Heislert ellenjelölt és vita nélkül újraválasztották

Írta: Bóka B. László - Rovat: Politika

Beszámoló a MAZSIHISZ tisztújító közgyűléséről

Két alelnök között egy elnök: Horváth József, Heisler András és Goldmann Tamás

Gyors, gördülékeny, az első tíz percet leszámítva vitáktól, személyeskedésektől és drámai bejelentésektől mentes közgyűlésen, meggyőző többséggel Heisler Andrást újabb négy évre a MAZSIHISZ elnökévé választották. Az alapszabály szerint ez lesz a régi-új elnök utolsó ciklusa, 2023-ban már nem indulhat újra az elnökségért. Megválasztották a két alelnököt, a kilenctagú vezetőség, az öttagú Számvevő és Számvizsgáló valamint a kilenctagú Választási Bizottság tagjait is.

A választási közgyűlés Róna Tamás főrabbi imájával vette kezdetét, amelynek egyértelmű üzenete ez volt: legyen béke a falakon belül.

A közgyűlést Dr. Ungváriné dr. Klein Éva, a nyíregyházi hitközség küldötte vezette le, eréllyel, pontosan és rendkívül szakszerűen. Elsőként Heisler András kapott szót, aki elmondta: a MAZSIHISZ vezetői közül 15-en még pénteken este

névtelen emailt kaptak.

Mint azt a közgyűlésen megtudtam, az elektronikus levélben személyeskedéstől nem mentes vádaskodások szerepeltek, s volt benne egy mém is, Heisler András torzított fotójával, alatta „Szarok a vallásra” felirattal. Heisler András közölte, azonnal felvette a kapcsolatot a rendőrséggel és az ügyben feljelentést tett. Az elnök négyszemközt feltett kérdésemre elmondta, az emailben foglalt állítások többsége valamikori vállalkozói múltjára vonatkozik, egy pedig már elnöki idejét érinti.

Úgy tűnik a bejelentés senkit nem lepett meg, sajnos immár ez is hozzátartozik a Síp utcai közgyűlések világához. Ha emlékeznek, néhány hónapja egy hasonló, névtelen vádaskodással indult a BZSH választási közgyűlése is. Most azonban úgy tűnik, akárki áll is a névtelen emailek mögött, kissé elszámította magát, mert, mint azt megtudtam, a leveleket egy nyilvános internetkávézóból küldték szét, ahol kamerák is működtek, s így talán hamarosan megtudhatjuk, ki ült a kávézó nyilvános számítógépének billentyűzeténél. A bejelentést követően Heisler András elbúcsúzott a közgyűlés jelenlévő tagjaitól.

A szót újra a levezető elnök asszony vette vissza. Elmondta,

a teljes közgyűlés 116 főből áll,

a teremben 104-en vannak jelen, tehát a közgyűlés határozatképes. Ezután gyorsan megválasztották a jegyzőkönyvvezetőt Végh Erika és a két jegyzőkönyv-hitelesítőt Tamás Péter és Kálmán Tamás személyében. A közgyűlés egyetlen napirendi pontja a tisztségviselők megválasztása volt. Meg kellett választani a MAZSIHISZ elnökét, 2 alelnökét, 9 vezetőségi tagját, 5 számvevő és számvizsgáló bizottsági tagját, valamint a 9 választási bizottsági tagot. Ügyvezetőt azért nem választottak, mert az alapszabály 11-es paragrafusának megváltozása miatt egy évvel meghosszabbodott az ügyvezető mandátuma. A levezető elnök elmondta, helyben jelölésre is nyílik lehetőség, de csak abban az esetben, ha a javasolt személy helyben és szóban elfogadja a jelölést.

A közgyűlés első és legfontosabb feladata az elnök megválasztása volt. Heisler András mellett még Ács Tamás, korábbi BZSH elnököt jelölték a tisztségre, ő azonban a szabályoknak megfelelően korábban nem nyilatkozott, hogy elfogadja-e a jelölést, ezt tehát most kellett megtennie. Ács Tamás a mikrofonhoz lépett és közölte: az utolsó pillanatban értesült jelöléséről és nem kívánja elfogadni azt, hozzátette, nem a megfelelő módon zajlanak a dolgok a médiumokban, úgy érzi, ez már nem az ő világa. Ács Tamás utóbb személyes kérdésemre egyfelől családi okokkal, másfelől azzal indokolta a jelölés visszautasítását, hogy másképpen szeretné szolgálni a közösséget és más elképzelései vannak a dolgokról.

A levezető elnök még megkérdezte, vajon akad-e még valaki, aki helyben tenne javaslatot újabb elnökjelöltre. Mivel senki nem jelentkezett és Heisler András fenntartotta elfogadó nyilatkozatát, így

egyedüli jelölt maradt

a MAZSIHISZ elnöki posztjára. Ezt követően Heisler András tíz percet kapott, hogy bemutassa elnöki programját.

Az elnök kezében egy 200 oldalas jelentéssel lépett az emelvényre, melyre mutatva elmondta, itt az elmúlt négy évről készült anyag, de ne ijedjen meg senki, nem fogja felolvasni. Bevallotta, nehéz újat mondania, de a lényeget úgy foglalta össze, két elképzelés él a MAZSIHISZ szerepéről: az egyik az introvertáltaké, míg a másik az extrovertáltaké. Az előbbiek szerinte a csendre és a vallásra koncentrálnak, míg az utóbbiak nagyon figyelnek a környező világra, de nem hagyják, nem hagyhatják figyelmen kívül a vallást.

Heisler András feltette a kérdést: vajon mi a MAZSIHISZ közjogi helyzete? A válasz szerinte egyértelmű, hiszen a MAZSIHISZ zsidó felekezeti és vallási feladatait taghitközségein keresztül gyakorolja. Beszédében nyomatékosan hangsúlyozta: itt az ideje megteremteni a belső békét, ha ugyanis ezt nem tennénk meg, az a szervezet végét jelentené. Úgy vélte, a neológia sokszínűsége rendkívül fontos, ez nem problémát vagy gondot jelent, hanem értéket képvisel. Mindenki válassza csak ki bátran a szívének kedves zsinagógát és járjon oda, imádkozzon ott, tette hozzá. Egyértelmű, mondta, hogy a MAZSIHISZ országos hálózat és ez a közéletben nagy erőt jelent.

Beszédét azzal a gondolattal folytatta, hogy tisztelni kell a vidéki közösségeket, hiszen a többség szinte a semmiből kezdte újra tevékenységét. Hozzátette,

immár nem elodázható a MAZSIHISZ belső szervezetének korszerűsítése.

Gondolatmenetét azzal zárta, hogy az eddig elmondottakat tekinti egyfajta alapvetésnek. Ezek után látszólag rendszertelenül, melyért elnézést is kért, néhány közösséget említett jó példaként. A zuglóiakkal kezdte, akik szerinte rendkívül aktívak, majd a szegediekkel folytatta, ahol óriási sikerként élték meg zsinagógájuk megújulását. Elmondta, hogy Székesfehérváron, ahol négy éve még országos botrányt kavart egy tervezett Hóman Bálint szobor, most a polgármester támogatásával zsidó kulturális napok indulnak. Heisler ebből azt a következtetést vonta le, hogy nem kell félni a konfliktusoktól. Szombathelyt említette következőként, ahol egy csodálatos kiállítás nyílt, majd Kiskunhalast hozta szóba, ahol rendkívül aktív emberek sikeres gyermektáborokat működtetnek. Utolsóként Zalaegerszeg zsidó közösségét említette, akik bár kevesen vannak, de az egész megyében őrzik a zsidó értékeket, különös figyelemmel a temetőkre.

A helyi közösségek dicsérete és számbavétele után, Heisler elnök elmondta, az 1%-os kampány országos 20%-os visszaesése ellenére, a MAZSIHISZ-nek felajánlott összeg 5-6%-kal emelkedett. Sikerként, nehéz sikerként hozta példaképpen a MAZSÖK-ön keresztül elnyert 400 millió forintos támogatást, amelyet az elhanyagolt temetőkre fordított a szervezet. Úgy vélte, a munka nehezen megy, de mégiscsak halad. A közösségi szolgálat létrehozását is sikerként említette, hiszen, mint mondta, a világon egyedüliként kezdtek el foglalkozni a Holokauszt túlélők második generációjával. Hozzátette, a magyar kormány elismerte, hogy ez olyan probléma, amellyel foglalkozni kell.

Szóba hozta a Szeretetkórházat is, amelynek XXI. századi gerontológiai központtá tételéhez 4,8 millárd forintot kaptak. Az egyik legfontosabb bevételtermelő ágként beszélt a turizmusról, amely bár működött, mégis átszervezték, s amelynek nyomán

1,5 milliárd forintra nőtt az ágazat bevétele,

így ma már az összes bevétel 33%-át adja.

Heisler ekkor érkezett beszéde legérzékenyebb részéhez, a kormánnyal fenntartott viszonyhoz. Leszögezte, megkerülhetetlen a belső béke megteremtése, mert csak így lehet tovább konszolidálni a kapcsolatokat a kormánnyal. Ahogy azt már több interjúban elmondta, most is hozzátette: ez nem kollaborálást jelent. Szóba hozta, mivel megkerülhetetlen, a Sorsok Háza projektet is, mondván: hamarosan leülnek tárgyalni az ügyben Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszterrel. Határozottan közölte a közgyűlés tagjaival,

pontos elképzelése van Sorsok Háza-ügyben,

de ezt nem akarja most megosztani, mert nem kíván a sajtón keresztül üzengetni.

Zárógondolatként az önfenntartás és öngondoskodás témáját említette, amelyben előre kellene lépni. Heisler Adrás azzal zárta beszédét, itt az ideje kinevelni az utódokat, hiszen, ha esetleg újraválasztanák, az alapszabály szerint következő alkalommal már nem lehet elnök.

A levezető elnök a szavazás előtt megkérdezte, van-e bárkinek bármilyen javaslata. Keszler András lépett a mikrofonhoz és azt javasolta: érdemes volna meghallgatni az esetleges ellenvéleményeket is. A javaslatot a többség részéről morgás és nem-ek bekiabálása fogadta. Egy erős hang a terem hátuljából azt harsogta, mit kell azon megbeszélni, ha egyszer nincs más jelölt. – Akkor arról beszéljünk, miért van csupán egyetlen jelölt! – kontrázott oldalról egy másik hang. A levezető elnök, határozottan véget vetve az éppen induló vitának, szavazásra tette fel a kérdést: legyen, avagy ne legyen vita?

A jelenlévők közül mindössze 16-an szavaztak arra, hogy legyen vita.

A közgyűlés tehát óriási többséggel elvette, ahogyan a folyosón emlegették, az „ellenzék” javaslatát. A szavazás után a javaslattévő éppen csak elkezdett egy mondatot: „Elkeserítő, hogy …”, de befejezni már nem tudta, mert a többség kiabálni kezdett: „nem, nem, fejezd már be, írjatok e-mailt, ha valami bajotok van!”

A közjáték után elkezdődött a szavazás az elnök személyéről. Összesen 106-an szavaztak, ebből 74-en Heisler Andrást támogatták, míg 32 szavazat „nem” volt vagy érvénytelen. Így tehát a következő négy évre Heisler Andás maradt a MAZSIHISZ elnöke. A szavazás végén a régi-új elnök megköszönte a bizalmat és annyit mondott: Remélem, elérjük közös céljainkat. Az elnök megválasztása, pontosabban újraválasztása után a folyosói hangok szerint az „ellenzék” távozott, akik közül néhányan így „értékeltek”: Na, tessék, íme, a demokrácia. Így megy ez…

Ezután a szervezet két alelnökének megválasztására került sor. Ács Tamás, Kiss Henriett, Tordai Péter, dr. Várnai György, dr. Héber Gábor és Münz László nem fogadták el az alelnöki jelölést, míg Goldmann Tamás, dr. Grósz Andor, Horváth József, dr. Kurucz Ákos és Róna László igen. Helyben nem jelöltek senkit, így a közgyűlés a jelöltek nem kötelező érvényű bemutatkozásával folytatódott.

Goldmann Tamás elmondta, 30 éve dolgozik szociális területen, ezen a téren tudna – és megválasztása esetén fog is – segíteni. Dr. Grósz Andor, a kecskeméti zsidó hitközség elnöke, orvos, nyugalmazott tábornok, annak a nézetének adott hangot, hogy végre békességre van szükség és mindenki érdekeit egyformán szeretné képviselni. Horváth József építőmérnök, elmondta: munkájában struktúrákkal foglalkozik, ezen a területen tudna segíteni a MAZSIHISZ-nek. Dr. Kurucz Ákos bírósági tanácselnök, az ORZSE hallgatója a fiatalabb generációt reprezentálná. A beszédeket követően rövid szavazási procedúra után Goldmann Tamást 69, míg Horváth Józsefet 53 szavazattal választották a MAZSIHISZ alelnökeivé.

A kilenctagú vezetőségbe Ács Tamást, Büchler Andrást, Csillag Barnabást, Gerő Pétert, Kiss Henriettet, Márkus Sándort, Kreisler Gábort, Tordai Pétert, Váradi Lászlót, dr. Várnai Györgyöt, dr. Baneth Pétert, Feldmájer Pétert, dr. Kardi Juditot, dr. Kurucz Ákost, Münz Lászlót, Róna Lászlót, Siklósi Vilmost, Szlukovinyi Pétert, Vadász Gábornét, Deutsch Lászlót, Horovitz Tamást, Nádel Tamást és dr. Róna Ivánt jelölték. Közülük Geró Péter, Kiss Henriett, Márkus Sándor, dr. Kardi Judit, Horovitz Tamás és dr. Róna Iván nem vállalták a jelöltséget.

A szavazást követően a következők lettek a vezetőség tagjai (a nevek mögött a szavazatok száma: Baneth Péter dr. (64), Büchler András (62), Csillag Barnabás (65), Nádel Tamás (74), Siklósi Vilmos (60), Szlukovinyi Péter (72), Tordai Péter (71), Vadász Gáborné (61), Várnai György dr. (64).

A Közgyűlés zárásaként a küldöttek egyben választották meg a Számvevő és Számvizsgáló Bizottság, valamint a Választási Bizottság tagjait. Számvevő és Számvizsgáló Bizottsági tagnak összesen négy jelölés érkezett: Ács Tamásé, dr. Balogh Pálé, dr. Héber Gáboré és Turai Jánosé, míg helyben dr. Moskovits Sándort és Feuerstein Oszkárt jelölték.

Választási Bizottsági tagságra öt jelölt volt: Berman Dávid, Raáb András, Szántó György, aki nem vállalta a jelölést, Róth László és Pichler György. Helyben jelölték Deutsch Miklóst, Fridmann Tamást, Kovács Gábort, Neubart Istvánt és Nattán Lászlót.

A választás végén a következők lettek a Számvevő és Számvizsgáló Bizottság tagjai: Ács Tamás, dr. Balogh Pál, Feuerstein Oszkár, dr. Héber Gábor, dr. Moskovits Sándor. A Választási Bizottság megválasztott tagjai pedig a következők: Berman Dávid, Deutsch Miklós, Friedmann Tamás, Kovács Gábor, Nattán László, Neubart István, Pichler György, Raáb András és Róth László.

A közgyűlést Markovics Zsolt záróimájával ért véget: Ma egy új korszak kezdődik – szögezte le a főrabbi.

 

támogatás

Címkék:Heisler András, Mazsihisz, Tisztújítás