Elsőként Ungváry Krisztián A titkos kapcsolat című írását adjuk közre, mely a Szombat 2002 márciusi számában jelent meg.

A zsidósnak minősített pesti és a kereszténynek elkönyvelt budai városfél mitológiája már a polgári korszak századfordulós önképében is tartalmazta a több irányú kiterjesztést. Eszerint egyik oldalon áll(t) a polgárosult, nagyvárosias, zsidós és kávéházas Pest, a másikon a múltba tapadt, kivárosias, keresztény, vendéglős és kocsmás Buda. Érdekes és fontos kávéházak – húzódik máig az ítélet –, csak a pesti oldalon voltak…

Őszintén szólva nem hittem volna, hogy Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának első budapesti előadása zsúfolásig megtölti majd a Művészetek Palotájának nagy hangversenytermét. Ez azt jelenti: Magyarországon van egy közönségréteg, amely érdeklődik a huszadik század egyik legjelentősebb újító zeneszerzője és annak legfontosabb műve iránt, még ha az nehezen befogadható is.
 

Kenyerem javát megettem. Azt hittem: meglepetések nem érhetnek. Tévedtem. Mindig is tudtam, hogy egy félig megtöltött poharat egyesek félig telinek, mások viszont félig üresnek látják. Aszerint, miként nézzük, s főként miként értékeljük, amit láttunk.
 

A Nemzeti Nyomozó Iroda hajnalban a terrorelhárító szolgálat segítségével Debrecenben elfogott öt embert, a gyanú szerint a tavaly óta folyó romák elleni támadások elkövetőit. A régóta megfigyelt gyanúsítottak nem romák, és terhelő bizonyítékokat találtak náluk.
 

A Nemzeti Nyomozó Iroda hajnalban a terrorelhárító szolgálat segítségével Debrecenben elfogott öt embert, a gyanú szerint a tavaly óta folyó romák elleni támadások elkövetőit. A régóta megfigyelt gyanúsítottak nem romák, és terhelő bizonyítékokat találtak náluk.

Eötvös József életműve, annak ellenére, hogy látszólag szilárd helyet foglal el a magyar közgondolkodásban, az újabb időkben egyre inkább háttérbe szorul. Valljuk be, kevesen olvassák, aminek oka ez esetben nem pusztán az általános műveltség oly sokat emlegetett hanyatlásában keresendő. Külön-külön is vaskos műveinek erősen retorizált stílusa, nehézkes, túlságosan is tudatos nyelvhasználata ma kevésbé élő, mint legtöbb hozzá mérhető kortársáé. 

64 évvel ezelőtt, 1944. október 15-én Magyarország kísérletet tett a második világháborúból való kiugrásra. A jelenlévő német hadsereg, és a velük szimpatizáló magyar tisztikar azonban meghiúsította a háborús átállást, és teret nyitott a nyilasok gátlástalan tombolása előtt.

Nem szeretjük a szurkolókat. Hangosak, lármásak, fasiszták, magyarán éppen itt lenne az ideje annak, hogy a derék rendőrök jól elagyabugyálják a neveletlen suhancokat –gondolja egy derék, törvénytisztelő állampolgár. 

Fejtő Ferenc holttestét kedden hozzák Magyarországra Népszava 2008. június 4. Még nem döntötte el Fejtő Ferenc családja, hagyományos temetéssel vagy hamvasztással vesznek-e végső búcsút a hétfőn elhunyt történész-újságírótól. Holttestét jövő hétfőn Párizsban ravatalozzák … Tovább »

What Hungarian Jews Need to Learn
Ágnes Peresztegi
This paper was delivered at The International Conference on Confronting History: The Historical Commissions of Inquiry  that discussed the various historical commissions appointed by different governments to deal with the role of their country during the Second World War.  Although Hungary failed to establish such a commission thus far, this does not mean that there were not debates about historical research; or that no studies were completed related to the issues of expropriation, looted property, refugees, war crimes and other relevant aspects of the Holocaust.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Októberi számunk tartalmából:

Hol van az antifasizmus mostanában – Gadó János írása
Hol vannak a fiatalok? Hol vannak a szélsőjobbot elutasító tíz- és százezrek? A rendszerváltó nemzedék 1990-ben, miután a Csurka-féle ébresztőmagyarság … Tovább »

„Hol szamárpad van, ott rendes ember abban ül”
Bächer Ivánnal beszélget Várnai Pál

Történelem szakos tanár, újságíró, író. 1991-től a Népszabadság mun­katársa, majd főmunkatársa. Szá­mos irodalmi díj kitüntetettje. Köny­vei az utóbbi tíz évben folyamatosan jelennek … Tovább »

Két szoba, holokauszt

ALAPOSAN PRÓBÁRA TETTE AZ ESŐ 2004. ÁPRILIS 13-ÁN AZOK IDEGEIT ÉS TÜRELMÉT, AKIK A TERROR HÁZA (TH) ELŐTT VÁRA­KOZTAK ARRA, HOGY A MAGYAR POLITIKAI ELIT KÉPVISELŐI EL­MONDJÁK ELVÁRT HOLOKAUSZT-BESZÉDEIKET, ÉS HANGOZTAS­SÁK GYŰLÖLETELLENES NÉZETE­IKET.

Orbán … Tovább »

Rónai András
Csillag a bocskain*

Rónai András 1932-ben született Budapesten. Tízéves korában lépett először a világot jelentő deszkákra, Lakner bácsi gyermekszínházában. 15 évesen játszotta el a Valahol Európában c. világhírű magyar film Ficsúrját.
1949 óta Izraelben … Tovább »

A titkos kapcsolat
Bosnyák Zoltán az ÁVH szolgálatában

Az alábbiakban közölt dokumentum a magyar antiszemi­tizmus egyik legvisszataszítóbb alakjának, Bosnyák Zol­tánnak tollából származik.* Bosnyák tanárképző főiskolát végzett és Méhely Lajos hatására kezdett el foglalkozni … Tovább »

Korn-Horváth Zsuzsa
A Szirtes-ügy
(avagy hogyan kezeli a rendszerváltás utáni Magyarország a magyarországi holokauszt történetét)
 
1996-ban Szirtes Zoltán, aki akkor 82 éves volt, kiadott Budapesten egy köny­vet, amelynek ezt a címet adta: Temetetlen halottaink 1941, Kőrösmező … Tovább »

Az illusztrációtól a nagytotálig. Szabó István filmjeinek zsidó motívumai
Élvezetes és lefegyverző élmény élet­műve egészét meg- vagy újranézve ta­nulmányozni Szabó István közel négy évtizedes alkotói korszakának belső lo­gikai rendszerét.
Alig észrevehető, apró … Tovább »

Pokorni Zoltán
„Aki elfordítja szemét a múltról, az a jelent sem látja”*

55 évvel ezelőtt ezekben a napok­ban kezdődött meg azoknak a csurgói magyaroknak, zsidó magyaroknak a vesszőfutása, akiket a 20. század szörnyű diktatúráinak egyike, a fasiszta diktatúra, nem másért, … Tovább »

Erős Ferenc
A szembenézés kudarca*Fábri Zoltán: Utószezon

Fábri Zoltán Utószezon című film­je 1966-ban készült, Rónay György Esti gyors című regénye alapján. Pontosabban, Fábri csak a film ötletét merítette a regényből, a film ugyanis lényeges pontokon módosítja a regény … Tovább »