A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. … Tovább »

A köztelevízió év elején egy háromórás dokumentumfilmet mutatott be a kommunista korszak bűneiről, és az elmaradt igazságtételről.
A film elkészültét a médiahatóság tízmillió forinttal támogatta.
Jogos kérdésfelvetések mellé zavaros, ostoba ámokfutást kaptunk.

Az … Tovább »

„Az irodalmi klub székhelye külön palota volt.”

100 éve született Menahem Begin

Tisztelt Rabbikar, tisztelt Vezetőség! 

Annak apropóján írok Önöknek, hogy a „Zsidó Kultúra Napja -Tiszafüred” szervezői, felsőbb utasításra levették volna rabbi címemet a rendezvény plakátjairól.

A szervezők a döntést azzal indokolták, hogy az amúgy is finanszírozási … Tovább »

Ahol az elnök dédapja is elnök volt

A Szabadkáról elhurcolt zsidók emlékműve csupa ellentmondás. A város állíttatta 1994-ben, de a zsinagóga telkének egyik sarkában áll, a kerítésen belül. (Talán, hogy ne tudják megrongálni?) A járókelők jól olvashatják a négynyelvű … Tovább »

2007. május 13. Száznegyvenöt éve, 1862. május 15-én született Bécsben Arthur Schnitzler osztrák író, drámaíró és gégespecialista, a lélektani naturalizmus irányzatának egyik legjelentősebb alakja.       Arthur Schnitzler   Apai ősei nagykanizsai zsidó asztalosok voltak, … Tovább »

Gadó János: A Síp utcai Kádár-rendszer
Mi volt a baj Feldmájer Péterrel? A baj az volt, hogy lassan önálló arculatot öltött. Noha Zoltai machiavellista hatalomgyakorlását tudomásul vette és nem bolygatta, lassan fölépített egy saját imázst. Hűségesen és becsülettel teljesítette … Tovább »

„Ette a vurstját, vagy hogy mondják, nálunk kutyakajának se lenne jó, és törte a kenyeret. Fehér kenyeret.” Részlet a szerző Frau Földes von Makó című könyvéből, mely a Syllabux kiadónál jelent meg a könyvhétre.

Vállamra vetem a seprőt, mint a puskát a katonák. Masírozok … Tovább »

Nem sokkal azután, hogy a felkelők nyugati segítséggel megdöntötték Kadhafi rezsimjét, egy sok éve Olaszországba emigrált líbiai zsidó jelent meg Tripoliban,

1842-ben a Pesti Izraelita Hitközség kezdeményezésére megalakul a Magyar Izraelita Kézmű és Földművelési Egyesület (MIKÉFE), melynek elsődleges célja az érdekvédelem, ugyanis a céhek nem vettek fel zsidókat tagjaik közé. Az 1910-ben alapított bentlakásos kertészképző telepe … Tovább »

Orbán Viktor a zsidókról és a magyarországi antiszemitizmusól nyilatkozott egy izraeli lapnak.

A Zsidó Világkongresszus különös figyelemmel követi a magyarországi zsidó közösség életének a történéseit. Ezt jelzi, hogy a szervezet hosszú idő után először nem Jeruzsálemben, hanem Budapesten tartja a közgyűlését májusban mintegy ötszáz fő részvételével – mondta hétfőn … Tovább »

Purim lévén alkoholos befolyásoltság alatt, s kissé bizonytalan lábakon állunk. Talán ezért közöljük a második cikket az ünnep kapcsán… vagy mégsem? 

A Szombat folyóirat februári, női számának bemutatója és irodalmi estje.

Madridi kiállítás a ladino nyelvű sajtóról