Romsics: a holokauszt és Trianon tragédiája ugyanolyan sebe a magyar társadalomnak

„Miközben a holokauszt ugyanolyan tragédiája a magyar társadalomnak, mint Trianon, és úgy gondolom, hogy a kettő között rangsort felállítani abszurdum lenne, a két magyarországi emlékezeti csoport nem képes a másik tragédiájával együttérezni. A magyarországi szociológiai felmérések szerint a keresztény, nem zsidó lakosság 48%-a nem tud vagy nem úgy tud azonosulni a holokauszttal, ahogy azt annak a túlélői elvárnák, míg a holokauszt túlélőiben azok a szimbólumok, amelyek a régi Magyarországhoz köthetőek, negatív reakciókat váltanak ki” – hangzott el Romsics Ignác magyarországi történészprofesszor szerdai, Kolozsváron tartott előadásán, amelyben a trianoni békeszerződés és a holokauszt emlékezetének és ezáltal a meghasadt magyar történelmi tudatnak az egymáshoz közelítéséről beszélt.

Romsics szerint ennek a történelmi tudathasadásnak fontos szerepe van abban, hogy egészen másként interpretálódik a magyar történelem a Hír TV-ben és az ATV-ben, de ez csapódik le a magyarországi nyomtatott sajtóban és az irodalomban is. Romsics szerint lehet, hogy illúzió és naivság a két történelmi tudat egymáshoz közelítése, de szerinte az egész magyar közösség számára kívánatos lenne egy távlatos, okos politikával ezeket a sebeket valahogyan gyógyítani, valamint arra figyelni, hogy az emlékezések ne a sebek feltépéséről szóljanak, valamint hogy ne a különbségek keresése legyen az uralkodó. „Ebben a magyar politika nem mindig jár el felelősen. Így, az én meglátásom szerint a megemlékezésekkor legtöbbször instrumentalizálják a múltat, és politikai haszonszerzésre használják fel azt” – tette hozzá.

Romsics szerint, ha visszafele nézzük az eseményeket, akkor azt látjuk, hogy a különböző elitcsoportok megpróbálták megsemmisíteni a többi elitcsoportot, és ezeknek a társadalmi csoportoknak a harcai egymásra rakódva a gyermekek és unokák történelmi tudatát is nagymértékben meghatározták. „Az elmúlt tíz vagy húsz évben a magyar politikai családok és identitáspolitikai közösségek jelentős részben nem aszerint alakultak ki, hogy mit gondolnak a jelenről vagy a jövőről, hanem a család, a felmenők hogyan élték át Trianont, a visszacsatolásokat, a második világháborút vagy 1956-ot” – mondta.

Romsics elmondta, hogy előadásában a Trianon és a holokauszt játssza a főszerepet, és szerinte annak ellenére, hogy első hallásra úgy tűnhet, hogy ez a kettő nem összetartozó, mégis sok hasonlóság van a kettő között, de legfőképpen az, hogy mindkettő a magyar társadalom sebe.

A gyökerek

A történészprofesszor szerint mindkét problémának a gyökerei messze nyúlnak vissza, egyik sem 1920-ban vagy 1944-ben kezdődött.

Romsics felidézte, hogy 1910-ben, a magyarok által végzett népszámlálás szerint 55%-os volt a Horvátország nélküli Magyar Királyságban a magyarok aránya. Ez az azt megelőző időkben nem jelentett problémát, hisz a rendi társadalomban jobbágyként mindegy, hogy milyen nyelvet beszéltek az emberek, és a nemességbe etnikai kisebbségként is be lehetett kerülni. Azonban a nyelvre alapozódó kultúra egyre inkább olyan identitásképző tényezővé vált, amelynek eredményeképpen kívánalommá vált, hogy azokon a területeken, ahol egy adott népesség képviseli a többséget, ott az magát akarja igazgatni és az ott található erőforrásokat kihasználni.

Romsics elmagyarázta, hogy a holokauszt gyökerei is messzire nyúlnak vissza. Már a középkor óta van izraelita lakosság Magyarország területén, amelyik 5%-os arányban van jelen a századforduló idején a magyar társadalomban. A zsidók részben Cseh- és Morvaországból, részben keletről, Oroszországból és Galíciából származnak. A nyugatról bejövők általában gazdagabbak és iskolázottabbak voltak, a keletről érkezők pedig szegényebbek, valamint kevésbé képzettek.

„Mindezek mellett fontos kiemelnünk azt, hogy ezek a személyek egy nagyon jelentős hozzájárulást jelentenek a magyar ipari, gazdasági és kulturális modernizációhoz. Abban a közösségben a tudás szerepe kicsit más, mint az akkori magyar középnemesség számára. Egész Magyarországon található rokonságuk, több nyelvet ismernek. Egy sikeres integrálódásról és felemelkedésről beszélünk. Az akkori magyar politika elvárta és akarta ezeket a folyamatokat, pontosabban emancipálni és magyarosítani szerették volna őket. És ebben sikerrel is jártak, hisz a Magyar Királyságban az az 55%-os magyar többség úgy jött ki, hogy a zsidók 90%-a izraelita magyarnak vallotta magát” – magyarázta. Romsics meglátásában a magyar társadalomban ez egyfajta frusztráltságot is okozott, hisz bizonyos társadalmi rétegek számára a zsidóság felemelkedése az ő hanyatlásukkal járt együtt.