Száz éve született Charlotte Delbo francia ellenálló, Auschwitz írója.

A bibliai Heti Szakaszt olvastam : a Sinai-hegy magasából hangzik az Úr szava,amellyel a törvényei megtartására inti Izrael fiait.Előbb,az Ígéret Földjének terméshozó bősége terül az olvasó elé: ”…eszitek majd kenyérteket jóllakásig és laktok biztonságban országotokban.”

Aztán … Tovább »

Áder János az Élet Menete megemlékezésén 2014. április 28-án

A filmtörténet szeszélye folytán a mozgókép fejlődése szorosan összekapcsolódott a zsidó közösségeket érő kihívásokkal.

Bármi is volt a kormány célja a német megszállás Szabadság téri emlékművével, egyelőre a társadalom végletes megosztása könyvelhető el eredményként. A Tett és Védelem Alapítvány megbízásából április végén, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által végzett felmérés szerint ugyanannyian tartják a tervezett szobrot méltó megemlékezésnek, mint ahányan a történelemhamisítás eszközének.

Szegedy-Maszák Marianne Csókolom a kezét és Kornfeld Tamás Nem mindennapi élet című könyvéről.

Már csak egy nem világos Borókai Gábor cikkét követően.

Akadémikusok első alkalommal mondták el véleményüket a Szabadság téren épülő emlékműről a nyilvánosság előtt.

Hat év börtönre ítélte a tel-avivi körzeti bíróság Ehud Olmert volt izraeli kormányfőt, Izrael történetének eddigi legnagyobb megvesztegetési perében.

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Meghökkentő beszédet tartott az ukrán kormánypárt képviselője, az ukrajnai Herszon megye kormányzója. A Hitlert éltető beszédet második világháborús szovjet veteránok előtt tartotta – a tömegből egy kisgyerekes nő felment a pódiumra és elvette a mikrofonját.

Egy palesztin professzor történelmi vállalkozásba fogott, amikor a diákjaival nemcsak hogy átbeszélte a holokauszt palesztin tankönyvekben nem létező fejezetét, hanem a lehető legközelebb is hozta hozzájuk a történetet azzal, hogy elvitte őket Auschwitzba. Hogyan lesz a Fatah egykori gerillájából egy Auschwitz iránt érdeklődő tudós? És mivel kell szembenéznie, ha feszegetni kezdi a határokat? Az Origónak elmesélte.

…majd négy nappal később óvadék fejében kiengedték.

A hírek szerint a domaint bejegyeztető férfi életveszélyesen megfenyegetett egy magyar szervezetet képviselő ügyvédi irodát, amely az oldal miatt citálta bíróság elé Amerikában.

A magyar ügyészség szóvivője szerint … Tovább »

Csak az biztos, hogy Szita Szabolcs már nem igazgató a Páva utcában. A Holokauszt Emlékközpont vezetőjének május elején lejárt a mandátuma: közlése szerint erről a napokban ajánlott levélben kapott értesítést. A tartalomból egyértelművé vált számára, hogy a jövőben nem számítanak rá.

“Itt náci emlékmű nem fog épülni” – írták a kordontakaró lepelre, akik napok óta tartó tiltakozásuknak nyomatékot akartak adni, miközben önleleplező dokumentumot gyártottak. Náci emlékművet ugyanis senki sem emelne a főváros szívében. Sem a kormány, sem a helyi önkormányzat. A tiltakozók olyasmi ellen folytatnak engesztelhetetlen küzdelmet, ami nemcsak nincs, de nem is készül lenni.

Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnöknek a Szabadság téri emlékműről és a Dávid Katalin professzor asszonyhoz intézett leveléről

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.