ő nem rasszista.

Hét évvel ezelőtt a dél-afrikai Durban-ban rendezték meg az ENSZ Rasszizmus elleni Világkonferenciáját, amelynek deklarált célja a rabszolgaság és a gyarmatosítás bűncselekményként történő elítélése volt. A rendezvény azonban Izrael Állam elleni bírósággá és a legsötétebb diktatúrák szócsövévé változott. 

„Ahhoz, hogy megértsük, milyen vonzalom köti egymáshoz a jesívák tanulóit, elég bepillantanunk a bet-midrásba, ahol talmudjukkal foglalatoskodnak. Párosával tanulják „sász-t”, az egyik megérinti társa gyönge szakállát, mélyen a szemébe néz és kérdést tesz fel…”

„Az egyetlen lehetőség, hogy megtudja, / miért nem akar randevúzni magával, / mondta az analitikusom, hogy megkérdi őt, ám / minthogy nem hívja vissza magát, / lehet, hogy sosem tudja meg.” Hal Sirowitz versei.

Az antiszemitizmus modern formái az összes európai országban megfigyelhetőek – mondta Kovács András, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója szerdán Budapesten egy nemzetközi konferencián, hozzátéve, a több száz éves antiszemita sztereotípiák még mindig jelen vannak Európában.

Magyarország 1944-es német megszállásáról és a magyar közigazgatás németekkel való együttműködéséről szól a márciusi tematikus tárlatvezetés a budapesti Holokauszt Emlékközpontban – tájékoztatott Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője.

Egy, a bizánci időszakból származó templomot és egy ókori borászat nyomait fedezték fel a régészek a Jeruzsálem melletti Nes Harimban.
 

Sokan vannak, akik évről-évre úgy nézik végig az izraeli filmhét kínálatát, hogy a primer mozi-élményen túl, egy másik élet lehetséges képeiben is megmerítkeznek, amiben nincs részük. A héberül tudókra a nyelv, másokra az ismerős dallamok, az ábrázolt vallási szokások, a tájképek hatnak, és olyan érzéseket ébresztenek, amiket évente csupán egy héten élnek át. 

Batya Gur (1947-2005), akit sokan az izraeli Agatha Christie-ként emlegetnek, noha számos nyelvre lefordították Gyilkosság szombat reggel c. regényét, Izraelen kívül nem örvend széleskörű ismertségnek. Krimisorozatának többi kötete és egyéb írásai viszonylag kevés nyelven olvashatóak, magyarul is csak a sorozat első, már említett kötete jelent meg.