Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.

Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »

1996 tavaszán az ELTE kulturális antropológus hallgatói közül néhányan a kelet-euró­pai zsidó kultúrával foglalkozó ta­nárunk, Rékai Miklós vezetésével lét­rehoztunk egy olyan kutatóműhelyt, amelyben a zsidó kultúra közös tanul­mányozását a zsidó élet mélyebb megértését … Tovább »

Számvetés

A Zsidó Kártérítési Világszerve­zet (WJRO), zsidó szerveze­tek nemzetközi koalíciója 1992-ben jött létre, hogy visszaszerezze a posztkommunista or­szágok hatóságaitól a zsidóság egykor elrabolt, majd később államosított kö­zösségi tulajdonát. A szervezet két … Tovább »

Budapest -Nyizsnij Novgorod

 A volgai város hajdani fényes vásárainak felélesztésére tavaly egész éves ünnepségeket rendeztek. Ősszel kiállítottak Moszkvából érkezett festménye­ket, szobrokat, s azok között fedeztek fel magyar művészet- történészek tizenöt, Budapestről … Tovább »

Az alábbiakban az Izraelben megjelenő Jerusalem Report és a New York-i zsidó hetilap, a Forward egy-egy cikkét közöljük rövidített formában. Mindkét írás arra a megdöbbentő kérdésre keresi a választ, hogy miként kerülhetett Peter Sichrovsky, a jó nevű, zsidóságát mindig is vállaló … Tovább »

Ezt a feladatkört 1995-ben hozta létre a lengyel kormány, tudatára ébredve, milyen hátrányokkal jár számára nemzetközi téren a két nép viszonyában fennálló és számos forrásból táplálkozó feszültség.

E gócok közül néhány: az auschwitzi karmelita kolostor és az ennek … Tovább »

Adolf Hitler egyik legnagyobb szenvedélye a műkincsek gyűjté­se volt. A hajdani festő rögeszmésen törekedett arra, hogy mű­tárgyakat szerezzen saját maga és a Harmadik Birodalom szá­mára. Személyesen irányította a németek nagyméretű műkincsrablási hadműveletét. A töméntelen … Tovább »

Az Anna Frank iskola építési tervének pályáztatása

Nagyon sokan vettük örömmel a hírt, hogy a kormány az 1950-ben államosí­tott Zsidó Gimnázium épületének kár­pótlásaként egymilliárd-ötszázhuszonhétmillió forintot juttat a hitközségnek. Ebből az összegből már telhet … Tovább »

Novák Attila itt következő írásának előzményei szeptem­beri számunkig nyúlnak vissza. Kartal Zsuzsa ott megje­lent kisebbségvédő írását (Vizsga) bírálta szerzőnk a Szombat októberi számában egy olvasói levél formájá­ban (Pótvizsga). Szalai Pál felháborodott reakciója … Tovább »

Apám imakönyvét másoltam

 Ország Lili augusztusban lett volna 70 éves. Ungváron született, zsidó nagypolgári családban. Apja vallási mű­veltségéről ugyanolyan híres volt, mint arról, hogy kiválóan értett a szőlészethez, borászathoz. Ország Lili első raj­zait a nagyanyjához … Tovább »

A politikai drámától a musicalig

Az alapszituáció, vagy inkább, drámáról lévén szó, marad­junk a konfliktus fogalmánál, valóban heroikus, művészi megfogalmazásra tökéletes alapanyag. A különböző országokból érkező zsidó­ságnak egységes nemzetté kell válnia, ami a … Tovább »

Az ortodoxia is bejelentette igényét

Lapunk szeptemberi számában jelent meg a Miniszterelnöki Hivatalból kapott információ az 1948-ban és a rákövetkező években államosított egyházi ingatlanok részbeni visszaszolgáltatásáról. Egyebek között beszámoltunk arról, hogy az interjú … Tovább »

„A legtöbben más pénzéből akarják az apjuk sírját fenntartani”

Mostantól kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), … Tovább »

Már 1947 óta működnie kellene a Zsidó Helyreállítási Alapnak, amelynek felállítására a párizsi békeszerződés is kötelezte Magyarországot.

Mi a tartalma, miért a késlekedés, hogyan fogadták a kormány előterjesztését a képviselők, mindez kiderült az Országgyűlés 1996. … Tovább »

(II. rész)

A zsidó kultúraszeretet növe­kedésével kissé összefügg az új stílusnak, a „kivonu­lásinak egy alig elemzett vetülete. A bécsi, de kissé a budapesti szecesszió is igen sok szállal a zsidók­hoz kapcsolódik, nálunk a szecesszió nem is lett igazán államilag elismert … Tovább »

Londoni reformzsidók

A londoni Leo Baeck College, a reformzsidóság európai fellegvára minden nyáron megrendezi hagyományos tanulmányi hetét, melyre e sorok írójának a Szim Salom magyarországi reform-zsidó közösség jóvoltából volt módja eljutni. Ebben az esztendőben a Messiás … Tovább »

Figyelembe véve a nyári szünetet (la­punk legközelebb szeptemberben je­lenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokott­nál, melyek egy része nagyobb elmé­lyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »

1.

Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terí­tékre a reprezentá­ció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bi­zonyos életformához … Tovább »

Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadu­lás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.

Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »

A 20. század egészén át embe­rek millióit rekesztették ki szülőföldjükről, politikai, intellektuális, szociális vagy gaz­dasági okból kivándorlásra kényszerítet­ték. A művész számára a hazája kultúrá­jából való kizárás nemcsak gyötrelmes folyamat, amely elrabolja … Tovább »