Az izraeli kormány tavaly decemberben úgy döntött, hogy légi úton és szárazföldön is támadást indít a terrorista létesítmények, fegyverraktárak, csempészalagutak és rakétakilövő állások ellen. A Hamasz palesztin terrorszervezet ugyanis, féléves tűzszünet után, több száz rakétát lőtt ki a dél-izraeli településekre.
 

„Különösen az elején vallásos küldetésnek éreztem az egészet”, “Gázában a dandár rabbija vállon veregetett minket, és imádkozott velünk. Kis füzetkéket küldtek be utánunk tele zsoltárokkal.” „Az üzenet világos volt: mi, zsidók csoda folytán jöttünk erre a földre, Isten hozott minket vissza, és most harcolnunk kell, hogy elűzzük a nem zsidókat, akik megakadályozzák, hogy meghódítsuk a szent földet. Sok katona úgy érezte, hogy valójában vallásháborúban vesz részt.”

Különféle háborús bűnök elkövetésével vádolja a Thyssen-Bornemissza család egyes tagjait David Litchfield író. Thyssen-Bornemissza Margitnak például nem kis szerep jutott az 1945-ös rohonci mészárlásban, amelynek során körülbelül 200 magyar zsidót mészároltak le. Az író szerda este a budapesti Rátkai Márton Klub vendége volt.

Féner Tamás fotóművésznek “…és beszéld el fiadnak…” – Zsidó hagyományok Magyarországon címmel nyílik kiállítása szerdán a varsói Zsidó Történeti Intézetben.
 

Lemondott a győri önkormányzat közigazgatási bizottságában betöltött helyéről Majtényi László, az Összefogás című győri lap főszerkesztője. Az Összefogás Polgári Egyesület által kiadott lap legutóbbi száma ugyanis országosan nagy vihart kavart egy nyíltan cigányellenes írás közlése miatt – írta a Kisalföld szerdai száma.

Az izraeli katonai rádió szerint a szélsőjobboldali nacionalista Izrael az Otthonunk párttal kötött titkos megállapodás egy ciszjordániai zsidó telep bővítéséről szól.

Megnyílt és egy hétig látható a második világháborúban zsidókat mentő svájci diplomata, Carl Lutz életét bemutató magyar fotódokumentációs tárlat a washingtoni szenátus Russell irodaépületének rotundájában.
 

“…a német társadalomban a hatvanas évektől egészen 2000-ig (az új Intifáda kitöréséig) folyamatosan csökkent az antiszemitizmus, majd ettől kezdve ismét emelkedett. A közel-keleti konfliktus egy-egy újabb fordulójának fellángolásakor az antiszemita érzelmek is magasabbra csapnak.”

A Kivonulás könyvének utolsó fejezete is a Bizonyság Hajlékának tartozékairól szól. Az Exodus első évfordulójára készen állt a sivatagi szentély, a Bizonyság Hajléka: „Lőn azért a második év első hónapjában, a hónap első napján, hogy felállították a hajlékot” (2Mózes 40, 17).

Ljudmila Ulickaja, aki eredetileg biológia szakon végzett, majd munkahelyéről, az Általános Genetikai Intézetből szamizdat művek olvasása és terjesztése miatt távolították el, ma a világ egyik leghíresebb orosz írónője. A 2009-es Budapesti Könyvfesztivál díszvendégének pályáját Vári Erzsébet mutatja be.

Újabb és újabb döbbenetes szörnyűségek derülnek ki Joseph Fritzl életéről. A férfi már a családja ellen elkövetett ocsmányságok előtt 1967-ben brutálisan megerőszakolt egy lányt és összeszurkálta, amiért börtönbe is került. Ám úgy tűnik nem csak a női nem iránt fűtötte agresszió…

Tomcat huzamosabb időt töltött antirasszisták társaságában. Méghozzá a saját elhatározásából. Kibírta. Persze, aligha esett nehezére, hisz többször is elmondta: ő nem rasszista.

Egy állambiztonsági bíróság Jemenben halálra ítélt egy huszonéves fiatalt, mert tavaly e-mailt írt az izraeli kormányfőnek, amelyben felajánlotta, gyakorlatilag nem létező iszlám szervezetének támogatását. Három társát rövidebb börtönre ítélték.

Hét évvel ezelőtt a dél-afrikai Durban-ban rendezték meg az ENSZ Rasszizmus elleni Világkonferenciáját, amelynek deklarált célja a rabszolgaság és a gyarmatosítás bűncselekményként történő elítélése volt. A rendezvény azonban Izrael Állam elleni bírósággá és a legsötétebb diktatúrák szócsövévé változott. 

„Ahhoz, hogy megértsük, milyen vonzalom köti egymáshoz a jesívák tanulóit, elég bepillantanunk a bet-midrásba, ahol talmudjukkal foglalatoskodnak. Párosával tanulják „sász-t”, az egyik megérinti társa gyönge szakállát, mélyen a szemébe néz és kérdést tesz fel…”

„Az egyetlen lehetőség, hogy megtudja, / miért nem akar randevúzni magával, / mondta az analitikusom, hogy megkérdi őt, ám / minthogy nem hívja vissza magát, / lehet, hogy sosem tudja meg.” Hal Sirowitz versei.

A helyszín egy magyar kisváros. Smuel, a narrátor a város néhai rabbijának fia, aki apja halála után hazatér, hogy körülnézzen gyermekkora helyszínén, és a jól ismert zsinagógában.
 

A két és fél éve nagy figyelemmel kísért sorozat következő estjén, március 26-án a kortárs magyar próza jelentős alkotója, Németh Gábor lesz Alföldi Róbert egyik vendége.
 

PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.

A hatvanegyedik életévében járó pszichiáter, Stark András ma is örömmel fogadja a hozzá betérőket. A megyei kórház mentálhigiénés intézete vezetőjének életét a lelkek gyógyítása és a filmek határozzák meg. A főorvos beszélt munkájáról, a szülők tartásáról, és önmagunk ismeretének fontosságáról.