Összesen 293 találat (201 - 220) : Sándor Anita.
A Mazsihiszé a Rumbach
Sokéves huzavona után visszakerül a Budapesti Zsidó Hitközség tulajdonába a Rumbach utcai zsinagóga, amelyet 1984-ben hárommillió forintért adott el az akkori hitközségi vezetés.
(A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének akkori főtitkára Seifert … Tovább »
LAJTAI LANGER PÉTER
Meggyőződés és kétség
Lajtai Langer Péter költő, fotóművész és galériás. 1949-ben született Budapesten. Az ELTE Jogi Karán és a Rabbiképzőben végzett tanulmányokat. A magyarországi alternatív színházkultúra megteremtőjének számító Halász-csoport … Tovább »
MICVÁKRÓL, NŐKRŐL, ASSZIMILÁCIÓRÓL
Zsidó-zsidó párbeszéd
Március 28-án – a Marom ifjúsági egyesület kezdeményezésére – első ízben ültek le egymással eszmét cserélni a magyarországi zsidó vallási irányzatok képviselői.
Több mint kétszáz fős közönség élénk … Tovább »
1926-ban, hetvenedik születésnapja kapcsán Sigmund Freud – jellemző iróniával – a következőt írta Marie Bonaparténak, barátjának és tanítványának:
„A bécsi zsidó társaságok és a Jeruzsálemi Egyetem (melynek igazgatósági tagja vagyok) – egyszóval maga a zsidóság … Tovább »
Házi feladat holokauszt?
Egy év 365 nap, azaz 8760 óra. A holokausztról való megemlékezésre (azaz a holokauszt-emléknapra) az általam megkeresett gimnáziumok többsége ebből a terjedelmes időtartamból átlagosan egy tanórát (45 perc), vagy még annyit se szán. Vannak, akiknek ez a … Tovább »
Síp utcai csaták II.
A Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége legutóbbi képviselő-testületi ülésén Olti Ferenc Mazsihisz-alelnök lemondásra szólította fel Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatót. Januári számunkban tudósítottunk … Tovább »
„Sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok”
Mezei Andrással beszélget Várnai Pál
Mezei András költő, prózaíró, folyóirat-szerkesztő, egyesületek és társaságok megteremtője, közéleti személyiség.
– 1966-ban jelent meg regényed, a Csodatévő. Beszédes cím, hiszen a holocaust … Tovább »
Papp Kornélia
Német-zsidó együttélés a holocaust után
Németországban is hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürnbergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. … Tovább »
Martonyi János
„Morális felelősségünk nemcsak az emlékezés, de a szolidaritás is”
Shalom! Béke!
Shalom! – üdvözölhetnénk-e illőbb köszöntéssel egymást most, a budapesti gettó felszabadulásáról történő megemlékezésen, mint a sok évezredes bibliai köszöntéssel … Tovább »
A Holokauszt-tagadás társadalmi-történelmi háttere az arab országokban
„Hatmillió zsidó áldozat? Ugyan már, ennél sokkal kevesebben voltak. Vessünk már végre véget ennek a tündérmesének, amely csak arra jó, hogy Izrael maga mellé állíthassa a nemzetközi közvéleményt”.
(La … Tovább »
Esztertáska
A szülés után e hónapban a házasság és a válás témája hullik ki Eszter táskájából – természetesen ezúttal is a nő szemszögéből láttatva. A válásról vendégünkkel, az Izraelben élő, amerikai származású jogásznővel, Sharon Shenhavval beszélgettünk. … Tovább »
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »
Esztertáska
Eszter hamarosan bevonul Ahasveros palotájába. Csendben, származásának jeleit félretéve, Vástit, az öntudatos királynét – saját példaképét – gyászolva s történetén felbőszülve, hogy hamarosan saját népéért emeljen majd szót.
Vástit, aki nem vetette le ruháit, … Tovább »
Prés alatt
„Izrael mellett több és bátor kiállást akarunk”
Az itt közölt jelentések ugyanabból a „Jubilálók” fedőnevű, négy dossziét tartalmazó vizsgálati anyagból származnak, mint a tavaly novemberi számunkban közölt szemelvények. A különböző utalások még legalább … Tovább »
Zsidó Kultúra Napja – a Zsidó Kulturális Fesztivál után
Ez év szeptemberében – régi hagyományainak szellemében – ismét megrendezte a Zsidó Kultúra Napját a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület. A rendezvénynek ezúttal a Lauder iskola tágas aulája adott otthont, ahol kényelmesen … Tovább »
Hetényi Zsuzsa
Az orosz-zsidó irodalom történetéről*
Az orosz-zsidó irodalom terminus első szava nem csupán földrajzi megjelölés vagy nyelvi meghatározás. A kötőjel azt fejezi ki, hogy az orosz-zsidó irodalom határjelenség, olyan kettős kötődésű művek együttese, amelyek … Tovább »
Prés alatt
Az alábbi (némi rövidítéssel közölt) jelentések a Hatnapos Háború utáni évekből valók, amikor a magyar kormány szovjet utasításra megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel, és így szertefoszlott a magyarországi zsidóság azon reménye, hogy a hatvanas … Tovább »
A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 2000. első félévi pályázatának díjazottjai
Pályázó
Pályázat
megítélt összeg
710.
ALMAZSI – Nagy Ákos
A zsidó ifjúsági szervezetek közös nomád tábora
600,000
626.
ALMAZSI és Hasomer … Tovább »
Zsidó sorsok magyar színpadon
Konferencia-összefoglaló
1999. december 4-5-én rendezte meg szerkesztőségünk a Zsidó sorsok magyar színpadon című konferenciát. Tizenöt előadást hallgatott meg a rendkívül heterogén közönség: a publikum soraiban újságírók és színházi szakemberek … Tovább »
A Szövetség Fiai Magyarországon
A B’nai B’rith budapesti páholyának elmúlt tíz éve
I.
A B’nai B’ríth (héber nyelven: a Szövetség Fiai) ma az egyik legbefolyásosabb nemzetközi zsidó szervezet. Az ős-B’nai B’rith 1843-ban alakult az Egyesült Államokban. Tizenkét New York-i … Tovább »