Összesen 156 találat (1 - 20) : Vári Emil.
Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló
Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és … Tovább »
A 75 éves Balla Zsófia költővel beszélgettünk a késő ’70-es évekbeli Erdélyről és Kolozsvárról, az állandó hidegről és a nagy barátságokról, egy szétszóródott nemzedékről, hászid felmenőkről, magyar és zsidó kisebbségiségről, valamint egy megmaradt kiddus-serleg útjáról … Tovább »
Gondolatok a Lajta Béla 150 – Budapesti épületsorsok című kiállításhoz.
Két héttel a hivatalos megnyitó után, január első munkanapján látogattam el Óbudára, a Kiscelli Múzeumba, hogy megnézzem a 20. század egyik építész zsenijének, Lajta Bélának a személyét és … Tovább »
A vallási tradíció és a világi tudomány ötvözői
A Salgótarjáni utcai zsidó temető Budapest nyolcadik kerületének eldugott éke. A Fiumei úti temető mellett megbúvó sírkert mind művészettörténetileg, mind a gyorsan változó magyar társadalom és a benne formálódó zsidóság … Tovább »
Auschwitzi magyar kiállítások az 1960-as években
A műtárgyaknak – mint a könyveknek – sorsuk van, és minden korban megvan a maguk jelentés(rétege) és funkciója, mondanivalója, amit az adott korban (vagy utána) értünk, vagy nem. Funkciójukat idővel elveszíthetik, eredeti … Tovább »
1837 júliusában több balatonfüredi zsidó fürdővendég, köztük Lőw Lipót (1811–1875) rabbi tette szóvá a Panaszok, javitások s szépitések javaslatoknak jegyzőkönyvében,[1] hogy tágasabb étkezőhelyre lenne szükségük. A panaszos bejegyzést így vezették fel: „Háladdatos érzelemmel … Tovább »
A Heisler s a Mazsihisz elleni kiterjedt támadás mögött azonban végső soron nem személyes vagy politikai okokat kell keresni – ezek másodlagos tényezők. A döntő tényező két történelemszemlélet összecsapása: egyik oldalon a 20. századi nemzeti sérelmi diskurzus áll, a másikon … Tovább »
Viszonylag sokáig aludhattam, mert szombat lévén, a hétköznapoktól eltérően, semmi mozgás nem volt reggel a konyhában. Amint kitámolyogtam a fénylő reggelben, Rózsi a verandán ült, tegnap lefőzött hideg kávéját kavargatta, ebben is tartotta a tűzzel való foglalatoskodás tilalmát, … Tovább »
“A Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című regényemben a Dunát multikulturális tömegsírnak neveztem.”
január 2. szombat
Az Emlékezz örökké Valira című önéletrajzi regényében Tišma* saját életéről vall. A könyv egyik fontos mondata a zsidósors jellemző ellentmondásával … Tovább »
A Misna Magyar Nyelven – A Magvak és az Ünnepek rendje.
Héber nyelvből fordította: Uri Asaf.
Izrael népét többször űzték el hazájából, a Szentföldről, de mindig visszatértek, mert örökségük miatt erre kényszerültek. Az örökség, maga a mózesi törvény, ismertebb … Tovább »
A ma 70 éves Forgách Andrással a Litera.hu készített életút-interjút, melyet olvasóink figyelmébe ajánlunk. A beszélgetés családtörténeti epizódjait szemlézzük, és azt, hogy vezetett a Zehuze című regénytől (melyről annakidején itt interjúztunk) az Élő kötet nem marad … Tovább »
Terepfelmérés.
Ha a haszidizmust vizsgáljuk a magyar irodalomban, világos, hogy nem beszélhetünk valamiféle alternatív irodalomtörténetről, mégis érvényesíthető egyfajta diakrón személet. Ebben a korszakhatárt a vészkorszak képviseli, hiszen az is világos, hogy a haszid hatást … Tovább »
A legöregebb magyar író, Benamy Sándor (1899-1989) halálakor Zöldi László a Népszabadság hasábjain közzétett írásában idézte fel egyik korábbi találkozásukat, amelynek alkalmából az újságíró rákérdezett a sejtelmesen hangzó vezetéknév jelentésére. „Benamy – tulajdonképpen … Tovább »
Egy jó emberrel kevesebb lett a világ, pont akkor, amikor szükség van.
Nem tudom létezik-e még a világ, ahonnan érkezett, amit képviselt. Tanára volt a Rabbiképzőnek, de egy gyárban kezdett el dolgozni fiatal fiúként és nem váltott munkahelyet egész … Tovább »
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) aggodalmát fejezte ki az Ukrajna elleni orosz támadás miatt és megkezdte a felkészülést az esetleg Magyarországra érkező menekültek megsegítésére.
A szervezet MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében úgy … Tovább »
Marton Ernő izraeli korszakának maradandó alkotása az Új Kelet napilap újraindítása.
Marton már megérkezése után (1946) egy magyar nyelvű újság alapítását tervezte. 1947-ben került Erecbe barátja és szerkesztőtársa, Schön Dezső, aki hasonló terveket dédelgetett. Schön … Tovább »
Louis-Ferdinand Céline nemrég előbukkant 6000 oldalnyi kézirata rajongói és bírálói körében egyaránt vihart kavart. A hagyaték fölötti vita az egykor a nácikkal kollaboráló szerző utóéletének is fölfogható. A kéziratok rejtélyes történetét a Haaretz összegezte.
Az … Tovább »
Az ellenzéki Hírklikknek adott interjújában Heisler András arról beszél, hogy az örökjáradék ügyében – melyből Köves Slomó most 50 százalékos részesedést követel az eddigi 20 helyett – tíz éve már megállapodtak, ráadásul azt a magyar kormány ellenjegyezte.
Mint … Tovább »
Nemcsak a meggyilkolt áldozatokról, hanem a megannyi szenvedést átélt túlélőkről is szót kell ejtenünk.
Hetvenhét év telt el a magyarországi, köztük az észak-erdélyi zsidók deportálása óta. A régiót 1944. májusában és júniusában elhagyó deportáló vonatok végállomása … Tovább »
Shlomo Carlebach Budapesten – egy budapesti izraeli diplomatára ráállított ügynök szemével (1966)
Izrael hatnapos háborúja előtt, amikor is még teljes (bár közel sem baráti) diplomáciai kapcsolatok álltak fenn a zsidó állam és a keleti tömb országai között, a budapesti … Tovább »