„Ezt otthon ne próbálják ki” – Kern András újra filmet rendez

Írta: Muraközi Zsóka - Rovat: Film, Kultúra-Művészetek

Kern András ismét rendező, forgatókönyvíró és főszereplő egy személyben. Most készülő Gondolj rám című filmjét Vámos Miklóssal közösen írta, a női főszerepet Eszenyi Enikő játssza, de feltűnik majd Liptai Claudia is a vásznon. A forgatás a héten indul Budapesten.

Gondolj rám 03 fotó Vermes Kata

Kép a készülő filmből (fotó: Vermes Kata)

A film írásakor még nem volt meg Kern András fejében a teljes szereposztás, de az biztos volt, hogy ismét Eszenyi Enikőt szeretné partnerének. A még főiskolás színésznő első darabjaiban együtt játszottak a Vígszínházban, és Kern rögtön tudta: „Ez jó csaj, ebből lesz valami.” Majd később, amikor a Sztracsatellát forgatta, meglátta Eszenyit rövidre vágott barna hajjal, és érezte, az ő filmjében is így kell szerepelnie. „Most már jobban köt magához, mert az előző filmjében a szeretője voltam, de ebben a filmben elvett feleségül.” – jegyezte meg szarkasztikusan Eszenyi. „A következőben az anyám leszel.” – replikázott Kern a film sajtótájékoztatóján.

A filmben rengeteg humor lesz, de az alaphelyzete elég sötét.” – foglalta össze Kern András. A film a tervek szerint tele lesz sármmal, humorral, bájjal, és főképp nézőbarát akar lenni. A főhős egy sebészorvos, aki rákos betegeket műt, és egyszer csak ő maga is megtudja, hogy rákos. De nem akarja, hogy halálakor annyi könny hulljon érte. Ő a legjobb férj, a legszeretőbb apa, a legkedveltebb orvos. De most elhatározza, borzasztó dolgokat követ el az erkölcs, a család, a rend, a munkahely, a jó viszonyok, a barátság, a szépség, a jóság és minden ellen. Ezt a halálos diagnózis tudatában sikerrel teszi. Vámos Miklós csak annyival kommentálta, hogy talán kellene egy felirat a történet elé: „Ezt otthon ne próbálják ki.

Gondolj rám sajtótájékoztató fotó Czirják Pál

Sajtótájékoztató a Művész Kávéházban, jobbról balra: Ragályi Elemér, Liptai Claudia, Kern András, Vámos Miklós, Szekeres Dénes és Tamás Dorka (fotó: Czirják Pál)

A sajtótájékoztatón Kern András elmondta, már gyerekkorában kacérkodott a gondolattal, hogy filmrendező legyen, aztán 48 éves korában, 1995-ben jutott el a nagyjátékfilmhez a Sztracsatellával. 2010 végén megkérdezte Vámos Miklóst, nincs-e egy olyan története, amiből lehetne filmet csinálni, de úgy, hogy „három foglalkozást szeretek játszani: karmestert, pilótát és orvost”. „Az első megvolt a Sztracsatellában; a pilótát hagyjuk a sok repülővel, szegény nemzet vagyunk; legyen az orvos” – felelte az író, és felvetette egy korábbi filmtervét, ami nagyon megtetszett a színész-rendezőnek, aztán átírták, mert ahogy a régi filmes mondás tartja: „Filmet írni nem is lehet, csak átírni.” – mesélte a rendező.

Joseph Heller ihlette meg Vámos Miklóst a Halhatatlan című novella megírására hosszú évekkel ezelőtt, mely végül a forgatókönyv alapjául szolgált. Vámos még amerikai útja során találkozott az íróval, aki megkérdezte: „Írtál már szép vidám színdarabot vagy regényt a halálról? Ha nem, te még nem vagy kész.” Hazatérve írt is egy forgatókönyvet a témából, először Rózsa Jánossal dolgoztak rajta, de egy posztszocialista országban nem tűnt hitelesnek, hogy a főhős a halála előtt minden családtag útját elegyengeti anyagilag. Majd Simó Sándor is foglalkozott az ötlettel, de ő időközben meghalt. Vámos számára az egész folyamat „olyan, mint a mérték utáni szabóság, aki nagyon igényes, az ne foglalkozzon filmforgatókönyv-írással. Az a lényeg, hogy neki jól állt.” Kern András meglátta a történetben, hogy nem az anyagi, hanem az érzelmi szál a fontos, a dialógusok hetven százalékát is ő írta.

Vámos Kern Eszenyi fotó Czirják Pál

Vámos Miklós, Kern András és Eszenyi Enikő (fotó: Czirják Pál)

Eszenyi Enikő szintén az érzelmeket emelte ki, a lényeg a kettőjük kapcsolata szerinte, ahogyan bemutatja a film egy folyamatosan romló házasság széthullásának stációit. A nő nagyon félti és szereti a férjét, sok minden váratlanul éri, ettől több olyan jelenet van a filmben, amikor kiborul, kikészíti a főszereplő.

Liptai Claudia nem igazán kívánt beszélni a filmbeli karakteréről, mert nagyon más figurát alakít majd, mint amit tőle a nézők megszokhattak. De Kern Andrástól megtudtuk, hogy a feleség körüli csacsogó, nyüzsgő nőtársaság egyik tagja lesz, „akinek second hand butikja van, elhagyta a férje, szomorkás kicsit és olyan fiataloskodó”. Többen óva intették, mondván Liptai Claudia tévésztár, celeb, és nehéz lesz vele forgatni, de a rendező kitartott elhatározása mellett. Úgy érzi, ez a színésznőnek való szerep és közös színpadi játékaik alapján megbizonyosodott Liptai színészi kvalitásairól.

A film címét Presser Gábor slágeréből kölcsönözték az alkotók, mivel a főhős mániája, hogy egyszer elénekelje szépen a dalt. A film során sokat emlegetik, próbálják ezt a Fesztbaum Bélával, Cserna Antallal és Elek Ferenccel közös négytagú botcsinálta orvoszenekarban. Így természetesen Pressert kérték fel a film zeneszerzőjének.

Ragályi Elemér fotó Czirják Pál

Ragályi Elemér (fotó: Czirják Pál)

Kern András ismét Ragályi Elemért hívta, az operatőrhöz fűződő negyvenéves szakmai kapcsolata és barátsága egyértelművé tette a választást. Az évtizedek során már majdnem minden variációban dolgoztak együtt: Ragályi fényképezte Sándor Pál Kern Andrással készült filmjeit, Kern András filmrendezéseit, sőt ő is rendezte már a színészt a Csudafilmben. „Csak az nem fordult még elő, hogy ő legyen az operatőr.” – fogalmazott Ragályi. Hozzátette, vannak olyan rendezők, akik szívesebben választanak a fiatalabb operatőrgeneráció tagjai közül bízván benne, hogy így fiatalodnak meg, de Kern András inkább a megszokott, meghitt munkakapcsolatra épít. Kern András pedig kifejtette, hogy számára megnyugtató, ha Ragályi filmezi, mert a gondolkodása, képalkotó-képessége, ízlése, dramaturgiai érzéke nagyon hasonlít az övéhez, és nagyon szereti, ahogyan Ragályi látja a világot a kamerán keresztül. A jeleneteket mindig átbeszélik, ismerik egymást, hasonló a világszemléletük, és az operatőr szerint az is segít, hogy Kern nagyon képszerűen fogalmaz, és gyakran idéz filmekből.

Ragályi célja megmutatni a nézőnek, hogy az adott jelenetet honnan lehet a legjobban látni. Bízik benne, hogy elkészített filmjei számának dacára ugyanúgy él benne a nézői kíváncsiság, mint évtizedekkel ezelőtt. Nagyon szereti a színészeket, tiszteli az emberi arcot, és sok empátiával közelít feléjük. Operatőri szempontból a legnagyobb kihívás a filmben, hogy a főhős a történet elején az élete csúcsán áll és folyamatosan hanyatlik, de a nézőknek csak bizonyos határig mutathatók meg a fizikai leromlás jegyei. Kern András szerint viszont az lesz kihívás, hogy akkor nézzen ki nagyon jól, amikor még nem beteg. „Most már sokkal könnyebb eljátszanom a lepusztultabbat, mint a helyeset, sármosat.

Kern András fotó Czirják Pál

Kern András (fotó: Czirják Pál)

A színész-rendező Sándor Páltól tanulta a legtöbbet a színészvezetésről, nyolc filmjében vett részt, az első komoly filmszerepe, a Sárika, drágám is az ő filmje volt 1970-ben. Kern szerint Sándor Pál kiválóan ért hozzá, „hogyan lehet egy színészt addig idegesíteni, amíg nagyon összetört lesz és jó lesz abban a jelenetben, vagy hogy lehet addig udvarolni neki, hogy nagyon édes és szép legyen a jelenetben.”

Szekeres Dénes, a film producere kérdésünkre elmondta, megítélése szerint a Magyar Nemzeti Filmalap támogatási elvének előnye, hogy csak kimunkált forgatókönyvet fogadnak el. Ez a legolcsóbb forma, hiszen papíron dolgoznak és nem a forgatás során találják ki a filmet, ez közelebb áll a hollywoodi, nyugati mentalitáshoz. Úgy véli, ha már megvan egy szisztéma, az kiszámítható, és most három év elteltével talán kialakult a rendszer. Míg korábban a Magyar Mozgókép Közalapítványra inkább az volt a jellemző, hogy a kért összeg felét ítélték meg, most akár a költségvetés nagyobb hányadát is meg lehet kapni, ugyanakkor az adminisztráció nem lett kevesebb. Az azonban szerinte a véletlennek köszönhető, hogy jelenleg két produkciója van a Filmalapnál (a másik Gárdos Péter Hajnali láz című készülő filmje).

 

támogatás