Megegyezik vajon a kormány a zsidó szervezetekkel (és más kritikusaival) a Holokauszt Emlékév vitatott kérdéseiben? A vita lényege: hogyan ismerje el a kormány Magyarország felelősségét a holokausztban. Elazar Barkant, a New York-i Columbia Egyetem történész professzorát arról kérdeztük, hogyan tették ezt más országok, hogyan politizálódik át világszerte a történelem, és hogyan lehet egy konfliktus után közös értelmezéseket létrehozni bűnös és áldozat között.

Kovács András és Bodnár Dániel az antiszemitizmus-felmérésről, Király Júlia az izraeli gazdasági csodáról, zsidó nők a konyhában és a fürdőszobában, száz éve született Charlotte Delbo, interjú Tompa Andreával, Gergely Ágnessel és Berg Judittal, női művek tárháza: Czingel … Tovább »

Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről. 

Ha valami, hát a hetvenkedés nem jellemző rá, aki most töltötte be a 70-et. Nem jellemző rá kelet-európai kislétünk gyakori kisszerűsége.

Úgy gondolom, ha itt élte volna le az elmúlt évtizedeket, s nem az Egyesült Államokban, akkor is a polgári jó modor, a polgárság kultúrája, … Tovább »

 
A minap, csupán kíváncsiságból, begépeltem a „zsidó” szót a Google keresőjébe. A számítógépem egy kattintásra egymillió negyvenezer találatot jelzett. Magam is elcsodálkoztam ezen az elképesztően magas számon, hiszen a magyar zsidóság még a legoptimálisabb felmérések … Tovább »

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség továbbra is nagy várakozással tekint a Magyar Kormány azon döntésére, mely az izraeli nagykövet és a zsidó hitközségek javaslatára a 2014-es évet – a magyar holokauszt 70. évfordulója alkalmából – hivatalos emlékévvé nyilvánította, … Tovább »

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) arra kéri a kormányt, fontolja meg, hogy a német megszállás emlékműve “súlyához mérhető módon”, közfigyelemre érdemes, maradandó szimbolikus eszközzel fejezze ki a Horthy-rezsim történelmi felelősségét.

Az EMIH pénteken … Tovább »

A washingtoni kétpárti kongresszusi delegáció élén európai körúton levő John McCain – aki két szenátor- és hat képviselőtársával együtt tájékoztatott az egynapos budapesti látogatásról – azt mondta: a magyarországi demokrácia állapotával Magyarországon belül és kívül … Tovább »

Amikor a német csapatok 1944 márciusában bevonultak Magyarországra, ezt elsősorban azért tették, hogy megakadályozzák a magyarok kiugrását a háborúból.

Részletek a 2013 novemberében készült felmérés adataiból

Interjú Kovács Andrással a legújabb antiszemitizmus-felmérésről

A Magyarország német megszállására emlékeztető emlékmű állításáról szóló 2013. december 31-i kormánydöntéssel sikerült immár sokadjára a történelmi emlékezet darázsfészkébe tenyerelni. Könnyen belátható: ha azt mondjuk, és emlékműbe kövülve hirdetjük, a „németek megszállták” az országot, akkor egyben azt is sugalljuk, hogy ami a megszállás után történt (lásd deportálások: 1944. május 15. – július 6.) az nem a mindenkori magyar kormány és a magyar társadalom felelőssége, hanem a megszálló hatalomé, mely csak eszközként használt fel egy magatehetetlen apparátust.

Beszélgetés A. B. Jehosua izraeli íróval

Akik Izraelt el akarják marasztalni, azok számára nincs jobb médium erre, mint Ariel Saron, 

Standeisky Éva történésszel beszélget Várnai Pál

A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is –, Kaczér Illés tetralógiája, melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. … Tovább »

Kommentár a hetiszakaszhoz

Emlékművet állít a magyar állam a német megszállásnak. Milyen színben tünteti fel ez a kormány és a magyarok viszonyát a holokauszthoz, és mit árul el a kormány történelemképéről?

„Az izraeli településeken zajló újabb építkezések engedélyezése porrá zúzhatja a békefolyamatot” – állította december utolsó napjaiban Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló. Több mint félmillió zsidó lakos él ma olyan területen, amelyet a nemzetközi közvélemény megszállt területeknek tekint. Egy izraeli–palesztin békemegállapodás esetén közülük sokaknak távozniuk kell otthonaikból, mert az esetleges területcserék a tervek szerint csak a legnagyobb településeket mentenék meg az evakuálás elől. A telepesek ennek ellenére bizakodóak, mert úgy látják, Izraelben ma sokkal többen érzik fontosnak azt, hogy az ország földrajzi értelemben is kötődjön a bibliai örökségéhez. A telepesmozgalom egyik vezetőjével, David Rubinnal, Siló város volt polgármesterével annak kapcsán beszélgettek a Hetek munkatársai, hogy január elején magyarul is megjelenik könyve, amelyben személyes élettörténetén keresztül vall a visszatérés felemelő és sokak számára tragikus tapasztalatairól.

Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter már 2003-ban felvetette nagy vihart keltő javaslatát, hogy a Vádi-Ara és „a háromszög” néven ismert, 1948 óta Izraelhez tartozó, arabok lakta vidéket az esetleges területcserék részeként Izraelnek át kellene adnia a jövendő Palesztinának.