Összesen 567 találat (441 - 460) : Ram Oren.
Izrael állam születése és a szovjet zsidók
A Kremlnek a zsidó állam létrehozása érdekében 1947-1948 folyamán az ENSZ-ben és a nemzetközi sajtóban folytatott látványos diplomáciai hadjárata, amely a magyar zsidóság körében máig hatóan kedvező visszhangra talált, … Tovább »
Papp Kornélia
Német-zsidó együttélés a holocaust után
Németországban is hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürnbergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. … Tovább »
A cionista nagypolitika hajnala*
II. rész – Herzl Konstantinápolyban
1896 júniusában Herzl Konstantinápolyba indult, és közben megállt Budapesten. 1895-től gyakran fordult meg szülővárosában, hiszen Törökország felé a magyar fővároson keresztül vezetett az útja. Heltai … Tovább »
Könyvhétre jelenik meg Kertész Péter A Komlós című könyve az Ulpius Kiadó gondozásában. Ebben kortársai emlékeznek Komlós Jánosra. A tabló meglehetősen színes, az emlékezet többféleképpen működik. így aztán Komlós, hol „kövérkés úr”, hol „szép szál férfiú”, … Tovább »
Piotr Szewc (1961) a kortárs lengyel irodalom egyik legkiemelkedőbb képviselője. Első, nagy visszhangot keltett kisregényét hat nyelvre fordították le (magyarul 1994-ben jelent meg Pusztulás címmel a JAK Világirodalmi Sorozatban, Pálfalvi Lajos fordításában). Második kisregénye, … Tovább »
Esztertáska
A Szombat 2001. szeptemberi számában az Esztertáska könyvismertetést közölt Polgár Lea, Álmatlanság című regényéről. Az elsőkönyves szerzővel készített interjút adjuk most közre. A beszélgetés részünkről egyben tréning is volt, összehívni készülünk … Tovább »
Települések kereszttűzben
A Területek (héberül: „Stachim”), azaz Gáza és Ciszjordánia az a két földterület, melyet Izrael az 1967-es, ún. „hatnapos” háború alatt foglalt el; azelőtt Egyiptomhoz (Gáza) és Jordániához (Ciszjordánia) tartozott. Bár a Jordánon túli … Tovább »
Prés alatt
„Illegális működése állandó veszélyforrás a közbiztonságra”
Az alábbi dokumentumok olvasói egy nagyobb szabású ügy egyik ágát ismerhetik meg. 1967 szeptemberében, miután a szovjet blokk országai hivatalosan is kiátkozták a Hatnapos Háborúban győzni merészelő … Tovább »
Meglehetősen nehéz helyzetbe Kerültem, saját választásom alapján, ugyanis egy megfoghatatlan fogalomról próbálok beszélni egy olyan színházi jelenség kapcsán, amely kezdetétől fogva definiálhatatlan: Halász Péter színházáról szeretnék szólni, illetve ennek kapcsán arról, … Tovább »
Az intifáda egy éve
A New York-i merénylet mindennél világosabban megmutatta, hogy a világ, amiről a Szovjetunió összeomlása után azt hittük, egypólusúvá vált, változatlanul kétpólusú. A diadalmas nyugati világ a maga agresszíven terjeszkedő fogyasztói társadalmával … Tovább »
Szántó T. Gábor
Forró kávé, pirítós
Benedek az íróasztal mögött ült. Friedmann vele szemközt, a szoba közepén állt. Az őrnagy az asztal elé helyezett székre mutatott, közben az arcát vizslatta. Az őrizetes bátortalanul lépett közelebb.
Csak tessék, üljön … Tovább »
Poós Zoltán Az álom ár-apálya
1 Battonyán születtem, az „elsőként felszabadított településen”. Abban a kisvárosban, ahol a mai napig harmonikusan él együtt a román, a szerb és a magyar lakosság. A háború végéig jelentékeny számú zsidó kisebbség élt a városban, amit … Tovább »
Az illusztrációtól a nagytotálig. Szabó István filmjeinek zsidó motívumai
Élvezetes és lefegyverző élmény életműve egészét meg- vagy újranézve tanulmányozni Szabó István közel négy évtizedes alkotói korszakának belső logikai rendszerét.
Alig észrevehető, apró … Tovább »
Novák Attila
A befejezetlen előtörténetAz Agudat Jiszrael Magyarországon (1918-1940)
Az Agudat Jiszrael a cionizmusra született ortodox zsidó reakcióként keletkezett, nem akarván elfogadni, hogy a zsidó vallásban kiemelt fontosságú Erec Jiszrael teljesen a modem, nacionalista zsidók … Tovább »
Lugosi Viktória
Kérdez a gyerek…
Legózunk? – kérdezi a gyerek.
Nem, most még meg kell írnom egy anyagot.
Jó, akkor csak azt mondd meg, ki az a Grespik? – kérdezi, miközben miszlikre szedi a kínkeservesen összerakott legóhajót, és várakozóan néz rám.
Koltai Tamás
A velencei zsidó
Shakespeare A velencei kalmárja az újabb kori magyar színpadon
Sokáig az volt a kérdés, egyáltalán el lehet-e játszani A velencei kalmárt; negyven évig, 1945 és 1985 között a pártideológiának álcázott cenzúra azt mondta rá, hogy nem. Mostanra … Tovább »
Lev Lunz
Szülőhaza
Venjamin Kaverinnak
I.
Te nem ismered önmagad, Venya – mondtam. – Nézz csak magadra.
Tükör. A tükörben erőt sugárzó arcú, magas férfi. Fekete haja dühösen hullik makacs homlokába, s nyugodt, derűs szemöldöke alatt szenvedélyesen ég vad, mélyen … Tovább »
Hetényi Zsuzsa
Az orosz-zsidó irodalom történetéről*
Az orosz-zsidó irodalom terminus első szava nem csupán földrajzi megjelölés vagy nyelvi meghatározás. A kötőjel azt fejezi ki, hogy az orosz-zsidó irodalom határjelenség, olyan kettős kötődésű művek együttese, amelyek … Tovább »
Robert Alter
Zsidók a szellemi életben*
Zsidók és nem zsidók a szellemi életben
Filoszemiták és antiszemiták egyaránt gyakran vélekednek úgy, hogy a szellemi élet egyes területein a zsidók száma lakossági arányukhoz viszonyítva aránytalanul magas. Ez tagadhatatlan statisztikai … Tovább »
Stark Tamás történész évek óta foglalkozik a magyar zsidóság Soá idején elszenvedett veszteségeivel és a túlélő zsidóság demográfiájával. Nemrég elkészült tanulmánya a magyar zsidóság létszámának 1945-1995 közötti alakulását próbálja megbecsülni. írása … Tovább »