A holokauszt emlékei 105 ezer órában
Nem csak történelmi, hanem morális üzenete is van a holokauszt-túlélők és szemtanúk életútinterjú-gyűjteményének, amit a közép-kelet-európai régióban elsőként a Közép-Európai Egyetem (CEU) könyvtárában mutatnak be csütörtöktől – mondta Kovács András professzor a budapesti bemutatón.
Forrás: Múlt-kor
A könyvtár számítógépein letölthető interjúk – amit a Dél-Kaliforniai Egyetem Soá Intézet Vizuális Történelmi Archívuma adott át nekik – hozzájárulnak ahhoz, hogy a holokauszt borzalmai ne merüljenek feledésbe – hangsúlyozta a CEU-n működő nacionalizmus tanulmányok tanszék zsidó tanulmányok programjának igazgatója. A professzor rámutatott: az archívum a közös európai identitás kialakítását is elősegíti, mert tudatosítja a gyűjtemény iránt érdeklődőkben, hogy az 1990 utáni Európa vezetői egyértelműen állást foglalnak a totalitárius politikai rendszerek, egyebek mellett a nácizmus ellen.
Kovács András nagy jelentőségűnek nevezte, hogy az archívum bárki számára ingyenesen hozzáférhető, aki bejön az egyetem könyvtárába. A könyvtártagok pedig az otthoni számítógépükről is letölthetik. Fontos szerepet tölthet be a gyűjtemény az oktatásban is, mert a történelemórákat a személyes sorsok bemutatásán keresztül élővé teszi, így nem csak adathalmaz lesz a holokauszt története. A történészek pedig sok más mellett helytörténeti kutatásaikhoz is felhasználhatják – mutatott rá.
Szőnyi Andrea, a Dél-Kaliforniai Egyetem Soá Intézet a Vizuális Történelemért és Oktatásért magyarországi tanácsadója prezentációjában kiemelte: 52 ezer élettörténetet rögzítettek videóra a holokauszt túlélőivel és szemtanúival 1994 és 1999 között 56 országban, 32 nyelven. Az archívum 1349 magyar nyelvű visszaemlékezést tartalmaz, melyek közül több mint 800 Magyarországon készült. A 105 ezer órányi életútinterjút – amelyben több mint 1,2 millió ember neve hangzik el valamilyen összefüggésben – több éven át rendszerezték. Az egyes anyagok a holokauszt előtti és utáni időszakot is bemutatják, a végén pedig – ahol erre mód nyílt – bemutatja a családtagokat is – közölte.
Elmondása szerint az átlagosan kétórás interjúkat a felvétel időtartama alapján szakaszokra osztották, amit képernyőn lehet követni. Ezenkívül kulcsszavas keresőrendszert is alkalmaztak, így nem kell az egész felvételt lejátszani, ha valakit csak egy adott szempontból érdekel egy bizonyos ember története. A keresés 10 ezer kulcsszó segítségével egyelőre kizárólag angol nyelven történik, a berlini egyetemen jelenleg is dolgoznak azon, hogy német keresőszavas rendszert is lehessen használni.
Több rövid részletet is bemutatott, közülük az egyik egy pénteki zsidó istentiszteletről, egy másik Mengele náci orvos koncentrációs táborbeli szörnyű tetteiről számolt be. Elhangzott egy olyan felvétel is, amelyen egy zsidókat bújtató szemtanú elmesélte, hogyan hajtották a nyilasok a Duna felé áldozataikat a budapesti Andrássy úton, és amikor megsiratta őket, majdnem őt is beállították a sorba. A Nemzetközi Vizuális Történelem Program keretében az interjúkból magyar nyelvű oktatási segédanyagok is készülnek – tette hozzá.
Az eseményen megjelent Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi úgy fogalmazott: a holokauszttagadó embereknek is meg kellene mutatni ezt a gyűjteményt, hogy lássák, mi is történt a második világháború népirtása idején. Meglátása szerint az archívum “ne csak tudós emberek kincse legyen, hanem azt minél szélesebb körben propagálni kell a jó ügy érdekében”.
