Az első durbani konferencia a gyűlöletnek, az antiszemita uszításnak adott teret az emberi jogok nevében, az ENSZ égisze alatt.

A Közép-Európai Egyetem (CEU) együttműködve Izrael Állam, az Egyesült Államok, a Holland Királyság és a Lengyel Köztársaság Nagykövetségével, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és a Konrad Adenauer Alapítvánnyal 2009. március 18-19. (szerda-csütörtök) között nemzetközi szimpóziumot tart Antiszemitizmus a jelenkori Európában címmel.

Magyarország 1944-es német megszállásáról és a magyar közigazgatás németekkel való együttműködéséről szól a márciusi tematikus tárlatvezetés a budapesti Holokauszt Emlékközpontban – tájékoztatott Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője.

Az EU nem elégedett a jelenlegi szövegtervekkel, és várhatóan saját javaslatokat tesz a témában még a tanácskozás előtt.
 

Együttműködési megállapodást írt alá a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem (OR-ZSE) pénteken Budapesten – tájékoztatta az MTI-t Vargha András, a KRE megbízott rektora.

Magyarország sokszínűségére hívta fel a figyelmet Március 15-i ünnepi beszédében Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke a pártja hivatalos honlapján szombaton közzétett videóüzenetében.

Giora sokak szemében az izraeli-palesztin megegyezés egyik legfőbb akadálya. Ő ugyanis “telepes”, aki családjával a “zöld vonal” (az 1949-es tűzszünet vonala) másik oldalán él – olyan területen, amelyen a palesztinok képzelik el államukat. A Modin városa mellett lévő Nili településre mindennap tel-avivi munkahelyéről autózik vissza.

A Mazsihisz feljelentése alapján elrendelte a nyomozást a rendőrség egy rajkai képviselő antiszemita kijelentésével kapcsolatban, ismeretlen tettes ellen.

Hogyan lesz az egykori viccből kordokumentum, és a galád feljelentés hogyan alakul át kacagtató írássá, arról árulkodik két cikk az e havi folyóirattermésből. A múltat végképp szétröhögni persze így sem lehet, de a korfestőnek szánt szövegek egyszerre „tanítanak és szórakoztatnak”.
 

A pszichoanalízis létrejöttét az 1900-as évhez, Sigmund Freud (1856-1939) Álomfejtés című munkájának megjelenéséhez köthetjük. Az eredetileg hipnózissal gyógyító neurológus Freud azt vette észre, hogyha hagyja betegeit hipnózisban szabadon beszélni, akkor olyan fantáziákról számolnak be, melyek közvetlenül okai lehetnek azoknak a „megfoghatatlan” bajoknak – fizikai háttérrel nem magyarázható tüneteknek –, melyekben betegei szenvednek.

 
A KONFERENCIA PROGRAMJA

8.45 – 9.30
Regisztráció

9.30 – 9.45
Köszöntő
Szőnyi Andrea kuratóriumi elnök,
Zachor Alapítvány

A konferencia hivatalos megnyitója
Arató Gergely Oktatásért Felelős Államtitkár,
Oktatási és Kulturális Minisztérium

9.45 – 10.30
Az előítéletek … Tovább »

Török Ferenc filmrendező, Vágvölgyi B. András újságíró és Térey János költő, író is Izraelbe látogatott a háború alatt, után. Milyen érzésekkel indultak útnak? Milyen élmények érték őket Izraelben? Hogyan érzékelték az háborús izraeli hétköznapok hangulatát? Milyen … Tovább »

A 2006-os izraeli választások után nem sokkal világossá vált, hogy új választásokat kell kiírni Izraelben, ahol a libanoni fiaskó, de főleg Ehud Olmert volt miniszterelnök Moshe Talansky amerikai zsidó üzletemberhez fűződő anyagi „viszonya” után, majd Olmert lemondása után Cipi … Tovább »

Vajon mi köti össze az 1930-as években betiltott zsidó zeneszerzőket és Britney Spears amerikai énekesnőt? A válasz egyszerű: Max Raabe és a Palast Orchester. A zenekar elsősorban az 1920-30-as évek dalait játssza, ám viccből feldolgozta napjaink néhány popslágerét is.
 

Izrael minden országot arra kér, hogy bojkottálják a Durban II-nek is nevezett áprilisi konferenciát.

Mi legyen a volt titkosszolgálati iratokkal? címmel rendezett a minap kerekasztal-beszélgetést a Beszélő. Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, a Kenedi-bizottság tagja egy hullámhosszon volt Gulyás József szabaddemokrata képviselővel, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjával. Mindketten vitatkoztak Tóth Károllyal, a bizottság szocialista alelnökével, aki szerint a rendszerváltás óta a titkosszolgálatok törvényesen működtek.
 

Robert Capa hazatér? Nos, Magyarországnak van törlesztenivalója az innen elszármazott, nagy fotósgenerációval szemben. Kertész, Brassai, Munkácsi, Capa nem nálunk lettek világhírűek. A magyar állam most 300 milliót költött egy nagyobb anyagra a hetvenezer negatívot tartalmazó Capa-életműből. Mit vettünk és miért? S milyen vihart kavart mindez?

A magyar antiszemitizmus története, múltja és jelene minden bizonnyal fehér, de legalábbis nagyon világos, mondjuk, halványszürke foltként tartja nyilván Erdélyt. A közhiedelem úgy tartja, hogy bezzeg Erdélyben ma nincs antiszemitizmus (?!), nem is volt (??), ha volt is, egészen másképpen volt, mint az anyaországban (!). Erdéllyel nem köthető össze az antiszemitizmus…

Tatárszentgyörgyön agyonlőttek két cigányt, egy ötéves kisfiú is sörétet kapott, hátulról. Esélye sem volt a menekülésre. Ehhez hasonló eset már többször is előfordult, az elkövetők szándéka akkor is egyértelmű volt, kilétük pedig bizonytalan.

Bárándy Gergely szerint azonban alkotmánymódosítás nélkül kicsi az esély arra, hogy törvényileg szankcionálni lehessen a gyűlöletbeszédet.