2022. október 18-án Dr. Frank Baron előadást tartott az Eötvös Tudományegyetem Germanisztikai Intézetében. Az amerikai Kansasi Egyetem nyugalmazott professzora a nemrég megjelent könyvét, „Az Auschwitzi jegyzőkönyv és Budapest, 1944”[1] című művét mutatta be a hallgatóknak.

Kedves … Tovább »

A Széna téri emlékpark két szobornak ad otthont: Szenes Hanna szobrának, mely Fáskerti Zsófia alkotása, és az Ötvenhatos emlékműnek, melyet a hatdé művészcsoport készített. Az alkotásokat meghívásos pályázaton választotta ki a II. kerületi Önkormányzat által felkért szoborbiztottság … Tovább »

Guthi Soma pályája és a Homoszexuális szerelem című bűnügyi regény.*

„Kedves Inczém, íme: viszontagságos pályafutásomnak egy új állomására jutottam… Voltam újságíró, lapszerkesztő, ügyvéd, kodifikátor… Írtam humoros karcolatot, bűnügyi novellát, népszínművet, … Tovább »

A jeruzsálemi Legfelsőbb Bíróság napokban meghozott döntésével véglegessé vált, hogy Izrael kiadja Magyarországnak Keserű Sándor Izraelt, aki négy évvel ezelőtt egy vesztegetési ügy ítélethirdetése elől menekült el Budapestről, majd Izraelbe érkezve politikai menedékjogot … Tovább »

„Életörömre hangolunk” – ez a jelmondata az idei Zsidó Kulturális Fesztiválnak, amelynek rendezvényeire szeptember 4-12 között várják a közönséget, s amelyről ma tartottak sajtótájékoztatót a Rumbach utcai zsinagógában. A megjelent művészeket és a sajtó munkatársait Kiss … Tovább »

Beszélgetés Dr. Geréb Anna filmtörténésszel

Filmtörténész, dokumentumfilmendező, filmarchívátor, esztéta, szakíró, tanár. Melyik leginkább?

Filmtörténész vagyok leginkább. Bölcsészkart végeztem magyar-orosz szakon. Az első munkahelyem és az utolsó is a Magyar … Tovább »

Harsányi László szociológus, közgazdász, a HDKE volt igazgatója elhivatott kutató: egy évtized óta tárja fel korabeli újságcikkek, levéltári dokumentumok és más forrásanyagok segítségével az OMIKE történetét. Könyve alapján (A fényből a sötétbe – Az Országos Magyar Izraelita … Tovább »

A daloknak is van sorsuk. Az Egyesült Államok nemzeti dalai közül több Magyarországon tábortűzi nótaként futott be. Lett az amerikai forradalom dalából, a Battle Hymn of the Republic-ból János bácsi a csatában, a Yankee Doodle-ból, Connecticut himnuszából a Jenki fiú lovagol, az Oh … Tovább »

Zsidó szakácskönyvek, kéziratos receptfüzetek, tárgyak, dokumentumok és kultúrtörténeti adalékok, archív fotók kalauzolnak a zsidó étkezéskultúra hazai történetébe a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. 

1900-ra Budapest lakosságának közel negyede zsidó, … Tovább »

Benda Iván fotográfussal beszélget Sós Csaba

Önt Jeruzsálem fotográfusának nevezik.

Büszke vagyok erre, mert Jeruzsálem a kedvenc témám. Mondhatnám azt is, amikor Jeruzsálemben vagyok, úgy érzem otthon vagyok. 2019-ben jártam ott utoljára, a Covid járvány a kezdete … Tovább »

„A világot senki sem fogja szebbé tenni, nincs is rá szükség, csak magunkat öntsük egy kicsit elviselhetőbb formába”
Karácsony Benő: Napos oldal

Klärmann Bernát néven született zsidó családban 1888. szeptember 7-én Gyulafehérváron. Családjáról és gyermekkoráról … Tovább »

Interjú Lajtai Péter képzőművésszel 

Beszélhetünk a gyermekkorodról?

Röviden, szüleim holokauszt túlélők. Amikor elkezdtem számba venni a meggyilkolt felmenőimet, 40 felett megálltam. A mi családunk egy egyszerű askenáz magyar polgári család volt.1949 október végén … Tovább »

A legöregebb magyar író, Benamy Sándor (1899-1989) halálakor Zöldi László a Népszabadság hasábjain közzétett írásában idézte fel egyik korábbi találkozásukat, amelynek alkalmából az újságíró rákérdezett a sejtelmesen hangzó vezetéknév jelentésére. „Benamy – tulajdonképpen … Tovább »

Zsidó utónévadás Magyarországon

Ha hitelt adnánk az Üstökös e 1882. decemberi karikatúrájának és sok korabeli hasonlónak, azt hihetnénk, hogy a 19. század utolsó harmadában Rákóczy Jakabok és Hunyadi Iczigek flangáltak a pesti flaszteren, azon tanakodva, vajon a Széchenyi-szobor … Tovább »

Tatjána váltott néhány szót a barátnőjével

ő holnap este színház helyett a hangversenyprogramot választja, felszabadult a jegye. A Tagankán a Három nővért játsszák. Alig lehet bejutni. A Tanárnőnk együtt volt ösztöndíjas itt az Igazgató magyar feleségével. Ő szerzett … Tovább »

Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja. Ebből az alkalomból közöljük Nyerges András hosszabb lélegzetű tanulmányának első részét – a folytatást további négy napon át olvashatják az érdeklődők.

Mottó:

Itt van, teszem azt, ez a zsidózás. Én édes Hazám, itt … Tovább »

A Szombat 2021/7. számában Szalai Anna adatgazdag, elgondolkodtató és szívszorító tanulmányt közölt A magyarországi alija, 1949-1953 címmel annak az egyfelől emberkereskedelmi, másfelől embermentési alkunak a részleteiről, amely Magyarország és a környező államok, illetve Izrael … Tovább »

Vázlatos áttekintés

A második világháború véget ért, de az európai átmeneti és a ciprusi táborokból csak kevesek nyertek bebocsátást Erecbe. Izrael Állam alapítása után megnyílt az ország az alijázók előtt.

1949 februárjától 1953 novemberéig követem a magyarországi … Tovább »

Budapest a nemzet fővárosa, amelynek jövője nem múlhat pártszimpátián és önös hatalmi érdekeken – jelentette Karácsony Gergely főpolgármester, amikor a főváros napja alkalmából díszpolgári címeket és elismeréseket adott szerdán Budapesten.

A főpolgármester úgy fogalmazott: … Tovább »

Osztályellenségek címmel jelent meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában Dombi Gábor könyve, amely az 1951–1953 közötti kitelepítések zsidó áldozataival foglalkozik. A kötet szerzőjével beszélgettünk a holokauszt utáni magyar zsidóság jórészt még megíratlan történetéről, … Tovább »