Összesen 496 találat (121 - 140) : Mester Sándor.
Zsidó szakácskönyvek, kéziratos receptfüzetek, tárgyak, dokumentumok és kultúrtörténeti adalékok, archív fotók kalauzolnak a zsidó étkezéskultúra hazai történetébe a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
1900-ra Budapest lakosságának közel negyede zsidó, … Tovább »
Benda Iván fotográfussal beszélget Sós Csaba
Önt Jeruzsálem fotográfusának nevezik.
Büszke vagyok erre, mert Jeruzsálem a kedvenc témám. Mondhatnám azt is, amikor Jeruzsálemben vagyok, úgy érzem otthon vagyok. 2019-ben jártam ott utoljára, a Covid járvány a kezdete … Tovább »
„A világot senki sem fogja szebbé tenni, nincs is rá szükség, csak magunkat öntsük egy kicsit elviselhetőbb formába” (Karácsony Benő: Napos oldal)
Klärmann Bernát néven született zsidó családban 1888. szeptember 7-én Gyulafehérváron. Családjáról és gyermekkoráról … Tovább »
Interjú Lajtai Péter képzőművésszel
Beszélhetünk a gyermekkorodról?
Röviden, szüleim holokauszt túlélők. Amikor elkezdtem számba venni a meggyilkolt felmenőimet, 40 felett megálltam. A mi családunk egy egyszerű askenáz magyar polgári család volt.1949 október végén … Tovább »
A legöregebb magyar író, Benamy Sándor (1899-1989) halálakor Zöldi László a Népszabadság hasábjain közzétett írásában idézte fel egyik korábbi találkozásukat, amelynek alkalmából az újságíró rákérdezett a sejtelmesen hangzó vezetéknév jelentésére. „Benamy – tulajdonképpen … Tovább »
Zsidó utónévadás Magyarországon
Ha hitelt adnánk az Üstökös e 1882. decemberi karikatúrájának és sok korabeli hasonlónak, azt hihetnénk, hogy a 19. század utolsó harmadában Rákóczy Jakabok és Hunyadi Iczigek flangáltak a pesti flaszteren, azon tanakodva, vajon a Széchenyi-szobor … Tovább »
Tatjána váltott néhány szót a barátnőjével
ő holnap este színház helyett a hangversenyprogramot választja, felszabadult a jegye. A Tagankán a Három nővért játsszák. Alig lehet bejutni. A Tanárnőnk együtt volt ösztöndíjas itt az Igazgató magyar feleségével. Ő szerzett … Tovább »
Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ebből az alkalomból közöljük Nyerges András hosszabb lélegzetű tanulmányának első részét – a folytatást további négy napon át olvashatják az érdeklődők.
Mottó:
Itt van, teszem azt, ez a zsidózás. Én édes Hazám, itt … Tovább »
A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »
Vázlatos áttekintés
A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az ország az alijázók előtt.
1949 februárjától 1953 novemberéig követem a magyarországi … Tovább »
Budapest a nemzet fővárosa, amelynek jövője nem múlhat pártszimpátián és önös hatalmi érdekeken – jelentette Karácsony Gergely főpolgármester, amikor a főváros napja alkalmából díszpolgári címeket és elismeréseket adott szerdán Budapesten.
A főpolgármester úgy fogalmazott: … Tovább »
Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, … Tovább »
Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros
Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »
A negyed neve
Új Lipótvárost számtalan becenévvel illetik manapság. A legszerényebb a falu, mely abból indul ki, hogy itt sok ember ismeri egymást, és azt feltételezi, hogy e közösség zárt. Ám nincs fala, sem szó szerint, sem pedig átvitt értelemben, teljesen nyitott, tehát nem … Tovább »
Éljük át újra! szlogennel idén öt helyszínen rendezik a Zsidó Kulturális Fesztivált augusztus 22. és 30. között Budapesten.
Öt helyszínen több mint húsz programot kínál a fesztivál, idén új helyszín a Rumbach utcai zsinagóga – mondta el Kunos Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek … Tovább »
Életének 68. évében tegnap este meghalt Lugosi Lugo László (1953) fotográfus, szakíró, Budapest XX. század végi és ezredfordulós történetének legavatottabb fotós dokumentátora. Neki köszönhetjük az 1980-90-es évek budapesti zsidó helyszíneinek művészi megörökítését.
Az … Tovább »
Hosszan tartó tapssal jutalmazta a szerdai esti díszbemutatón Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét a 74. cannes-i filmfesztivál közönsége.
A cannes-i Fesztiválpalota 2300 férőhelyes Lumiere nagytermében telt ház előtt mutatták be a hivatalos versenyprogram magyar … Tovább »
Elkészült az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története előzetese.
A szenvedély labirintusába invitáló fordulatos, sodró tempójú film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, női főszereplője … Tovább »
Tanulmányom központi alakjai nők. Különböző életkorúak, társadalmi helyzetűek, más és más életúttal a hátuk mögött, vidékiek és Budapestiek egyaránt. Vannak közöttük, akik „törvénytelenül”, leányanya gyermekeként látták meg a napvilágot, vannak, akik csonka családban … Tovább »
Ma hozták nyilvánosságra, hogy a 74. Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába válogatták az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmjét, A feleségem története című alkotást. A film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, … Tovább »