Lasik figyelmeztetése ellenére

Mottó:

„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemel­te? Próbálják csak meg önök ezt a kér­dést megfejteni! (…) Lasik (…) már ré­gen elfeledte a tanító botját s … Tovább »

A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi­-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »

(Újból és mindörökké. Az 1943-ban megjelent Magyar Zsidók Könyve ha­sonmása. Kiadta a Kner Nyomda 1994. 479 oldal. Ára: 450 Ft.)

MERT KEVÉS maradt meg be­lőlük, értékessé vált a múlt minden alkotása, még a ma­guk idejében gyengének, kevésbé szép­nek minősítettek is. … Tovább »

Radnóti Zoltán: Az örök béke udvarában
Jólesz László: Egy fontos reprint
Dési János: Örömlány Auschwitzból, avagy vissza a riporterhez
Gimes Katalin: Az Éden pokla
Békés Attila: Kallus aranya Purimban
Díjazott könyvek
(-i -m): Zsidó zenei kutatócsoport alakult
Stuart Schoffman: … Tovább »

4 50 éve, 1944-ben e napon utasította a belügyminisz­térium a zsidókkal kapcsolatos német és magyar intézkedések végrehajtására létrehozott Zsidó Taná­csot, hogy másnap 16 óráig a keresztény kibombázottak részére 500 lakást ürítsen ki, és a lakáskulcsot a budapesti lakáshivatalban … Tovább »

Kardos G. Györggyel beszélget Szántó T. Gábor

– Neked tulajdonképpen nagyon jól jött 1975-ben az Új Írás felkérése, amikor írók vallottak családjukról, s Te e sorozat részeként megírtad 15-20 flekkben a magántörténelmed, s közismert lustaságod megóvott, mondjuk, egy kétkötetes … Tovább »

1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »

Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a leg­szebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvi­rágzásának idején, a század elején emelték, s ve­le, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »

Kíváncsi vagyok

Radnóti Miklós neve szúrt szemet bizonyos szegedi „öregdiákoknak”, akik a múlt századi liberális politi­kusnak, Klauzál Gábornak kevéssé liberális módon Radnóti rovására kí­vántak igazságot szolgáltatni: a Kla­uzál nevére visszakeresztelendő gimnázium … Tovább »

Ha Kőbányai János élménybeszá­molóit, riportjait, közérzet-elemzése­it olvasom, minduntalan kedvem tá­mad a fülét távolról megcibálni, oly sok hirtelen megfogalmazáson, pon­tatlanságon, félreérthetőségen, mon­datrontáson, betűvétésen, miegye­bén kapom. De valamiben egyszer … Tovább »

Az 1989 őszén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (szeptember–november)