Charles Fenyvesi vagy Fenyvesi Károly amerikai magyar zsidó újságíró, történész nagyon régóta nem él Magyarországon. Fenyvesinek 1992–ben jelent meg az Európa Kiadónál (magyarul) remek családtörténeti könyve, az Mikor kerek volt a világ.

A Nemzeti Színház főigazgatójaként tett első külföldi útján Izraelbe látogatott Alföldi Róbert, aki a helyi nemzeti színházzal történő együttműködésről, cserelehetőségekről tárgyalt.

Mit is jelent a „baloldal” szó? Politikailag és történetileg csak a francia nemzetgyűlés megalakulásától létezik, ám elődeit megtaláljuk a történelem korábbi szakaszaiban is.

Nem leánykorú, de korából jó tizenöt évet letagadhat, mosolygós hölgy ül velem szemben, a Gellért Szálló kissé viseletes kávézójában. Szépen, akcentus nélkül beszél magyarul. Ő Mariann. Leánykori neve muzsikál: Bach.

A kárpátaljai ukránok és ruszinok magukhoz közelebb állónak tartják a magyarokat, mint a lembergieket vagy a donyeckieket – derül ki a a kijevi Szegodnya című napilap riportjából. Egy dunaszerdahelyihez hasonló konfliktus elképzelhetetlen arrafelé.

“Amit a kilopásról mondtam, azt csak fricskának szántam, hogy rámutassak: a magyar sajtótól nem nagyon kell félnie a politikusoknak” – mondta a Heteknek

Négy magyar város zsidó örökségét kutatták és dokumentálták történelem, fotográfia és építész szakos izraeli hallgatók; eredményeiket kiállítás keretében Jeruzsálemben mutatták be a közönségnek.

Nyerésben van Ifj. Hegedűs Loránt: rövid időn belül két olyan perben is sikerrel vette az akadályt, melyek tárgya a hazai zsidóságnak szóló kendőzetlen üzenete volt.
 

A zsidó közélet ismerete nagy mértékben segítette a munkámat. Sok élő kapcsolattal érkeztem Izraelbe, ami főleg az első időben jelentett előnyt. A magyarországi zsidó közösségnek szorosak a kapcsolatai Izraellel, számos projekt és program fut, amelyeknél szintén fontos volt, hogy nem kellett a szereplőkkel ismerkednem. 

Pár héttel ezelőtt, az aktív eutanázia apostolaként, egy zürichi magánklinikán elhunyt kedves párizsi barátom, Vázsonyi Vilmos, vagy ahogyan sokan hívtuk, Vili.

Egyesek szerint nyilas eszmékkel szimpatizáló az a történelem-tankönyv, amely kisebbségi szervezetek tiltakozását is kiváltotta. Az “alkotás” ugyan a tankönyv alcímet viseli, ám a szakértő szerint ez megtévesztő, s legfeljebb “tankönyvnek látszó tárgyról” beszélhetünk.

Még a rendszerváltozás előtt, 1988. november végén alakult meg a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Mazsike. Szokatlanul ünnepélyes és nagyvonalú körülmények között, a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében.

Kárpátalja – Vass János Jenő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) helyi szervezete elnökének kezdeményezésére és a község önkormányzatának támogatásával a kárpátaljai Beregrákos lakosai szeretnék megvásárolni és felújítani a híres magyar színész, Salamon Béla szülőházát.

A rendszerváltás létrejöttében sokaknak van kiemelkedő, fontos szerepük, köztük vitathatatlanul nagy a ma 60 éves Tamás Gáspár Miklósnak.

A megismételt eljárásban is közszereplőnek minősített hat egyházi vezetőt a Fővárosi Bíróság – a csütörtökön kihirdetett döntésről az ügyben perre menő újságíró tájékoztatta az MTI-t.

A válság kultúrára gyakorolt várható hatásai: e témában ültettük össze György Pétert és Jankovics Marcellt. Heves vita mégis a kulturálatlanság okozóival kapcsolatban alakult ki az esztéta és a volt Nemzeti Kulturális Alap-elnök rajzfilmrendező között.

Pontosan húsz évvel ezelőtt, 1988-ban, egy novemberi vasárnapon sok száz ember gyűlt össze a budai Várban, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében, hogy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet megalapítsa és tagjává válhasson. A Mazsike volt a rendszerváltás első zsidó szervezete; számos jelentős, később önállósuló kezdeményezés és mozgalom indult „ernyője” alól. 

Milliárdos károkozással gyanúsítják Erzsébetváros önkormányzata gazdasági bizottságának szabad demokrata elnökét, akit őrizetbe is vettek. A főügyészség nyolc önkormányzati bérház eladása ügyében nyomoz. A gyanú szerint strómanok és offshore cégek révén sokan jól jártak a házeladásokkal.

A Vértesaljai Református Egyházmegye bírósági tanácsa Kápolnásnyéken zárt tárgyaláson kezdte meg ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész ügyének tárgyalását csütörtökön. 

Egyike azoknak a ritka televíziós személyiségeknek, akire többéves kihagyás után is kíváncsiak a nézők, mert valami olyat tud, ami a mai világban ritkaság: a leginkább megosztó témákat is megértő, minden szempontot figyelembe vevő alapossággal taglalja. Az idén hatvanéves riporterrel új műsoráról, és ennek kapcsán a miénktől eltérő nézetek elfogadásáról, megértéséről beszélgettünk.