A Herczeg család története[1]

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

Aviva Müller Lancet  kutatásainak fő témája az arab államokból, elsősorban Jemenből érkezett zsidók tárgyi kultúrája.

Németországban a gazdasági fellendüléssel egyre inkább visszaszorulnak a szélsőjobboldali eszmék, de a lakosság nagyjából ötöde továbbra is idegenellenes beállítottságú, és több mint 50 százalék elutasítja a romákat a lipcsei egyetem felmérése szerint.
 A szászországi … Tovább »

A Jobbikkal kapcsolatos karantén-politikáról egy megállapítás bátran tehető: csőd.

A kissé provokatív cím miatt fontos leszögezni az elején, hogy ez a bejegyzés nem a trianoni békszerződésről szól, sokkal inkább a magyar állam azt megelőző széthullásáról.

Mint amikor egy ezeréves tölgyfát elfűrészelnek derékban, úgy pattant ki számtalan “sarj-állam” … Tovább »

A minap volt 90 éve, hogy a Bécs melletti Kierling szanatóriumában elhunyt Franz Kafka.  Ennek emlékére közöljük újra egyik írását.

A Waldsee 1944 című csoportos nemzetközi kiállítás a II. világháborúban meggyilkolt 565 000 magyar zsidónak állít emléket. A soha meg nem válaszolt 1944-es auschwitzi levelezőlapok művészek közreműködésével képeslappá változnak. A projekt 2004-ben indult, újabb és újabb munkákkal folyamatosan gazdagodik. A magyarországi holokauszt 70. évfordulóján 110 művész alkotását állítják ki a 2B Galériában.

Nemcsak az összetételével, de már a puszta méretével is megrendít a Szabadság téren készülő német megszállási emlékműnek nevezett szoborzat ellen protestáló civilek emlékpontja.

Izraelről már a kétezres évek közepén is úgy tartották, hogy amióta megfékezte a hiperinflációt, egészen kivételes fejlődési pályát futott be.

A kárpátaljai zsidó lakosság deportálásának 70. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos konferenciát szerveztek május 28-án a Rákóczi-főiskolán.

Az esemény kezdetén Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, valamint Orosz Ildikó, a II. … Tovább »

Horthy Miklósnak nem lehet szobra Magyarországon az 1944-es német megszállást követően játszott szerepe miatt – jelentette ki L. Simon László kormánybiztos szerdán az Eltiporva – A vészkorszak és az Országos Széchényi Könyvtár című kiállítás megnyitóján, Budapesten.

A zsidók és a fürdőkultúra

…a Szabadság téri emlékmű ügyében 

Féloldalas fizetett hirdetésben közöltette Áder János köztársasági elnök Auschwitzban elmondott beszédét a The Los Angeles Times szombati számában Andrew Friedman magyar származású ügyvéd, a Los Angeles-i Bais Naftoli ortodox zsidó kongregáció vezetője, miután a lap nem jelentette meg azt az olvasói levelét, amellyel egy, Magyarországot súlyos kritikával illető cikkre kívánt reagálni.

Óriási érdeklődés mellett mutatták be Cannes-ban vasárnapra virradó éjjel Gérard Depardieu főszereplésével a Dominique Strauss-Kahn (DSK) bukott IMF-vezérről az amerikai Abel Ferrara rendezésében készült Welcome to New York című játékfilmet, amely nagyon vegyes fogadtatásban részesült.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Holokauszt Emlékév keretei között emlékművet állít a második világháború bölcsészkari áldozatainak, akik a háború idején erőszakos halált haltak.

A Magyar Szociológiai Társaság és a Wesley János Lelkészképző Főiskola Konferencia felhívása
Konferenciánkra nem csak azokat várjuk, akiknek friss kutatásai vannak, hanem azokat is, akik az elmúlt évtizedekben folytattak e tárgyban kutatásokat, s úgy érzik, van még be nem mutatott … Tovább »

Az amerikai Anti-Defamation League (ADL) felmérése első ízben vizsgálta az antiszemita érzelmek globális elterjedését. 

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?