Mi újat mondhatunk vajon a modernkori magyar múlt egyik leggyakrabban ecsetelt kérdéséről? Vörös Károly máig érvényes módon határozta meg a „zsidó Budapest” és a „zsidós Budapest” számos érdemi vonását. Az elsőt illetően rámutatott, hogy az 1873-at követően a fővárosba áramló, majd ott tartósan gyökeret eresztő izraeliták társadalmi arculatát polgári jellegük adta.
 

  Komoróczy GézaKözismert, hogy Karl Lueger (1844–1910) bécsi polgármester, aki ebben a minőségében igen hatékony volt, és Bécsben ennek megfelelően népszerű maradt, de aki szenvedélyes zsidógyűlöletéről vált hírhedtté: hogy Lueger Budapestet Judapest-nek nevezte. Tudni … Tovább »

Mindenki kisebbség címmel október 17-én és 18-án rendezi meg hatodik alkalommal a Szépírók Társasága az Őszi Irodalmi Fesztivált a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szántó T. Gábor író, az esemény főszervezője az MTI-nek elmondta: a cím arra is utal, hogy minden ember „egyedi kisebbség”-nek születik, és a modern ember kisebbségi helyzetbe kerül azáltal is, hogy a tradicionális közösségek meginognak. 

Megszületett az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának jelenése, mely Izrael katonai tevékenységét volt hivatott kivizsgálni, egyben megállapítani, hogy elkövetett-e háborús bűncselekményt Gázában az “öntött ólom” nevű akció során.
 

„A magyar a választott nép”; „Jézus magyar volt”; „a zsidók kizsákmányolnak minket”; „radikális politikai megoldásokra van szükség” – mondják az ősmagyar hit követői.
 

Rekordszámú jelölt közül választotta ki a bizottság a Nobel-békedíj idei nyertesét. Barack Obama amerikai elnököt a nemzetközi diplomáciáért és az emberek közti párbeszéd ösztönzéséért találták érdemesnek az elismerésre. Elemzők arra számítottak, hogy Obama csak jövőre nyerhet.

Mahmúd Abbász palesztin elnök kormánya közölte hétfőn, hogy diplomáciai
offenzívát indít Izrael ellen a Templomhegyen rendszeressé vált
incidensek miatt. Közben palesztin fiatalok ismét összetűzésbe kerültek
izraeli rendőrökkel Kelet-Jeruzsálemben.
 

A megállapodás elítélendő bűncselekmény volt a béke ellen, amelyért a részes felek közül csak Helmut Kohl kért bocsánatot – Oroszország máig adós ezzel.

Kilencven éves korában Varsóban elhunyt Marek Edelman, a nácik elleni 1943-as varsói gettófelkelés parancsnoka.
 

Zavargásoktól tartva riadókészültségbe helyezték a rendőrséget, és rendőrök ezreit vezényelték az utcákra hétfőn Jeruzsálem óvárosában, a Mecsetek tere közelében – jelentette be egy szóvivő.
 

A magyar szélsőjobboldal példaértékűen védi a kisebbségek jogait, a leghatározottabban ítéli el azok bármiféle sérelmét, és keményen síkra száll az emberi jogokért. Egy feltétellel: ha a problémák Szlovákiában vagy Romániaban jelentkeznek. A magyar szélsőjobboldal – értve ezalatt a tizennégy százalákos pártot – itthon már kevéssé bíbeblődik kisebbségekkel, emberi jogokkal, holmi sérelmekkel.

Ros Hasana, a zsidó újév előtt, a hagyomány szerint szokás felkeresni a zsidó temetőkben a szülők és közeli rokonok sírját, lelkükért imádkozni, s hogy az Örökkévaló az eltávozottak érdemei miatt az utódokra is jót hozzon. Temetőjárás közben ma már sokan nem tudják elolvasni a héber sírfeliratokat, nem értik a nyelvet, a rövidítéseket, a veretes szövegek fordulatait. 

Régi idők jiddis, magyar, román és haszid dalait játssza a Di Naye Kapelye, a ruszin ünnepek muzsikájával pedig a Técsői Banda érkezik a Felső-Tisza vidékéről a Fesztivál Színházba október 1-jén.
 

A Hillél alapítvány oktató céllal indította el gyerekkönyv sorozatát 2008 decemberében. A könyveket Verő Bán Linda írja és szerkeszti. Az illusztrációk Petényi Tibor grafikus munkái, a versek Lackfi János tollából születnek.

Meg kell próbálnom érzelemmentesen. Szinte közönyösen. Mintha nem a tulajdon szüleimről… Más dolgot nem említve, nem oldva, nem kötve. Csak a temető. Semmi egyéb. Az ítélet másnál. Nekem nem jutott egyéb, csak a beszámolás joga. Ezzel próbálok élni, a jó ízléshez fohászkodva, … Tovább »

Ezt írja Kölcsey: „Megbűnhödte már e nép / A múltat s jövendőt”. Az ortográfiával ne törődjünk, Kölcsey korában más volt a helyesírás, koncentráljunk a lényegre. Megbűnhődte? De hát mit követett el ez a nemzet Kölcsey koráig?

Mintegy 12 százalékra tehető a holokauszttagadók aránya Magyarországon – derült ki a Holokauszt Emlékközpont és a Szonda Ipsos közös közvélemény-kutatásából. Az utóbbi másfél évtizedben szociológiai kutatások sora vizsgálta az antiszemita előítéletességet és a holokausztról alkotott véleményeket. 

“Bosszút állni? Ki állhatott volna bosszút? Kin? Akik azt a gyereket kínozták, akihez olyan sok közöm van, már nem azok az emberek, akiken bosszút tudnék állni. Amikor leginkább az az embergyerek voltam, akit módszeresen kínoztak, fel sem merült bennem, hogy bosszút álljak. Helyt kellett állni. Sose jutott eszembe, hogy milyen kegyetlenek a nevelők, mert nem jutott eszembe, hogy lehetnének kegyesek is.”

Zsidó barátai őrültnek tartották, keresztény barátai elismerően tekintettek rá, amikor elvállalta a szegedi zsidó hitközség elnöki posztját. A feladatra a közösség idős vezetői kérték fel, azóta háromszor választották újjá. Lednitzky András, mint mondja, nem volt vallásos, ezt legfeljebb anyai ági nagyszüleiről mondhatja el, de Schindler József, Raj Tamás és Schőner Alfréd rabbisága idején látogatta a zsidó közösség kultúrprogramjait.

Bencze József országos rendőr-főkapitány szombaton reggel úgy nyilatkozott, hogy a romák elleni támadásokkal gyanúsítottak már a következő támadásokat tervezték, ezért csapott le rájuk a rendőrség. A rendőrségnek cáfolhatatlan bizonyítékai vannak, mondta a főkapitány.