Törvényszegés után pályázat?

A magyarországi zsidóság háború utáni legnagyobb beruházásáról van szó. Az állam az Abonyi utcai egykori hitközségi gimnázium negyvenöt évvel ezelőtt el­vett épületéért egymilliárd-hatszázhatmillió forint kártérítést ad, abból első … Tovább »

(Kroó György: Szabolcsi Bence. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tudományos közleményei sorozat, 1994, 670 oldal)

Aki olyan szerencsés volt, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szabolcsi Bence tanítványa lehetett, so­hasem felejtheti el a legendás hírű pro­fesszor zenetörténet-óráit. … Tovább »

LONDON: Ezer Weizmann látogatása Izrael Állam elnöke februárban hivatalos látogatást tesz Angliában. Izrael legmaga­sabb közjogi méltósága és a királyi család között ez lesz az első hiva­talos találkozás, bár 11. Erzsébet férje, Fülöp herceg 1994-ben fel­kereste az államfőt. … Tovább »

Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.

„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverek­ből, amit te … Tovább »

Meghökkentem, amikor feltették nekem a kérdést, hogy ma, amikor hiányzik „a katasztrófa tapasztalata” és megszűnt „a fenyegetettség-érzés”, a vallásos tradí­ció pedig letűnőben van, összefűzheti-e egyáltalán valami a közép-európai zsidó kultúra képviselőit?

Én … Tovább »

Történelmet írni

Valahányszor egy német író meg akarja tudni tőlem, vajon miért csak zsidókról írok, ahelyett, hogy válaszolnék, vissza­kérdezek; no és az ő könyvei miért szólnak kizárólag németekről. Mit felel erre? Nem sokat, vagy hogy pontos le­gyek, az égvilágon semmit. … Tovább »

Lusztig Imre: Nem Homonnaiék
Török Petra: Újra kinyílt a mese­doboz. ..
Losonczi Péter: Egy nem hasadt világ
Szegő György: Szeizmográfok és betelepülők
Klein K. Gy. Áriel: Emma és Eszter
Nézz vissza haraggal?
Naplók és levelek
Bevezetés a Herzl-dokumentumokhoz
Visi Tamás: Viszontválasz … Tovább »

Emlékszem, lassan harmincöt éve, hogy a két nagyanyám – egyik zsidó, másik katolikus – összefogott, s kibéreltek egy házat a Szabadsághegyen, hogy ott le­geltessék az unokáikat… Gyerekkorom­ban nem értettem, miért mondták né­ha, összenevetve: „Ha ezt az Emma és az Eszter látnák!”… … Tovább »

1899. június 21.

Tegnap reggel lementem a régi rue Cambonon a Tuilerie kertekig, ahol most egy autókiállítás van. Az automo­bilokat mintha éppen a számunkra ké­szítették volna. Cementútjaink, ennél kevesebb vasútvonalunk lesz és már a kezdetektől fogva a közlekedés új for­máit … Tovább »

A Herzl Naplók teljes magyar fordítása még várat magára, bár G. Gerő László 1933-ban megjelent (Herzl Tivadar Nap­lójából Bp. 1933, Magyar Zsidók Pro-Palesztina Szövetsé­ge) s az első konstantinápolyi utat leíró fordítása létezik, s további részleteket találunk Halász Zoltán … Tovább »

Jancsó Miklós „zsidó tárgyú” filmjei

„Zsidó tárgyú”? Tegyük idézőjelbe a címbéli meghatározást. Mert mi volna e „tárgy”? Magyar tárgyú a Szegénylegé­nyek? Orosz (szovjet) a Csillagosok, ka­tonák? Olasz a Pacifista? Ha a táborok­ról szólunk, az „zsidó tárgyú”? … Tovább »

Munkácsi Márton

Száz évvel ezelőtt, 1896-ban született Kolozsváron. Amikor apja, Mermelstein Lipót szobafestő meg­kezdte vándorútját Munkácsról (ezért változtatta ne­vét Munkácsira), még aligha sejthette, hogy népes családjával egy híres fotós-filmes dinasztiát alapított … Tovább »

Napló

Gimnazista lehettem, amikor a Rómeó, Júlia és a sötétség című filmet láttam.

A történet egyszerű. Zsidó lány ül egy padon zuhogó esőben egy prágai té­ren, nagy bőröndöt szorít magához. Fiatalember szólítja meg, hazaviszi. Elbújtatja a padlásszobá­ban. Ételt … Tovább »

(G. K.): Könyvmoly
Domán István: Könyvespolc
Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, zsidóság és művészeti innováció
Székely Magda: Hatvanévesek
Török Petra: A zsidó irodalom értelmezésének fő fordulópontjai a magyar zsidó sajtóban 1880-1944 között
Mezei András: … Tovább »

A magyar és a cionista diplomácia kapcsolatai a ’30-as évek második felében*

A’30-as évek második felében a magyar külpolitika törekvé­seit egy új tényező támogatta. Ez az új tényező a „nemzetkö­zi” cionista diplomácia, illetve annak néhány európai vezetője volt. A kérdés … Tovább »

Az American Jewish Committe, az Egyesült Államok egyik legnagyobb zsidó szervezete, május 7-e és 14-e között tartotta megalakulása 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi találkozóját és kétnapos nemzetközi vezetői konferenciáját Washingtonban, melyre folyóiratunk főszerkesztője … Tovább »

Ez is igaz: mindenki közülünk az élet egy nyers húsdarabká­ja, melyet két oldalról a halál puszta zsemléje fog közre.

És miközben ebédeltem, nagyanyám (családiasan: Nagyi) a következőket mesélte nekem: „Mielőtt Klárika, a te édesanyád és az én kislányom megszü­letett, … Tovább »

1996. március 29., 23 óra 41 perc. Magyarország. Kelet-Európa.

Néhány éve a Magyar Hírlapban arról írtam, hogy milyen is az, amikor valaki cigány. Amikor más, mint a társadalom magát többséginek tartó része. Éljük csak bele magunkat ebbe a helyzetbe.

„Most nézzük meg mindezt … Tovább »

A múlt hónapban zsidó tárgyú, illetve zsidó szerző által írt szépirodalmi köny­vekből válogattunk. Ezúttal az elmúlt időszakban megjelent ismeretterjesztő és a judaisztikai történeti munkákból válogatunk.

Három gyönyörű kiállítású, nagymé­retű, keménytáblás s … Tovább »

(Kornis Mihály: Napkönyv, Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994, 195 oldal, 429 Ft)

Azt mondta egy interjúban Kornis Mihály, hogy neki ele­mi szükséglete naponta négyszer-ötször felnézni az égre, látni, hogy milyen. Ahogyan régi fényképek között is imád bogarászni, keresni azt a világot, … Tovább »