Zsidó téma tuti téma?

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében?
Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen?
Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben?
Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? 

Folytatjuk tavaly áprilisban elkezdett sorozatunkat, melyben ezúttal két magyar írót kérdezünk a műveikben megjelenő zsidó tematikáról.

Részlet a Noran Libro Kiadó által a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő regényből. A szerzővel, aki egyben a Midrasz, lengyel zsidó folyóirat főszerkesztője, a könyv bemutatóján, április 23-án, szombaton 17.00-kor a Millenárison, a Kner Imre teremben, Pálfalvi Lajos, a könyv műfordítója közreműködésével Szántó T. Gábor beszélget.

Sorozatunkban rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveink szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző kérdezz-felelek-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az “értelmetlen hitvitához”, illetve “vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”. Ezúttal Raj Ferenc kérdez, Radnóti Zoltán válaszol.

Cionista ellenállók, akik fütyültek a nácikra és a nyilasokra

 1965 június 9-én zsúfolásig megtelt a budapesti Népstadion, lapjelentések szerint 93 ezer izgatott néző előtt lépett fel Louis Armstrong a világhírű jazz trombitás.

A rettenthetetlen SS-tiszt, Hitler kedvenc kommandósa a háború után évekig a Moszad szolgálatában állt.

Heinz Krug német tudós 1962. szeptember 11-én tűnt el: miután elhagyta hivatalát, sohasem tért vissza otthonába. A müncheni rendőrség csupán annyit tudott róla, hogy gyakran … Tovább »

Világszerte elismert író és békeaktivista. Miközben nagyon kötődik hazájához, Izraelhez, keményen bírálja annak politikáját.

Legutóbbi könyvében – amelynek címe “Egy ló besétál egy bárba” – David Grossman a humort és a horrort vegyíti. Egyesek szerint … Tovább »

Donald J. Trump elnökjelöltsége meghökkentette az Egyesült Államokat. Egyes amerikai lapok Hitlerhez hasonlítják, a Philadelphia Daily címlapján olyan szögből fotózták, mintha kezét náci üdvözlésre emelné, mások szerint úgy gesztikulál, mint Mussolini.

Jelöltségét sokáig … Tovább »

Dr. Nehemia Allony (1906-1983) héber kéziratok mikrofilmre rögzítésével foglalkozott, melyekből az idők során egyedülálló archívum jött létre Izraelben. Gyűjtőútja során szerzett élményeiből könyvet írt, melyből most a Budapesttel foglalkozó szemelvényekből közlünk részleteket.

Bécsi … Tovább »

Makó – Jó házasságot, mielőbbi gyógyulást, gyermekáldást, sikeres iskolai vizsgát kívánnak a leggyakrabban azok a vallásos zsidók, akik levélben fordulnak az 1779-ben kivégzett Herzl David Naftalihoz, segítségért. A túlvilágra szolgáló postaláda a vértanú makói sírjában található.

Párkeresés, érvényesülés, női hősök, divat… Az első női rabbi egy ortodox zsinagógában, Rotschild Klára legendái, interjú az Üvegplafon sorozat ötletgazdáival: Gát Annával és Réz Annával, pszichológiáról Hidas Judittal, menekültügyről dr. Mogyorós Judittal, képzőművészetről Zvolszky Zitával, Jablonczay Tímea Palotai Boris műveiről, Déri Szilvia és Fenákel Judit tárcái.

A magyarországi zsidó közösség él és erős, a holokauszt feldolgozásában viszont Magyarország még csak ott tart, ahol az egykori Nyugat-Németország a hetvenes években – mondta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn Berlinben a magyar nagykövetség rendezvényén, amelyen bemutatták a Nem tűntem el – Richter Gedeon története című portréfilmet.

Miért ne lehetne a boltok szürke acélrolóit festővászonként használni?

Vadas Vera, Zsidó Művészeti Napok vezetője reagált az új rendezvényről szóló írásunkra.

Történet, ideológia, propaganda

Fonódó Budapest: Vitézy Dávid a Pozsonyi útról, dugódíjról, BuBi-ról, zsidóságról; interjú Bálint Andrással, Dés Andrással, Kende Péterrel és Kern Andrással, Láng Zsolt és Végel László esszéje, Jászberényi Sándor novellája

”  Hívő zsidóként és a holokauszt borzalmaival tisztában lévő emberként azt gondoltam, erkölcsi kötelességem, hogy segítsek a megsemmisítéssel fenyegetett kisebbségeken.” 

A nyugati nagyvárosok lakói is első kézből tudhatják már, mi az a terrorizmus, de Izraelben immár naponta több ízben késelnek, gázolnak – és most már lőnek.

A zsidók ellen elkövetett merényletek 2015. szeptember 18. és október 18. között:
Molotov koktélos támadások: … Tovább »

A január 27-i nemzetközi holokauszt emléknap alkalmából kortárs művészek egy csoportja alternatív emlékművekkel dolgozza fel a holokauszt során történteket. A művészek (Balla Csönge, Borsos Lőrinc, Gróf Ferenc, Karas Dávid, Nem mi voltunk! Crew, Rudas Klára) munkái csak egy időre kerültek köztérre, a kiállítás valójában online (https://www.tumblr.com/blog/ enyeszpontok) lesz teljes egészében látható. A projekt kezdeményezője a Tom Lantos Intézet.

A Holokauszt szépirodalma