Heti Midrás: Koráh

Írta: Szombat - Rovat: Hagyomány

Koráh neve (Károli fordításában: Kóré) súlyos viszályt jelöl, közte és Mózes között. A bukott lázadókat és vezetőjüket élve elnyelte a föld: „És megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé őket és Kórét, meghalván az a gyülekezet, mivelhogy megemészte a tűz kétszáz és ötven férfiút, akik intő például lőnek. Kóré fiai pedig nem halának meg” (4Mózes 26, 10-11). Koráh, Lévi törzsének leszármazottja, akárcsak Mózes.
 

 

A fejezet nyitó sora így hangzik: „Koráh, Jichár fia, Kehát fia, Lévi fia fogta…”. Mit fogott?  Hiányzik a mondatból a tárgy. A lázadó Koráh „fogta magát” és kivált Izrael gyülekezetéből, mert ellenezte Áron főpapi kinevezését. Onkelosz így fordítja arámira: Koráh kivált, elkülönült.

„És Koráh, Jichár fia, Kehát fia, Lévi fia…”. Az Írás erről ezt mondja: „a felingerelt atyafiú [erősb] az erős városnál, és [az ilyen] versengés olyan, mint a vár zárja” (Példabeszédek 18, 19). „A felingerelt atyafiú” Koráh, aki nem ért egyet Mózessel és fellázadván elveszti a becsületét. A „felingerelt” (héb.: „nifsá”), úgy is érthető, hogy „a lázadó”, mint: „Moáv királya ellenem lázadt”, (2Királyok 3, 7), vagy az, aki elpártol: „akkor pártolt el Livna, abban az időben.”, (2Királyok 8, 22). 

A viszály olyan, mint a vár zárja. (Ez) a viszály kiközösíti őt, elválasztja, mint a vár zárja, mikor az Istennek és Mózesnek ellentmond.

A Heti Midrás teljes szövege ide kattintva olvasható el

Címkék:Heti Midrás

[popup][/popup]