Henri Matisse, Pablo Picasso, Juan Gris vagy épp Francis Picabia mintegy kétszáz fiatalkori művét sorakoztatja fel az avantgárd mozgalom egyik legfontosabb támogatójaként ismert Gertrude Steinnek és családjának szentelt kiállítás a New York-i Metropolitan Múzeumban.

…nagy betűkkel ráírta a lapra: „KAPD BE!” Alatta pedig: „Rákosi elvtársnak hálával és köszönettel, Lévai Márton.” Illusztráció gyanánt igen élethűen le is rajzolta, mit és hogyan kapjon be Rákosi elvtárs…

A neves berlini művészettörténész, Friedländer szerint, „…ha megírják a műgyűjtés történetét, abban Nemes Marcellt mindenképpen megkülönböztetett hely illeti meg”. A XX. század első felének legjelentősebb magyarországi gyűjteményét ő birtokolta. 1908-ban I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki, majd 1910-ben nemesi oklevelet adott neki. Nemes Marcell passzióból gyűjtött, kereskedett, de azt is tudta, hogy felelősséggel tartozik a köznek.

Van-e valóságalapja az antiszemitizmus általa vázolt koncepciójának,
vagy a szerző önsorsrontóan – az 1930-as évek zsidóellenes szellemétől
befolyásolva – bírálja a zsidóságot? Mennyiben lehet érvényes Tábor Béla
kritikája a mai (magyar) zsidóságra? Mennyiben
változtatja meg a holokauszt és a zsidó állam megalakulása az általa
felvázolt gondolati kereteket?

“Valószínűleg nem a zsidókkal szemben ellenérzéseket táplálók aránya növekedett meg hirtelen, hanem azoké, akik a felmérés során vállalják zsidóellenes érzületeiket. A változás mögött sejthetően a »Jobbik-hatás« áll, azaz az antiszemita nyelv legitimmé vált a közbeszédben.”

Három különleges nőt – Király Júlia az MNB alelnöke, Lovas Nagy Anna író, Winkler Nóra médiaszemélyiség – látott vendégül a Szombat Szalon 2011 májusában. Beszélgettek sikerről, női szerepről és a zsidósághoz való viszonyukról. Ezzel a kis összeállítással búcsúzunk a 2011-es évtől. Reméljük, minden Kedves Olvasónknak jól telik a szilveszteri mulatság, az első pohár pezsgő mellé pedig ez a kis film mindenképpen illik.

„Toszkánában megtetszett egy kolbász, hazajöttem és megcsináltam libából. Zsályával, édesköménnyel, római köménnyel, olasz íz, mégis zsidó étel. Mindig kell tudni megújulni, engem egész életemben a megújulás képessége vitt előre.” Rosenstein Tiborral ételről, életről … Tovább »

A brit zsidó író 2010-ben Booker-díjat nyert regénye, mely magyarul a
Noran Libro kiadónál jelent meg a napokban, három barát története
barátságról, szerelemről, hűségről, gyászról, zsidó identitásról.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat folyóirat tisztelettel meghívja Önt, a Szombat folyóirat októberi, New York-számának bemutatójára a Klauzál13 Könyvesbolt és Galériába.

A szeptember 15-én zárult De Brooklyn nem tágul! című, New York tematikájú fotópályázatunkra 360 fotó érkezett. A pályázók aktív részvételét ezúton is köszönjük!
 

A Szombat folyóirat októberi, New York-számának bemutatója

Vinnai András Lefitymálva című új darabjával indítja az évadot a Gólem
Színház; a zsidósággal kapcsolatos paranoiákról szóló, kritikus
hangvételű előadásban Lukáts Andor, Nagy Mari, Schmied Zoltán, Bánki
Gergely és Huzella Júlia játszik, a bemutatót szombat este tartják.

György Péter: Apám helyett. Magvető Kiadó. 2011. 3490 forint.

Az utóbbi években számos, szülőkről, elsősorban apákról szóló visszaemlékezés látott napvilágot magyarul, s ezek között kitüntetett helyet foglalnak el azok, ahol – a szülőhöz való viszony … Tovább »

Végső soron ez az üzenet. Hogy van a pokolból út visszafelé. Azt a
feladatot tűztem magam elé, hogy ezt az igazi históriát meghatottság,
szentimentális felhangok nélkül próbáljam megírni

„A Tilos az Á a régi Bakony étteremben volt. Mindig odajártunk. A Fidesz
ott tartotta a gyűléseit lenn a pincében, de volt ott kuplerájtól
kezdve minden. Ha nagy társasággal, barátokkal mentünk az éjszakába,
akkor mindig odamentünk, mert ott biztosan volt hely. Aztán egyszer
megkérdeztük, hogy kié a hely.

A kódexmásoló apácák, zsoltárokat és önéletírásokat papírra vető
úrasszonyok után pár száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a zsidó nők
is vegyék a bátorságot, és tollat ragadjanak. Az ő esetükben mindez
sokkal nehezebbnek bizonyult, mint keresztény társaikéban. Az ortodox
neveltetés, a lányokat kizárólag „jiddise máménak” szánta, az írás a
férfiak privilégiuma volt.

Nők a gazdaságban, kultúrában, irodalomban és otthon. Négy különleges nőt ültetünk egy asztalhoz, abban reménykedve, hogy megtudjuk, milyen is ma nőnek, pontosabban sikeres nőnek lenni Magyarországon.
 

A 2011-es Liszt év kapcsán bemutatjuk kiemelkedő zeneszerzőnk budapesti kötődését, és bejárjuk azokat a helyszíneket ahol Liszt Ferenc megfordult, lakott, koncertezett.  

“Istenbe és a költészetbe vetett hitem a körülményektől függetlenül továbbra is rendíthetetlen, mint az ólomkatona.”