A magyar média a szokott formáját hozza, amikor kitör a fegyveres konfliktus a Közel-Keleten. Sajtónk egy része a rendszerváltás előttről ismerős “anticionista ENSZ-mantrát” hajtogatja (sokoldalú béketárgyalásokat követő igazságos rendezést, minden érdekelt fél bevonásával, nemzetközi garanciákra alapuló békeszerződést, önálló palesztin államot).

Izrael egy demokratikus állam, természetesen vannak ellenző hangok is. Két részre osztanám őket. Mivel háború idején a népek egységbe kovácsolódnak a közös külső ellenség ellen, főként periférikus társadalmi csoportok szállnak szembe a főárammal. Egyrészt az izraeli társadalomnak sajnos a peremén élő arab fiatalok tüntettek Kelet-Jeruzsálemben és Názáret környékén, másrészt a nagyon másként gondolkodó ultrabaloldaliak, főleg egyetemisták, egy szűk értelmiségi réteg.  

A honi zsidó közélet diszkriminatív struktúrája mára már közismert. Nagy Ákos cikke (Érik vagy rothad a flódni?, 2008. december 18.) a magyar állam által 1950 óta generált diszkriminatív helyzet és a Mazsihisz mellett hitközségünket, az EMIH-et is kritikával illeti.

A Medián egy tavalyelőtti – és egy politikai kutatásnál mennyivel érdekesebb – felmérése szerint a magyar lakosság csaknem egyötödének van valamiféle matrica a gépjárművén.
 

Sajtószemle napról-napra
2009. január 10.
Izrael- és palesztinbarát tüntetők véres összecsapása Oslóban
Hírszerző
Az ellentüntetők Molotov-koktélokkal, kövekkel és tojásokkal dobálták a zsidó állam támogatóit, izraeli zászlókat égettek. A helyi média szerint a nyolcvanas évek óta nem volt ilyen súlyos incidens a norvég fővárosban. Több tízezres, százezres tüntetések, tiltakozó akciók követték egymást az arab világban is.

Furcsa, sajátos kettősség jellemzi a közel-keleti konfliktus, szűkebben: a palesztin-izraeli háború magyarországi tudati “lecsapódását”.
 

„A Gázai övezet elleni támadás elsődleges célja, hogy Izrael rábírja a Hamászt a rakétatámadások és a fegyverkezés beszüntetésre. De Izrael egyúttal arra is törekszik, hogy lemossa a libanoni Hezbollah elleni 2006-os fiaskó emlékét, és elrettentse ellenségeit” – írja a The New York Times. A lap szerint Izraelnek több oka is van a rendkívül kemény fellépésre. 

Úgy másfél évvel ezelőtt felhagytam itt a blogolással; a neokon (vagy mi a szösz) urak véleményeit cigányügyben s rajongásukat az olyan ribancok iránt, mint Ann Coulter (vagy Ayn Rand) már nem találtam mulattatónak.
 

A szerzőt regény- és esszéírói ténykedésének közös kérdéseiről és eltérő kérdésirányairól faggatnánk következő rendezvényünkön. 

Szerintem igen, bár ez nem a hagyományos antiszemitizmus. Az előző poszt vitáihoz szeretnék hozzátenni egy-két dolgot. Mit is képvisel Aczél? Nézzük meg Szántó T. Gábor egy írását:
 

Avihu Ben-Nun tartalékos tábornok 34 évig szolgált az izraeli légierőben, több évig annak főparancsnokaként. Többek közt irányítása alatt bombázták le a 80-as évek elején az épülő iraki atomlétesítményt, szállították az etióp zsidókat Izraelbe, a Salamon hadművelet keretében. Nyugdíjazása után a General Motors izraeli érdekeltségeinek vezetője lett. A gázai háború hátteréről kérdezte a hvg.hu jeruzsálemi tudósítója.

Megvan az év második hamis holokauszt-memoárja. Herman Rosenblat a regényében azt állította, hogy a feleségét Buchenwaldban ismerte meg még tizenévesen, de valójában egy New-York-i vakrandin találkoztak először.
 

Az Örkény István Színház színész-igazgatójával beszélgettünk.

Milyen szereppel indult a pályája, és melyik volt a kedvenc szerepe?

Pályám Rómeóval indult, huszonkét éves koromban, a Nemzeti Színházban játszottam. A másik kérdésre különben bajos válaszolni, … Tovább »

Jelen írásunk az első Szlovák Köztársaság legsötétebb aktusaival, a zsidótörvényekkel foglalkozik is foglalkozik, továbbá a szlovákiai zsidók sorsával. Azonban el szeretnénk osztani azt a tévedést, amit gyakran leírnak ma Magyarországon: Szlovákia nem pénzért adta el a náciknak a zsidókat megsemmisítésre, hanem egy államközi egyezmény szerint telepítették ki őket, ennek ellenére a szlovák vezetők felelőssége egyáltalán nem kisebb.

Budaházyék csak akartak tüntetni, mert a rendőrség vasökle lecsapott, és könyörtelenül megvédte a Dohány utcai zsinagóga közlekedési rendjét a kb. háromtucatnyi potenciális érdeklődőtől.

A Századvég Kiadó gondozásában 2008 végén megjelent Amerikai neokonzervativizmus – Egy kisiklott ellenforradalom című könyvem egyik legfontosabb fejezetéből olvasható az alábbi részlet, amely több alfejezet bekezdését is tartalmazza.
 

Aaron Zeitlin 1899-ben Uvarovoban, Oroszországban született, Hillel Zeitlin, ismert vallásos jiddis író fiaként. Kora gyermekkorában kezdett írni, és tizenöt évesen publikálta első versét. A két világháború között Varsóban sok műfajban alkotott jiddisül és héberül: verseket, elbeszéléseket, drámákat, esszéket egyaránt, és szerkesztett számos fontos irodalmi kiadványt, köztük a Globus c. jiddis újságot (1932-34) és a Hatekufa című héber folyóiratot.

Antall József halálának tizenötödik évfordulóján három, a miniszterelnökké választását megelőző időszakból származó beszédéből idézünk részleteket, valamint a kormányalakítási megbízás átvétele és az eskütétel utáni beszédével emlékezünk. 

 Az állítás, hogy Esterházy a zsidóság deportálásra vonatkozó 15/42-es számú törvény elutasítását „megelőzően minden előző zsidóellenes törvényt megszavazott” nem fedi a valóságot. Hibás az állítás kiindulópontja is, miszerint a szlovák parlament lett volna a zsidóellenes … Tovább »

“Auschwitzban lettem zsidó” – mondja a 83 éves túlélő az egykori halálgyár kapujában a Nizzából érkezett kamaszoknak. Alkarját mutatja, rajta két tetoválás: belül 193189, kívül B9664. A megsemmisítő tábor minden szokását aprólékosan ismerő idegenvezető sem érti, miért kapott dupla azonosítószámot a volt fogoly.