Visszatért a terror világszerte a köztudatba – ezt hozta a 2014-es év az Iszlám Állam nevű dzsihádista csoport térhódításával. Bár az iszlamista szervezet ellen nemzetközi hadművelet indult, a következő év sem kecsegtet túl sok jóval. A dzsihádisták továbbra is nagy területet tartanak ellenőrzésük alatt Irakban és Szíriában, és rendkívül sikeresen toboroznak nyugati országokból is harcosokat. Jürgen Todenhöfer német újságíró szerint, aki tíz napot töltött közöttük, a terrorszervezet olyan nagyszabású vallási tisztogatásra készül, amilyet a világ még nem látott. Pedig a 2014-es év is a Közel-Keleten található keresztény közösségek felszámolásáról szólt. A Hetek cikke.

Az év végére gyakorlatilag minden nagyobb, magyar szélsőjobbos és neonáci közösséget törölt oldaláról a Facebook.
Több szélsőséges csoport már most közölte: nem kíván ismét megjelenni a legnagyobb közösségi hálón, ehelyett „új rendszert dolgoznak ki”. A döntés hátterében … Tovább »

Interjú Geert Wilders-szel, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetőjével.

“Rosszul vagyok még a gondolatától is, hogy valakinek a bőrszínéről beszéljek. Szabadságot akarok mindenkinek, a muszlimoknak is, nem emelek ki embercsoportokat, akiket alacsonyabb rendűnek tartok másoknál. … Tovább »

Hetvenkét éve, 1943. január 1-jén fagyott meg az ukrajnai Jevdokovóban a munkaszolgálatra hurcolt Rejtő Jenő, akit írói álnevén, P. Howardként is ismer és szeret a magyar olvasóközönség. Állítólag 1943.január 1-jén – azt mondta, – hogy ez a nap is jól kezdődik. Mindössze … Tovább »

Megjelent a Hetek tanulmánykötete a holokauszt 70. évfordulója alkalmából. 12 összefoglaló írás, 12 túlélőinterjú 200 percnyi kép- és filmanyaggal.

A Hetek szakmai műhelye az elmúlt mintegy másfél évtizedben folyamatosan, szinte hétről hétre ráirányította olvasói … Tovább »

Júdás Makkabeus a középkori lovagkirály prototípusa és eszményképe lett Artúr királytól Nagy Károlyig.

Meggyújtották az első gyertyát hanuka első napján a budapesti Nyugati téren elhelyezett kilencágú gyertyatartón.

Idén matuzsálemi korú zsidó szervezetet ünneplünk!

A Gozsdu Ünnepi Élményudvarában nyolc napon át, estéről estére 18 órakor zsidó közéleti személyiségek, rabbik, zenészek és énekesek vesznek részt a gyertyagyújtáson. Fritz Zsuzsa, Gerendás Péter, Jáger Bandi, Klein Judit, Diána Pandzarisz, Verő Tamás is ott lesz a helyszínen egy-egy este.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

“Kedves Olvasó, aki megtiszteltél azzal, hogy szerény személyem iránt érdeklődsz!

Mindenekelőtt tudd meg, hogy nem a legifjabb nemzedékhez tartozó doktor soraira bukkantál – pedig ma sokkal „divatosabb” fiatalnak lenni, mint éltesebb korúnak – de ha már belefogtál, … Tovább »

Mérei Ferenc Kossuth-díjas pszichológus, a gyermeklélektan, a klinikai és a szociálpszichológia kiemelkedő kutatója 105 éve, 1909. november 24-én született Budapesten.

A III. Zsidó Filmfesztivál kontinenseken és történeti korokon átívelő, változatos műfajú játékfilmjeiben éppen a zsidóság okozta belső konfliktusok, identitásproblémák kerültek háttérbe.

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.

A 100 legjobb középiskola rangsorát tette közzé a HVG kiadó legújabb toplistás kiadványa, a gimnáziumokat és szakközépiskolákat hét részrangsor (kompetenciafelmérések eredményei, érettségi eredmények és felvételik sikeressége) összesített eredményei alapján rendezték sorba a szerkesztők.

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Ma délelőtt került bemutatásra a budapesti Fogasházban az a több mint 50 felvételt tartalmazó videó-sorozat, amelynek keretében magyar zsidó és nem zsidó közéleti személyek beszélnek a zsidósághoz fűződő viszonyukról.

A küszöbön áll egy újabb palesztin-izraeli háború, ezt állítja egyre több közel-kelet szakértő.

“…az engem hetven éve gyötrő gondolat: Marosvásárhely közismerten toleráns, általában nem gyűlölködő lakóinak…, azok túlnyomó többségének közönyössége, passzivitása, ha úgy tetszik, semlegessége a rettenetek láttán.”

Az idei évben fellángolt izraeli-palesztin konfliktusok háttere és eseménysora nem kevésbé bonyolult, mint a térség eddigi története. Sokan arra vezetik vissza a nyár óta egymást követő erőszakos cselekményeket, hogy egyrészt a zsidó oldalon egyre erősödik a Templom-hegy hozzáférhetőségének igénye, másrészt az izraeli vezetés demonstratívan támogatja az arab negyedbeli, illetve a keleti városhatáron kívüli, zsidók számára új otthonokat biztosító építkezéseket. A Templom-hegy használatának zsidó hívei azzal érvelnek, hogy nekik is járnak ugyanazok a jogok a szent helyeken, mint arab társaiknak. A város feletti rendelkezés, s ezen belül az építkezés jogát pedig mind korai, mind modern történelmük alapján természetesnek tartják.