Összesen 260 találat (201 - 220) : Sándor Anita.
Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.
Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »
A legtöbb kilében mindenki csak a markát tartja
Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor (Sz. … Tovább »
A karizmatikus vezetők hiányoznak a magyar zsidóságból
Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor … Tovább »
A Muszoe közgyűléséről szóló novemberi tudósítást szeretném kiegészíteni egy-két ténnyel, és kérem Önt, folyóiratában az alábbiakat közölni szíveskedjék:
Habár az egyesület nevében nem szerepel, a Műszóé nemcsak az 1939-1945 között volt munkaszolgálatosok szervezete, … Tovább »
Dr. Laszlo Petrovics-Ofner: Gyökere a trauma és a félelem
Erdős Ferenc: A bal se jó
Gadó György: Nem csak egy könyvről van szó
Báron György: Szól a kakas már…
A Század Nagy Fotográfusa
A magyar-zsidó képzőművészet létformái
Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, … Tovább »
A jeles tudósra egy előadásának szövegével emlékszünk, amely 1992-ben hangzott el a Múlt és Jövő folyóirat egyik rendezvényén.
1919-ben, a kommunizmus bukása után a Múlt és Jövőt, mint havi folyóiratot, a kormány megszüntette. Azonban valami különös okból – amit ma nem … Tovább »
Figyelembe véve a nyári szünetet (lapunk legközelebb szeptemberben jelenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokottnál, melyek egy része nagyobb elmélyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »
Scheiber Sándor könyve
(Scheiber Sándor könyve, Válogatott beszédek. Múlt és Jövő Könyvkiadó, 428 oldal, ár nélkül)
Scheiber Sándor nemcsak a tudomány terén alkotott nagyot és maradandót, hanem komolyan és felelősségteljesen töltötte be a rabbi nemes hivatását. … Tovább »
Lasik figyelmeztetése ellenére
Mottó:
„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemelte? Próbálják csak meg önök ezt a kérdést megfejteni! (…) Lasik (…) már régen elfeledte a tanító botját s … Tovább »
Egy előadásról szóló beszámoló elé nem szokás megjegyzést írni. Ezt megtenni mégis szükségesnek vélte a tudósító, miután ismét arról hallott, hogy elsősorban a Szentszék milyen erőfeszítéseket tesz a zsidóságot sértő dogmák megváltoztatására .
Évszázadokon át a zsidógyűlölet … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) képviselőtestületi ülése 1995. december 14-én
Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató üdvözölte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyűlés szavazóképes (a 80 küldöttből 47 volt jelen), némi nehezteléssel a hangjában észrevételezte, … Tovább »
A bratislavai hitközséget nem jelzi tábla, az idegen akkor is könnyen elsétál a Kecske utcai, alacsony ház előtt, ha észreveszi a kaputelefon apró obec, kuchyna és klub feliratait. A konyhához le kell menni a volt óvoda udvarára. Az ebédlő ajtaját fél tizenkettőkor nyitják ki, … Tovább »
Hazai és nemzetközi zsidó szervezetek ismét tárgyalnak e hónapban a kormánnyal a II. világháborút Magyarországgal lezáró, a győztes nagyhatalmakkal kötött Párizsi Békeszerződés 27. cikkelyéről, amely a többi között az elpusztított zsidók örökös nélkül maradt vagyonáról … Tovább »
„Fejezetek az oroszországi zsidóság történetéből” címmel dokumentumgyűjtemény jelenik meg a közeljövőben. Az összeállítás kutatói és fordítói munkáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán Krausz Tamás professzor vezetésével végezték el. A kötet fenti című fejezetéből … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) 1995. évi tisztújító képviselő-testületi üléséről
Előzmények
A KÖZGYŰLÉS TÉTJE JELENTŐS VOLT, miután a vallásos zsidóság 90 százalékát képviselő budapesti szervezet élén elnökcsere volt esedékes, a kilencvenedik … Tovább »
Amikor feltesszük a kérdést: mi a zsidó irodalom, valójában nem arra kérdezünk rá, hogy ki a zsidó, mi a zsidó és miért zsidó?
(Mi az a zsidó irodalom? A kötet Hana Wirth-Nesher előszavával jelent meg a Jewish Publication Society kiadásában. 280 oldal. Ára 43,95 USD keménykötésben … Tovább »
A PIDJON HOBEN: az első- szülött fiú kiváltása. A Tórában leírt micve lényege, hogy a lényegében kohénnak számító gyermeket (a papi nemzetség feladatait korábban az elsőszülött fiúk látták el) harmincnapos korában, amikor túljut élete egyik legkiszolgáltatottabb, legveszélyeztetettebb … Tovább »