Mély fájdalommal vettük tudomásul, hogy Dr. László Klára szociológus, címzetes egyetemi docens, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem és a  Semmelweis Orvostudományi Egyetem oktatója 2014. november 8-án elhunyt.

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Rövid, súlyos betegség után, november 4-én otthonában, szerettei körében hunyt el – írja az MTI. „Addig szeretnék élni, amíg munkaképes vagyok” – mondta nemrég a Magyar Narancs számára készült interjúban.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége tisztelettel meghív minden érdeklődőt a magyar holokauszt áldozatainak emlékére rendezett Magyar Holokauszt 70 elnevezésű emlékkoncertre. A koncert időpontja: 2014. november 2. (vasárnap) 18:00 óra. A koncerten való részvétel ingyenes.

Hogy miért nem rasszista, hanem csak egy közhelyes barom Bánó András?

„Félig még köztünk van” — Szép Ernő a 21. században

Avagy: higiénia és tisztálkodás, mint  a polgári világ vívmányai 

Interjú Dr. Vadas Verával, a Zsidó Nyári Fesztivál igazgatójával

Költő és drámaíró, több amerikai egyetem vendégtanára, dramaturg és művészeti vezető a kolozsvári színházban, ahol júniusban tartották darabja bemutatóját. Már csak ezekről is bőven lett volna mit kérdezni, de beszélgetésünk végül nem egészen úgy alakult, ahogy terveztük.

Magyar … Tovább »

Hol és hogyan nyaralt a pesti zsidó polgár a századelőn?

Öt éhező zsidó nő 1944-ben a lichtenwörthi lágerben képzeletben ismét a családi tűzhelynél állt és főzött.

Fromet Mendelsohn, a “leghíresebb zsidó” felesége

70 évvel ezelőtt ezekben a napokban már folyt a gettósítás Kassán és környékén, néhány nappal később pedig megindult az akkor a Magyar Királysághoz tartozó felvidéki területek nyugati részén is. Kassai, gömöri, mátyusföldi magyarok ezrei voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, hogy – köztes állomásként az auschwitzi halálgyár felé – egy-két hétre az adott régió valamely településén kijelölt gettóba költözzenek.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

A modern Izrael megalakulását kezdeményező mozgalom két atyja, Herzl és Nordau pár utcányira született egymástól Pesten. Ugyanabba az iskolába jártak, mégsem ismerték egymást. A városképből nagyrészt már kitörölték az emléküket. Merker Dávid szociológus a Cionista Budapest címmel rendezett sétán idézte fel ezt a rég elfeledett történetet.

„Levél se jön már…” Irodalmi és zenei szalon a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében, azon szerzők műveiből, akiknek pályáját megtörte vagy végleg lezárta a gyűlölet gépezete.

Anyai ágon nagyapja báró Weiss Manfréd volt, apai ágon Kornfeld Zsigmond.

Nők, akik nem hagyják elnyomni magukat sem a nemi sztereotípiák által, sem pedig vallási hovatartozásuk miatt. Nőnap a Szombat oldalán.

Egy nagykőrösi zsidó vállalat tündöklése és bukása

Ha a Mazsihisz és a többi szervezet részt vesz a holokausztév állami megemlékezéseiben, az rosszabb a Zsidó Tanács egykori gyávaságánál is – fogalmazott az író a DK rendezvényén.