“Gyűlölet-kontingens”: antiszemita ENSZ-konferencia készül?

Az első durbani konferencia a gyűlöletnek, az antiszemita uszításnak adott teret az emberi jogok nevében, az ENSZ égisze alatt.

Forrás: Hírszerző

 

Az áprilisi felülvizsgálati konferencia hasonló tónusban készül, ám ezúttal több állam és civil szervezet bojkottálni fogja a rendezvényt, amelynek előkészítéséért diktatúrák is felelnek. Úgy tudjuk, nem reménytelen, hogy egységes EU-álláspont jöjjön létre Durban II bojkottjáról.

“Öt bomba robbant Jeruzsálemben, egy másik pedig Durbanben. Ennek a hatóanyaga nem robbanószer volt, hanem gyűlölet: az Izrael elleni féktelen gyűlölet. A konferencia fontos lehetett volna. Ehelyett abszurd bohózattá vált” – így kommentálta Simon Peresz, Izrael akkori külügyminisztere azt a kilencnapos, botrányba fulladt sajátos “emberi jogi” konferenciát, amelyet az ENSZ égisze alatt tartottak meg a dél-afrikai Durban városában – egyébként napokkal a szeptember 11-i terrortámadások előtt.

A rasszizmus ellen, az emberi jogok világszerte történő betartására szerveződött kettős konferenciát (a hivatalos, állami és a civil szféra, az NGO-k tanácskozását) kezdettől fogva, már agendájának meghatározásakor eltérítette Irán, az Arab Liga, az Iszlám Konferencia Szervezete és néhány olyan kvázi-civil szervezet, amelyek az emberi jogok frazeológiája mögé bújva valójában gyűlöletet hirdettek, éspedig kizárólag a zsidó állammal szemben, Izraelt vádolva meg nagyjából mindennel, a fajgyűlölettől kezdve a palesztinokkal szembeni “népirtásig”.

Még nyugati baloldali lapoknak is feltűnt, hogy a rasszizmus elleni konferencia hamar a rasszista gyűlöletkeltés fórumává vált. “A gyűlöletkontingens győzedelmeskedett” – írta egy német lap. A hivatalos tanácskozásnál még alpáribb hangvételű NGO-fórum szinte csak Izrael pocskondiázásáról (valamint az “iszlamofóbiáról”, a kolonizációról, a feketék évszázadokkal ezelőtti rabszolgasága ürügyén a fehér bűntudatra alapozható kárpótlás-fizetésről) volt szó.

Durban I: Izrael, a főellenség

A “civil” míting (amely egyébként némely arab állami diktatúra hangján szólalt meg) éppen dél-afrikai mintára dolgozott ki átfogó tervet az izraeli “apartheid-állam” nemzetközi elszigetelésére. Nem mellékesen fizikai inzultusok is értek küldötteket, a többségében balosok (!) által szervezett találkozón volt antiszemita karikatúra-kiállítás, köröztették a Mein Kampfot és a Cion bölcseit, az utcákon militáns demonstrációk fokozták a feszültséget.

A hivatalos konferencia talán legszórakoztatóbb résztvevője a szudáni igazságügy-miniszter volt, aki szintén kárpótlást követelt a régi, fehérek általi rabszolgatartásért – miközben országában a mai napig létező intézmény a rabszolgaság.

Izrael és Amerika küldöttsége a hivatalos záródokumentum megszövegezésénél mindenesetre kivonult a konferenciáról, lévén a dokumentumtervezet a cionizmust “rasszizmusnak”, Izraelt “rasszista, apartheid állam”-nak bélyegezte, és arra szólította fel, hagyja abba a “rasszista bűncselekmények, mint háborús bűnök, népirtás és etnikai tisztogatás szisztematikus elkövetését”. Miközben volt felszólaló, aki az öngyilkos merényleteket is legitim eszköznek tartotta a “kolonizáció” elleni harcban.

A rasszizmust később ugyan valamiféle “kompromisszumos” megoldással kivették, plusz belerakták, hogy a térség összes államának joga van a biztonságra, Izraelnek is, ám az alaptónus maradt. Az izraeli és amerikai delegátus így viszont lemaradt pl. arról az érdekes szíriai indítványról, hogy a holokausztról szóló rész ne az emberiség bűntetteként szerepeljen, hanem arra utaljon a szöveg, hogy a felelősség csak az európaiakat terheli.

Az emberi jogokra, gyűlöletkeltésre máskor oly érzékeny nemzetközi szervezeteket, mint az Amnesty International és a Human Rights Watch a pártatlan megfigyelői szerepből a szervezők oldalára álltak: “Azzal, hogy kivonult a konferenciáról, az Egyesült Államok magára hagyta a rasszizmus áldozatait mindkét oldalon” – mondta például Maya Catsanis, az Amnesty szóvivőnője.

Durban II: a bojkottált míting

Megismétli-e magát a történelem? A durbani felülvizsgálati konferenciát (“Durban II”) is az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) felügyelete alatt tartják áprilisban Genfben, könnyen lehet azonban, hogy ez már nem az lesz, mint amire a szervezők számítanak. Durban II-t ugyanis – Pascal Bruckner francia író-filozófus tavalyi bojkottfelhívása nyomán, vagy attól függetlenül is – számos ország és civil szervezet mellőzni fogja.

Az eddigi információk szerint ugyanis az arab és az iszlamista lobbi, valamint a szélsőbal Durban II-t ugyanúgy Izrael megbélyegzésére, antiszemita propaganda terjesztésére akarják felhasználni, mint az első tanácskozást. Miközben számos olyan súlyos emberi jogsértés, sőt tömeggyilkosság (pl. Kongó, Darfur, Tibet, Zimbabwe stb.) zajlott, zajlik a világban, amelyek említését is hiába keresnénk a 60 oldalas, ENSZ-emblémás előkészítő dokumentumban.

Arab államok szerint újra kéne értelmezni az antiszemitizmust:

Nem is csoda: a 20 tagú emberi jogi előkészítő bizottságot nem más ország, mint a Kadhafi ezredes irányította Líbia elnökli, és olyan, az emberi jogok iránt mélyen elkötelezett államok, mint Irán, Pakisztán és Kuba is a bizottság tagjai. Kadhafi egyébként 2002-ben magas állami kitüntetést adott át a hírhedt francia holokauszttagadónak, Roger Garaudynak.

Ismét beindult a radikális baloldaliak és iszlamisták “civil” szervezkedési láza is, szerintük ugyanis az első konferencia az “áldozati csoportok” fontos networkölési lehetősége volt. Különböző előkészítő találkozók sora zajlott már le, ám egyelőre nem biztos, lesz-e ENSZ-támogatta NGO-fórum Genfben.

Az Egyesült Államok is a bojkott mellett döntött (Obama elnök e kérdésben a jelek szerint lenyomta két Izrael-ellenes tanácsadóját, Susan Rice-t és Samantha Powers-t), sőt európai szövetségeseit is erre kéri. Az Obama-adminisztráció részt vett ugyan az előkészítő szakaszban, ám végül úgy látta, nem garantálható, hogy Genfben nem ismétlődik meg a durbani gyűlölethullám. Az Egyesült Államok, Izrael és Kanada mellett Olaszország is nyíltan bojkottálja a genfi mítinget. Dánia az egész nyugati világ nevében lengetett be bojkottot, Franciaország, Belgium, Hollandia és Nagy-Britannia is szkeptikus, de még mérlegel, Németországon nagy a nyomás.

Izrael Magyarországtól is a rendezvény bojkottját kérte. A külügy egyelőre még egyeztet az egyes EU-tagállamokkal, de információnk szerint az sem kizárt, hogy végül egyeztetett EU-álláspont jön létre az ügyben. Szelestey Lajos külügyi szóvivő lapunknak elmondta: Budapestnek még nincs elvi álláspontja az ügyben, több lehetséges szövegtervezetről tárgyalnak még a genfi misszióvezetők és az európai külügyminiszterek, de lehetséges opció a bojkott is.

(Forrás: Hírszerző, FrontPage Magazine, adl.org, MTI)