Összesen 260 találat (161 - 180) : Sándor Anita.
2007.09.10. “…A köztársasági elnök meghallja azok hangját, akik valóban félnek. Elismerem, és védelmembe veszem azok félelmét, akik célpontjai és elszenvedői voltak a faji megkülönböztetésnek és üldözésnek, akiket halálra szántak, kitaszítottak a nemzetből és elhurcoltak … Tovább »
2007. július / N. Sándor László Kitűnő könyv készült el a napokban a Szombat kiadónál Új antiszemitizmus címen. A témáról tartott korábbi tudományos tanácskozás alapján szerkesztett tanulmánygyűjteményt Gadó János, Novák Attila és Szántó T. Gábor állította össze. … Tovább »
Április 15-én a Budapesti Zsidó Hitközség közgyűlésén újraválasztották elnöknek Streit Sándort, és ügyvezető igazgatónak Zoltai Gusztávot. Nem választották meg Mazsihisz-küldöttnek Breuer Pétert, Tordai Pétert és Heisler Andrást, s az első kettő a BZSH Elöljáróságába sem … Tovább »
A hitközségi apparátus, illetve az azt teljhatalommal irányító Zoltai Gusztáv, korábban adott a demokrácia látszatára – most nem ezt tette. Korábban a bukott Mazsihisz-elnökök alelnöki sarzsit kaptak, amely ugyan semmiféle politikai hatalommal nem járt, de Zoltai ezzel mutatta ki: nem akar leszámolást.
„A Rajk-temetés óta felbolydult állapotban volt az ország”
Kende Péterrel beszélget Várnai Pál
Ön feltehetően a zsidóüldözés élményeinek hatására lépett be 1945-ben a Magyar Kommunista Pártba. Később erről azt mondta, „rejtelmes”, hogy miért tette. Igen fiatalon … Tovább »
Helyes irányba terelve
Egy titkosrendőri akció dokumentumai
Az elmúlt négy év során Kovács András szociológus, történész és munkatársai szisztematikus kutatásokat folytattak a pártállami intézmények levéltáraiban, amelyek célja a „zsidó ügyek”-ben keletkezett dokumentumok … Tovább »
A szó primátusa
Tábor Ádámmal beszélget Csáki Márton
Tábor Ádám 1947-ben született. Költő, esszéíró, kritikus, eddig öt kötete jelent meg. Édesapja Tábor Béla (1907-1992), a legjelentősebb magyar dialogikus gondolkodó (A zsidóság két útja, valamint a Szabó Lajossal … Tovább »
A Mazsihiszé a Rumbach
Sokéves huzavona után visszakerül a Budapesti Zsidó Hitközség tulajdonába a Rumbach utcai zsinagóga, amelyet 1984-ben hárommillió forintért adott el az akkori hitközségi vezetés.
(A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének akkori főtitkára Seifert … Tovább »
LAJTAI LANGER PÉTER
Meggyőződés és kétség
Lajtai Langer Péter költő, fotóművész és galériás. 1949-ben született Budapesten. Az ELTE Jogi Karán és a Rabbiképzőben végzett tanulmányokat. A magyarországi alternatív színházkultúra megteremtőjének számító Halász-csoport … Tovább »
MICVÁKRÓL, NŐKRŐL, ASSZIMILÁCIÓRÓL
Zsidó-zsidó párbeszéd
Március 28-án – a Marom ifjúsági egyesület kezdeményezésére – első ízben ültek le egymással eszmét cserélni a magyarországi zsidó vallási irányzatok képviselői.
Több mint kétszáz fős közönség élénk … Tovább »
1926-ban, hetvenedik születésnapja kapcsán Sigmund Freud – jellemző iróniával – a következőt írta Marie Bonaparténak, barátjának és tanítványának:
„A bécsi zsidó társaságok és a Jeruzsálemi Egyetem (melynek igazgatósági tagja vagyok) – egyszóval maga a zsidóság … Tovább »
Házi feladat holokauszt?
Egy év 365 nap, azaz 8760 óra. A holokausztról való megemlékezésre (azaz a holokauszt-emléknapra) az általam megkeresett gimnáziumok többsége ebből a terjedelmes időtartamból átlagosan egy tanórát (45 perc), vagy még annyit se szán. Vannak, akiknek ez a … Tovább »
Síp utcai csaták II.
A Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége legutóbbi képviselő-testületi ülésén Olti Ferenc Mazsihisz-alelnök lemondásra szólította fel Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgatót. Januári számunkban tudósítottunk … Tovább »
„Sohasem rejtettem el, hogy zsidó vagyok”
Mezei Andrással beszélget Várnai Pál
Mezei András költő, prózaíró, folyóirat-szerkesztő, egyesületek és társaságok megteremtője, közéleti személyiség.
– 1966-ban jelent meg regényed, a Csodatévő. Beszédes cím, hiszen a holocaust … Tovább »
Papp Kornélia
Német-zsidó együttélés a holocaust után
Németországban is hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürnbergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. … Tovább »
Martonyi János
„Morális felelősségünk nemcsak az emlékezés, de a szolidaritás is”
Shalom! Béke!
Shalom! – üdvözölhetnénk-e illőbb köszöntéssel egymást most, a budapesti gettó felszabadulásáról történő megemlékezésen, mint a sok évezredes bibliai köszöntéssel … Tovább »
A Holokauszt-tagadás társadalmi-történelmi háttere az arab országokban
„Hatmillió zsidó áldozat? Ugyan már, ennél sokkal kevesebben voltak. Vessünk már végre véget ennek a tündérmesének, amely csak arra jó, hogy Izrael maga mellé állíthassa a nemzetközi közvéleményt”.
(La … Tovább »
Esztertáska
A szülés után e hónapban a házasság és a válás témája hullik ki Eszter táskájából – természetesen ezúttal is a nő szemszögéből láttatva. A válásról vendégünkkel, az Izraelben élő, amerikai származású jogásznővel, Sharon Shenhavval beszélgettünk. … Tovább »
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »
Esztertáska
Eszter hamarosan bevonul Ahasveros palotájába. Csendben, származásának jeleit félretéve, Vástit, az öntudatos királynét – saját példaképét – gyászolva s történetén felbőszülve, hogy hamarosan saját népéért emeljen majd szót.
Vástit, aki nem vetette le ruháit, … Tovább »