Késlekedik az államosított ingatlanok visszaadása
Az ortodoxia is bejelentette igényét
Lapunk szeptemberi számában jelent meg a Miniszterelnöki Hivatalból kapott információ az 1948-ban és a rákövetkező években államosított egyházi ingatlanok részbeni visszaszolgáltatásáról. Egyebek között beszámoltunk arról, hogy az interjú elkészültéig a hitközségek hetven ingatlant természetben igényeltek vissza, hatvannégyért pedig pénzbeli megváltást kérnek, összegét 14 milliárd 626 millió forintban állapították meg. A legfrissebb hírekért ismét felkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt, ahol dr. Fedor Tibor főosztályvezetővel és Kovács Andrea előadóval beszélgettünk.
Megtörtént a végső megállapodás az elmúlt negyedévben?
F. T.: Sajnos nem! Az összes egyházzal még mindig 3588 ingatlan ügyét kell rendeznünk. Augusztus óta törvényességi felülvizsgálat alapján csökkentettük az igényelt ingatlanok számát. A költségvetés gondjaira tekintettel a Pénzügyminisztérium illetékesei okkal ragaszkodnak ahhoz, hogy csak a törvény hatálya alá eső ingatlanokat szólaltassuk vissza…
K. A.: Tehát azokat, amelyek a kisajátításkor a hitéletet, az oktatást, a nevelést, az ifjúságvédelmet, továbbá kulturális, egészségügyi és szociális célokat szolgáltak, és hasonlót fognak a jövőben is ellátni.
Befolyásolta a kontroll a hitközségek igényét is?
K. A.: Öttel csökkentette. További lényeges változás, hogy most már nyolcvannyolc ingatlan pénzbeli megváltását kérik, míg korábban csak hatvannégyért kívántak forintot, a természetben visszaigényeltek száma pedig negyvenegyre fogyatkozott.
Hogyan történik az értékbecslés? A tárgyaló felek alkudoznak?
F. T.: Igen! Az egyházak előterjesztik igényeiket, saját becslésük vagy önkormányzati felmérések alapján majd mi ellenőrizzük az igények jogosultságát, majd az egyeztető bizottsági tárgyalások során vizsgálják meg az illetékesek az ingatlant, és ha sikertelen közöttük a megegyezés, akkor külső szakértőt is bevonhatnak az érték megállapításába.
K. A.: Előfordult, hogy egyes hitközségek meg sem nézték az ingatlant, anélkül mondták ki az árát…
Amikor negyedéve itt jártam, úgy tűnt számomra, hogy lépésnyire a megállapodás, rövidesen a kormány, majd a parlament elé kerül, most viszont mindez távolabbinak látszik. Mi várható?
F. T.: Szakmailag indokolt lenne az egyeztetőbizottságokat a jövő év elejére összehívni, mert erre 1995 ősze óta nem került sor. Ideje, hogy véglegesítsük a visszakerülő épületek listaiját, azt terjesszük közösen a Pénzügyminisztériummal a kormány elé, az pedig javasolja a parlamentnek napirendre tűzését. Az Országgyűlés mondja majd ki, hogy a költségvetés évente mekkora összeget folyósít a visszaszolgáltatáshoz. Nem csupán a pénzes megváltáshoz kell a forint, hanem a természetbenihez is, például egy ház jelenlegi lakásbérlőinek elhelyezéséhez. A Mazsihiszt és a BZSH-t 8 milliárd 834 millió forint illetné meg 5,5 milliárdot az ingatlanok felszabadítására, tehát az átadás feltételeinek megteremtésére kellene fordítani.
Itt kérdezem meg, amit a múltkor elmulasztottam: hogyan ellensúlyozzák az inflációt? Mert ki tudja, mit érnek a mai milliók tizenöt év múlva?
F. T.: Ezt is az elkövetkező egyeztetéseken öleljük meg.
Tehát lehet, hogy évekig nem látnak még pénzt az egyházak?
K. A.: Szó sincs róla! Közülük a hitközségek 1992 óta egymaguk már 516 millió forintot kaptak.
F. T.: Közismert, hogy ez év márciusában már az új iskola felépítésére utaltunk ki 225 millió forintot, 1997 márciusában, tehát négy hónap múlva ismét kapnak 195 millió forintot! A megállapodástól függetlenül pedig további 550 milliót utalunk ki számukra ingatlanok megváltásaként a korábbi kormánydöntések alapján 1997-2000 között. Öt éve tartanak a tárgyalások az egyházakkal, ezért váratlanul ért bennünket, hogy a Budapesti Autonóm Ortodox Hitközség ez év elején váratlanul beadta igényét több tucat ingatlanra. Az pedig külön zavart okoz, hogy olyanokat is igényelnek, amelyek a BZSH tulajdonában vannak, illetve amelyekről a BZSH már évekkel ezelőtt megegyezett az önkormányzatokkal.
Kaphatnék ez utóbbira példát?
K. A.: A BZSH már 1993 januárjában kérte a IX. kerületi Bokréta utca 17. alatti tizennyolcmilliót érő telek felét.
Ingatlant kapott vagy pénzt?
F. T.: Kormányzati döntés nem született, ezért ezt a ferencvárosi önkormányzat és a BZSH megállapodása döntötte el.
*
Fel akartuk keresni a Budapesti Autonóm Ortodox Hitközséget is a Miniszterelnöki Hivatalban elhangzottakkal kapcsolatban, azonban Fixler Hermann elnök úr csak telefonon állt rendelkezésünkre. A következőket mondta: Azért az idén nyújtották be igényeiket, mert csupán tavaly lettek önállóak, váltak ki a Budapesti Zsidó Hitközségből. Azt nem tudják, hogy a BZSH az ortodoxiának járó ingatlanok közül melyeket kért vissza, mert erről őket „a Síp utca” nem informálta.
Rövidesen összeállítják a teljes listát, eljuttatják a hiánypótlásokkal együtt a Miniszterelnöki Hivatalba, és annak másolatát szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátják – ígérte az ortodox hitközség elnöke.
Címkék:1996-11