Nevezhetjük még magunkat cionistának?

A The Times of Israel elemzése fontos, és az amerikai zsidó közösségen belül vitatott kérdést vizsgál: vajon azoknak a diaszpórában élő zsidóknak és Izrael támogatóinak, akik alapvetően cionistának tekintik magukat, érdemes-e továbbra is használniuk a „cionizmus” és „cionista” kifejezéseket? A vita egy kommunikációs szakember elbocsátása nyomán került a figyelem középpontjába.

Matthew Berger, akit a Jewish Federations of North America (JFNA) egy antiszemitizmus és Izrael-ellenesség elleni kommunikációs projekt, a Project Halo vezetésére alkalmazott, egy előadásban azt javasolta, hogy a zsidó vezetők kommunikációjukban bizonyos esetekben kerüljék a „cionizmus” szót. A bemutatott dián többek között a sokszínűség hangsúlyozása, a közös ellenségre való összpontosítás és a „Zionism” kifejezés elkerülése szerepelt. Miután a prezentáció nyilvánosságra került, a JFNA előbb azt közölte, hogy az anyag a hatékony kommunikációról szóló kutatásokat tükrözi, majd röviddel később megszüntette Berger szerződését.

Berger érvelése szerint nem a cionizmus elutasításáról, hanem a megfelelő kommunikációról van szó. Szerinte a „cionizmus” jelentése az utóbbi években annyira eltorzult, hogy sok ember számára már nem ugyanazt jelenti, mint a zsidó önrendelkezés és Izrael állam létezésének támogatása. Ha a cél az antiszemitizmus elleni fellépés és szövetségesek megnyerése, akkor célszerűbb lehet közérthetőbb kifejezéseket használni, például „Izrael mint zsidó és demokratikus állam támogatását”, illetve a zsidó nép önrendelkezési jogát.

A cikk szerint ez a gondolat egyáltalán nem elszigetelt. Több kifejezetten cionista zsidó szervezet és gondolkodó is felismerte, hogy a „cionizmus” szó jelentése bizonytalanná vált. Az Anti-Defamation League (ADL) rendszeresen dokumentálja, amikor a „cionista” kifejezést antiszemita sértésként használják, az American Jewish Committee pedig arra figyelmeztet, hogy a „cionizmus” és a „zsidóság” összemosása könnyen valamennyi zsidót felelőssé tehet Izrael politikájáért.

Különösen figyelemre méltóak a JFNA felmérésének adatai. Egy februári kutatás szerint az amerikai zsidók mindössze 37 százaléka nevezi magát cionistának, miközben 88 százalékuk szerint Izraelnek joga van zsidó és demokratikus államként létezni. A különbség azt mutatja, hogy sok amerikai zsidó lényegében támogatja a cionizmus alapvető célját, de magát a kifejezést nem érzi sajátjának. Ennek egyik oka, hogy nem világos számukra a szó pontos jelentése, mások pedig attól tartanak, hogy a „cionista” címke Izrael kormányának mindenkori politikájával való azonosulást sugallja.

A szó elhagyásának támogatói szerint ráadásul Izrael már nem egy megvalósítandó politikai elképzelés, hanem létező állam. Alanna E. Cooper és Sharona Hoffman tudósok úgy vélik, hogy a történelmi mozgalom és a mai Izrael összemosása szükségtelen zavart okoz. Jonah Platt izraeli-párti influencer pedig azt írta, hogy a cionizmus történelmi célja – a zsidó állam létrehozása – már megvalósult, ezért szerinte nincs szükség a 19. századból örökölt megnevezésre.

A másik oldal viszont veszélyes engedménynek tartja a szó elhagyását. Zack Bodner szerint ha a zsidók elfogadják, hogy ellenségeik „piszkos szóvá” változtatták a cionizmust, azzal végső soron magát a cionista eszme minősítését is átengedik ellenfeleiknek. Hasonlóan érvel Yuval Noah Harari izraeli történész is, aki szerint inkább vissza kell szerezni a „cionizmus” jelentését, és világossá kell tenni, hogy az a zsidó nép önrendelkezési jogát és történelmi kapcsolatát jelenti Izrael földjével – anélkül, hogy ez szükségszerűen a palesztin önrendelkezés megtagadását jelentené.

A cikk végkövetkeztetése szerint tehát a vita nem elsősorban a cionizmus támogatásáról vagy elutasításáról szól, hanem arról, hogyan lehet azt érthetően és hatékonyan kommunikálni.

ToI