A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület hagyományos hanuka ünnepségére és díjkiosztó gálájára 2019. december 29-én, vasárnap 18.00 órakor a Goldmark teremben (1075 Budapest, Wesselényi utca 7.) kerül sor

A zsidó hagyomány közkeletűen a hanukát a „fény ünnepének” nevezi. Köszönhetően … Tovább »

Tallinn (régi német nevén: Reval) romantikus város ódon középkori várfalakkal, valamint az egykori Szovjet-Észtország elhagyott beton monstrumaival. Jelenleg kb. 2000 zsidó él egész Észtországban, beleértve a 700 holokauszt túlélőt, nagy részük Tallinnban.

A tallinni zsidó … Tovább »

Magyarország Tóth Barnabás Akik maradtak című filmjét nevezi a 2020-as Oscarra, jelentette be kedden a Filmalap.

A Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-vel kedden közölte, hogy a hivatalos magyar Oscar nevezésről döntő szakmai testületben Fekete Ibolya filmrendező, Havas Ágnes, a Filmalap … Tovább »

A zsidóság és a sport viszonyát kezdetben beárnyékolta egy antiszemita sztereotípia. Eszerint a zsidók elpuhult élősködők, akik kupeckedésből és tőzsdei spekulációból gazdagodnak meg, nemhogy sportolni, még dolgozni sem hajlandók. Még hogy zsidó lóra üljön, vagy kardot vegyen … Tovább »

A városi önkormányzat által szervezett megemlékezésen Alt Norbert alpolgármester mondott emlékbeszédet: felidézte, hogy a helyi zsidóság milyen komoly szellemi és gazdasági potenciált jelentett: orvosok, ügyvédek, patikusok, újságírók, városi elöljárók, iparmágnások, kereskedők, … Tovább »

1944. április 7-én a Belügyminisztérium 6163/1944 BM VII. számú titkos rendelete a következővel egészült ki: „Különös gondot kell fordítani arra, hogy a zsidók a készpénzt, értéktárgyaikat és ékszereiket ne rejthessék el. Ezért szigorú, személyi motozást kell tartani nemcsak … Tovább »

Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.

Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »

Századelős „fotószalon” a szombathelyi Zsidó Kultúra Házában.

Fényíró műhely címmel egyfajta korabeli fotószalon nyílt a szombathelyi zsidóság történetét feldolgozó Szemtől szemben kiállítás mellett június 14-én. Ez a nap idén egybeesett a James Joyce fiktív regényhősét, … Tovább »

Kertész Péter a Magyar Nemzet, a régi, liberális Magyar Hírlap és a Népszabadság munkatársa volt, aki a Szombatban is több alkalommal publikált.

Fiatalkori verseskötete: Hangulatjelentés (1972) után, pályája késői szakaszán három kötete jelent meg: A Komlós (2002), Nehéz … Tovább »

Mikor derül fény a teljes igazságra, és mikor kapják meg a méltó végtisztességet a nyugati határ mentén 74 évvel ezelőtt meggyilkolt magyar zsidó munkaszolgálatosok? Szombathelyen május 9-én és 10-én konferenciát rendeztek a hírhedt rohonci mészárlás további, összehangolt feltárása … Tovább »

Beszámoló a MAZSIHISZ tisztújító közgyűléséről

Gyors, gördülékeny, az első tíz percet leszámítva vitáktól, személyeskedésektől és drámai bejelentésektől mentes közgyűlésen, meggyőző többséggel Heisler Andrást újabb négy évre a MAZSIHISZ elnökévé választották. … Tovább »

A Szombat az alábbi kérdéssel fordult a magyar közírókhoz, kutatókhoz, véleményformálókhoz: A migráció – áldás vagy átok?

(Napló az 1938-1942 közötti évekből) 

Négy évvel ezelőtt, a Szombatban (Szombat, 2015. március,11-18. oldal) megjelent egy ismertető a készülő dokumentumkötetről, Éjszaka még fölvarrok tizenöt gombot munkacímmel. Az azóta eltelt közel öt évben kutatások sora zajlott a … Tovább »

Három nap múlva, csütörtök délután elnököt és vezető tisztségviselőket választ a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH).

Löw Immánuel (1854–1944) korának egyik legnagyobb tudósa volt: nemzetközi hírű orientalista, művelődéstörténeti író, vallástudós és botanikus. Életpályája egybeesett a magyar zsidóság felemelkedésével, virágzásával és tragédiájával. Kéziratos hagyatéka máig jórészt feldolgozatlan.

Szerda délután adták át az idei Raoul Wallenberg-díjakat a Goldmark teremben.

A vészkorszakban magyar zsidók ezreit a deportálástól megmentő svéd diplomatáról nevezett elismerést azok vehették át, akik bátor kiállásukkal, életútjukkal példát tudnak mutatni a közéletben.
Az … Tovább »

1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »

A fenti beszédes alcímmel jelent meg Gottdank Tibor A magyar zsidó építőművészek öröksége című 384 oldalas impozáns kötete a K.u.K. kiadónál, amely 228 zsidó magyar építészt mutat be.

A kötetben nagyon sok fotó látható, melyek egy részét maga a szerző készítette, … Tovább »

Elindult az elhagyatott zsidó temetők hosszabb távra tervezett rekonstrukciós programja a magyar állam támogatásával. Első körben 400 millió forintot oszthatott szét a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány 50 pályázónak, akik közül időközben 5 visszalépett. A többiek … Tovább »

Leo Perutz (1882-1957) prágai születésű zsidó író volt, a Monarchia szülötte, aki Bécsbe költözött, ott alkotott a nácizmusig, majd Palesztinába emigrált. Később is gyakorta hazalátogatott Ausztriába, Bad Ischlben halt meg. 

Részlet Leo Perutz Éjjel a kőhíd alatt című … Tovább »