Találatok ‘Pósa Zoltán’
Összesen 66 találat (1 - 20) : Pósa Zoltán.
Tanulmányóda a filozófushoz
Pályatársai, tanítványai, egyben tudós-barátai grandiózus Festschrifttel köszöntötték fel az idén 70 éves Gábor Györgyöt. Fenyves Katalin és Vörös Kata szerkesztésben 37 szerző 34 tanulmány-üzenetet fogalmazott meg.
Nehéz műfaj egy ilyen tisztelgéskötet, különösen … Tovább »
„Összetört, elhagyott, meghalt…”
Interjú Karczag Márton kurátorral a holokauszt operaházi áldozatainak emlékére a Magyar Állami Operaház pincéjében rendezett kiállításról.
2023. december 14-én a Holokauszt Emlékközpont (HDKE) kollektívája csoportos látogatáson vett részt a Magyar Állami Operaház Összetört, … Tovább »
„Nehéz megmondani, ki tekinthető zsidó írónak a magyar irodalomban”
A Szombat körkérdést intézett neves kortárs szerzőkhöz a modern zsidó / magyar zsidó irodalom témakörében, rákérdezve többek között arra, hogy a válaszadók miként látják a zsidó téma, zsidó perspektíva helyzetét, fogadtatását a mai magyar irodalomban. Ugyanakkor kíváncsiak … Tovább »
„Egy rabbi soha ne féljen az újtól, ha döntenie kell” – felavatták Hercz Dánielt
Kedd este a budapesti Hegedűs Gyula utcai zsinagógában ünnepélyesen rabbivá avatták Hercz Dánielt, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) végzett hallgatóját. Az avatáson részt vettek a Mazsihisz vezetői, rabbijai, hívei, az OR-ZSE vezetői és tanárai, Moran Birman, a … Tovább »
A homályban maradás ösztöne
Hajdú Farkas-Zoltán -né című könyvsorozatának gerince egy budapesti ócskapiacon felbukkanó családi levéltár darabjainak időrendi bemutatása: 1876-tól 1970-ig. A Csíkszeredában született és 1987-ben Németországba emigrált író, műfordító köteteinek többsége nem tiszta fikció, … Tovább »
A haszidizmus és a magyar zsidó irodalom
Meghatározások
A haszid világ és történetei a magyar irodalom számára nagyrészt a külföldi mintáknak és befolyásoknak, a kelet-európai jiddis-héber próza és még inkább a nyugat-európai, Martin Buber által meghirdetett zsidó reneszánsz, valamint a haszidizmust feltáró, … Tovább »
„50.000 magyar zsidó kivándorlását kérte”
A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »
„Híján vagyunk a gójoknak”
Spiró György íróval beszélget Várnai Pál.
Kezdeném a Malaccal teljes éveink című könyvének két esszéjével. Kérem, mondjon pár szót arról, mi is történt az Eötvös kollégiummal 1948-ban.
A Monarchia és a Horthy-korszak elitképző intézményéből a fordulat évében … Tovább »
„Hochberger rabbi-helyettes lázító beszédet tartott…”
Jávor Sándor: Rózsika
Az utóbbi hónapokban sok kritikát kaptam a gyerekkoromról szóló cikkem* miatt azoktól, akik szerint nem megfelelő hangnemben írtam anyai nagymamámról. Nemcsak az ő kedvükért, hanem azért is, mert érdeklődöm a gyökereim iránt, álljon itt a története. Azt mesélem el, amit szüleimtől, … Tovább »
„A zsidó származású polgárság az 1890-es években kezdett nagyobb számban beköltözni”
Részlet Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete / 1861-1945 c. könyvéből
A historizmus korszaka (1862–1905)
Az építészeti historizmust, avagy az eklektikát számos különböző módon definiálják. Jelen kötetben historizmus alatt az 1860-as évek eleje (az … Tovább »
Van veszély, de…
A Szombat az alábbi kérdéssel fordult a magyar közírókhoz, kutatókhoz, véleményformálókhoz.
A migráció világjelenséggé nőtte ki magát és egyben a legerősebben megosztó kérdéssé vált a mai Európában. A migránsok segítését egyesek az emberjogi elkötelezettség, a humanista … Tovább »
BZSH-tisztújítás – bemutatkoznak az elnökjelöltek
Irène Némirovsky: Egy ellentmondásos zsidó író halála és újjászületése
Az ősz hagyományosan a fontos irodalmi díjak időszaka Franciaországban. Egy ilyen díj elnyerése garantált kritikai és közönségfigyelmet jelent, olykor akár bestseller státust is. 2004 novemberének egyik délutánján Denise Epstein-Dauplé éppen bekapcsolta a rádiót a konyhájában, … Tovább »
Elhozza-e az új magyar-zsidó identitást egy új narratíva?
A Szombat.org hasábjain a Sorsok Háza ügye körül kibontakozó Radnóti–Gadó-vitában véleményem szerint több kérdést is tisztázni érdemes.
„A 19. századi neológia abban a szellemben fogant, hogy a zsidók a magyar nemzet részei, illetve, hogy tudomány és vallás összeegyeztethetők. … Tovább »
A Soros elleni kampány miatt antiszemitizmustól tart Magyarországon az EU alapjogi ügynöksége – a Fidesz durván reagált
Vegyes képet mutatott a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem tavaly az Európai Unióban: a szexuális kisebbségek egyenlőségének terén például történtek előrelépések, a diszkrimináció ugyanakkor továbbra is jelen van a társadalmakban – írta csütörtökön közzétett … Tovább »
Sajnáljuk, mi nem akarjuk leváltani a magyar zsidóságot
Gadó János terjedelmes cikkben számol be a TEV által rendezett konferenciáról, és aztán összehasonlítja a Mazsihisz és az EMIH gondolkodását, „politikáját”. Jelen írásomban csak és kizárólag azon részekkel szeretnék foglalkozni, amelyek a legnagyobb hazai zsidó szervezettel, … Tovább »
Vágvölgy B. András: Gríd (részlet)
“K, mert nevezzük itt a mélybarnán bársonyhangú férfit, és egyébkéntis a K a legközépeurópaibb betű, és minden rendes középeurópai név Ká-val kezdődik, mint Kreuzer vagy Králik vagy Koltai vagy Katkó”
Regényrészlet
Röhrig Gézának
(örökkön örökké) Az utcazaj folyamatos … Tovább »
TGM: Anticionizmus? Kurta válasz Pajor Tamásnak
Múlt héten közöltük Tamás Gáspár Miklós írását arról, hogy a baloldalinak tartott magyar sajtóorgánumok konzervatív egyházi csoportok tulajdonába kerülnek, majd Pajor Tamás kereste meg a szerkesztőségünket egy „nyílt válaszlevéllel”. Ezt a szöveget a szerkesztőség nem … Tovább »