Összesen 171 találat (1 - 20) : Vári Emil.
Spiró György regényei
Az ebben az évben 80. születésnapját ünneplő Spiró György évtizedek óta fontos alakja a magyar kortárs irodalomnak, miközben nem tartozik egyetlen csoporthoz, trendhez sem, s teljesen szuverén életművet mondhat a magáénak. Emellett mintha két különálló … Tovább »
A Fidesz-kormány oktatási és kultúrpolitikája az utolsókat rúgja – a magyar kultúrába. Az antiszemita Takaró Mihály irodalomtörténész nevével fémjelzett irodalmi tanterv részeként a mai irodalmi érettségin az irodalmi feladatlapon Wass Albert és Herczeg Ferenc neve és műve is szerepelt.
Emlékezzünk … Tovább »
Az első beköltözött zsidók egyike erdei gubaccsal kereskedett.
Dr. Balázs Edit a Szombathelyi Tanárképző Főiskolának és jogutódjainak (ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ) volt oktatója, két évtizede az OR-ZSE tanára. A holokauszt tanításának elméleti és gyakorlati … Tovább »
A kutató történész, muzeológus elbeszéléseinek egyszeri találkozással nem lehet a végére érni. Nekem sem sikerült. Érdekes történeteket hagytunk félbe, melyekről pedig még köteteket is írt. Álljon itt két kötetének – két emberi sorstörténete.
„Simon Böske naplója.”
Simon … Tovább »
“A magyar politikai vezetésnek 1940 után be kellett látnia, hogy nem lehet hat százalék alá lecsökkenteni a zsidó iparosok és kereskedők arányát, anélkül, hogy a terület közellátása össze ne omoljon.”
Kárpátalján született. A máramarosi Técsőn közép-, Beregszászon … Tovább »
“Elvbarátok”
A magyar-izraeli kapcsolatok látványos leépülése, majd 1967-es megszakadása, valamint a magyar hatóságok folyamatos cionista-ellenes vegzálása sem szakította meg teljesen a zsidó állam iránti érdeklődést, az empátiától a nyílt szolidaritásig terjedő érzéseket, … Tovább »
Mostanában megint fellángoltak, majd újra lecsendesedtek a neológiáról szóló viták.
Többféle aktualitásból indultak el, de végül mind ugyanarra a megállapításra futottak ki: kivétel nélkül mindenki konstatálta a neológia önértelmezésének tartós hiányát, valamilyen … Tovább »
Wass Albert bonyhádi kultuszáról
Elgondolkodtató írás jelent meg a Szombat honlapján Kövér Lászlónak, a Magyar Országgyűlés elnökének Wass Albert szobra előtti, minapi beszédével kapcsolatban.
„Az országgyűlés elnöke, az ország harmadik közjogi méltósága gyűlölködő, … Tovább »
Scheiber Sándor beszéde a szegedi zsinagóga 50 éves jubileumán
„Ha a 70. születésnap az öregkor nyitánya, nincs mit örülnöm neki. Bár – hasonló alkalommal – Édesapám azt vallotta: testben megöregedhetik, de szíve fiatal marad. Őt különben is idéztem volna. Tőle tanultam … Tovább »
Scheiber Sándor temetési beszéde az agyonlőtt Freud Lajos és fia, Gábor ravatalánál (1955)
Az ötvenes évek nem vagy alig létező magyar zsidó nyilvánossága figyelmétől távol 1955. január 26-án furcsa temetés játszódott le Budapest központi zsidó temetőjében. Scheiber … Tovább »
Látott már valaki könyvtározó szifonmolyt könyvzuhataggal? Szép színes. Esetleg nyakkendőt lengető asztronautát? Nos, Szerényi Gábor grafikusművész egyszerre karikaturista, újságíró, közéleti szereplő és médiaszemélyiség; harmonikus derűvel, meghökkentően groteszk szűrővel … Tovább »
Egy különlegesen gyönyörű könyvtárgy: remeklő szegedi szerzői és szerkesztői kollektíva A művész kitárt ajtaja címmel állított össze csodálatos könyvet Tardos-Taussig Ármin (1874-1936) mérnök és képzőművész életéről, széles kapcsolati hálójáról és vendégkönyveiről.
A cikk címében szereplő megfogalmazások már régóta foglalkoztatják a 38 romániai hitközséget ernyőként képviselő Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetőségét, amely aggályait is kifejezte ez ügyben.
A perspektíva kérdése nem új keletű, valójában közvetlenül a … Tovább »
„Pécs 1944-2024” címmel a Pécsi Zsidó Hitközség többnapos rendezvénysorozatot szervez a pécsi és baranyai zsidóság deportálásának 80. évfordulója alkalmából 2024. július 5. és 7. között. A rendezvénysorozaton a részvétel ingyenes, de egyes programok regisztrációhoz kötöttek. … Tovább »
„A Zsidóság Bonyhádon egy különös községet képez. Vagyon Törvényházok , Birójok , Kisbírójok , Eskütjeik , Jegyzőjük , éjjeli Vígyázójok.”
Winkler Mihály bonyhádi r.k. plébános (1769-1789) nagy érdeklődéssel figyelte a helybeli zsidókat, olyannyira, hogy … Tovább »
Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló
Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és … Tovább »
A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról … Tovább »
Gondolatok a Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok című kiállításhoz.
Két héttel a hivatalos megnyitó után, január első munkanapján látogattam el Óbudára, a Kiscelli Múzeumba, hogy megnézzem a 20. század egyik építész zsenijének, Lajta Bélának a személyét és … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
Auschwitzi magyar kiállítások az 1960-as években
A műtárgyaknak – mint a könyveknek – sorsuk van, és minden korban megvan a maguk jelentés(rétege) és funkciója, mondanivalója, amit az adott korban (vagy utána) értünk, vagy nem. Funkciójukat idővel elveszíthetik, eredeti … Tovább »